„Kategória:Agave” változatai közötti eltérés

Agave
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asparagaceae
Alcsalád	Agavoideae
Nemzetség	Agave

A lap jelenlegi, 2026. január 2., 22:06-kori változata

Tudományos név

Agave (Linnaeus) L., 1753

A név eredete, etimológia

Az Agave név a görög agauos (ἀγαυός) szóból származik, amelynek jelentése tiszteletreméltó, nemes vagy illusztris. A névválasztás valószínűleg a növények impozáns megjelenésére és monumentális virágzatára utal. Linné a görög mitológiából is meríthetett, ahol Agaué Kadmosz leánya és Pentheusz anyja volt.

Típus

Agave americana L.; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Mexikó (termesztett példányok alapján leírva), típuspéldány: LINN 443.1;
Első leírása: Linnaeus, Species Plantarum 1: 323. 1753.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Linnaeus 1753.

Agave americana képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Agave
Bonapartea
Littaea
Manfreda
Polianthes
Prochnyanthes

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A nemzetség tagjai évelő, pozsgás növények. A hajtás rendszerint tőlevélrózsás (rozettás). A szár gyakran igen rövid, szinte hiányzik, vagy rövid és fásodó, de egyes fajoknál jelentősebb törzs is kialakulhat. A levelek húsosak, rostosak, lédúsak (víznedvűek), szélük gyakran fogazott vagy tövisekkel (peremtövisekkel) ellátott, a csúcsukon pedig rendszerint egy erős zárótövis (végtövis) található. A levelek felszíne gyakran viaszos, színe a zöldtől a hamvaskékig terjedhet. A gyökérrendszer általában sekély, de kiterjedt, segítve a gyors vízfelvételt.

Generatív test

Virág

A virágzat monumentális, terminális helyzetű, gyakran több méter magasra megnövő fürt vagy buga. A növények többsége monokarpikus, tehát a virágzás után az egyed elpusztul.

Takarólevelek: Hat lepellevél található, amelyek az alapjuknál összeforrnak, tölcsér vagy cső alakúak, színük sárgás, zöldes vagy fehéres.
Ivarlevelek: Hat porzószál, amelyek gyakran messze kinyúlnak a lepelből, a portokok vonalasak. A termő alsó állású, a bibeszál hosszú, a bibe háromkaréjú.

Termés

A termés háromrekeszű, fásodó toktermés, amely éretten felnyílik.

Magja: Számos fekete, lapos, korong alakú mag.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Természetes elterjedési területe az Amerikai Egyesült Államok déli részétől Mexikón át Közép-Amerikáig és Dél-Amerika északi részéig, valamint a Karib-szigetekre terjed ki.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban arid és szemiarid területeken, sivatagokban, száraz cserjésekben és hegyoldalakon élnek. Jellemző rájuk a CAM-típusú fotoszintézis. Gyakran litofiton vagy terresztris életmódot folytatnak.

Kultúrában tartás

Sok fajuk népszerű dísznövény világszerte a mediterrán és szubtrópusi éghajlaton. Fényigényesek, jó vízáteresztő talajt igényelnek. Gazdasági jelentőségük is nagy (pl. tequila készítése Agave tequilana-ból, rostnyerés szizálkenderként).

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlítanak a Furcraea nemzetség fajaira, de azok virágszerkezete (lecsüngő virágok) és a lepellevél alakja eltér. Az Aloe nemzetségtől a levelek rostszerkezete és a virágok felépítése (alsó állású magház az Agave-nál) különbözteti meg őket.

Szukkulens taxonok

A nemzetség minden faja szukkulens. Jellemzőjük a levélszukkulencia, ahol a vizet a specializált parenchima szövetekben tárolják a levelek belsejében. Ez teszi lehetővé a túlélést a szélsőségesen száraz élőhelyeken.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint az Agave nemzetség az Asparagaceae (spárgafélék) család Agavoideae alcsaládjába tartozik. Korábban külön családként (Agavaceae) kezelték. A molekuláris vizsgálatok alapján korábban különálló nemzetségeket, mint a Manfreda, Polianthes és Prochnyanthes, ma már az Agave nemzetség részének tekintenek.

Forrás

A(z) „Agave” kategóriába tartozó lapok

A következő 17 lap található a kategóriában, összesen 17 lapból.

A

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-=Agave=
+{{Speciesbox|taxon=Agave}}
+== Tudományos név ==
-Az '''''Agave''''' az Asparagaceae család Agavoideae alcsaládjába tartozó nemzetség, amely Észak-, Közép- és Dél-Amerikában őshonos. Tagjai jellegzetes tőlevélrózsát alkotnak, több fajuk nagy méretű és igen hosszú életű. Sok faj gazdasági jelentőséggel bír, és széles körben termesztik dísznövényként is.
+* '''''Agave''''' (Linnaeus) L., 1753
-== Morfológia és jellemzők ==
+=== A név eredete, etimológia ===
-Az ''Agave'' fajok többnyire nagy, tőlevélrózsát alkotó évelők. A levelek vastagok, rostosak, hegyben végződők és gyakran erősen kihegyezett, kemény végződésben (terminalis tövis) folytatódnak. A levélszéleken rendszerint oldaltövisek sorakoznak, amelyek fajonként eltérő méretűek és elrendezésűek lehetnek.
-A levelek húsos felépítése a vízraktározást szolgálja, amely lehetővé teszi a száraz élőhelyekhez való alkalmazkodást. Sok faj kifejezetten nagy méretet érhet el: a tőlevélrózsa átmérője gyakran meghaladja a 2–3 métert.
+Az ''Agave'' név a görög ''agauos'' (ἀγαυός) szóból származik, amelynek jelentése tiszteletreméltó, nemes vagy illusztris. A névválasztás valószínűleg a növények impozáns megjelenésére és monumentális virágzatára utal. '''Linné''' a görög mitológiából is meríthetett, ahol ''Agaué'' ''Kadmosz'' leánya és ''Pentheusz'' anyja volt.
-A nemzetség monokarp: az egyedek életük során mindössze egyszer virágoznak. A virágzati tengely akár 5–10 méter magasra is megnőhet, rajta tömött bugavirágzat fejlődik. A virágok többnyire zöldes, sárgás vagy krémszínűek, és nektárban gazdagok, gyakran denevérek általi beporzással.
+=== Típus ===
-== Taxonómia ==
+* ''Agave americana'' L.; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Mexikó (termesztett példányok alapján leírva), típuspéldány: LINN 443.1;
-Az ''Agave'' az Asparagales rendbe és az Asparagaceae család Agavoideae alcsaládjába tartozik. A modern filogenetikai rendszerek megszüntették az ''Agavaceae'' család önálló státuszát, amely korábban a nemzetséget magában foglalta.
+* '''Első leírása:''' Linnaeus, Species Plantarum 1: 323. 1753.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Linnaeus 1753.
-A nemzetséghez mintegy 200–250 faj tartozik. Közeli rokonai közé tartozik a ''Yucca'', a ''Hesperaloe'' és a ''Dasylirion''.
+{{Típusfaj|Agave americana|limit=5}}
+=== Szinonimák ===
+* '''''Agave'''''
+* '''''Bonapartea'''''
+* '''''Littaea'''''
+* '''''Manfreda'''''
+* '''''Polianthes'''''
+* '''''Prochnyanthes'''''
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====
+A nemzetség tagjai évelő, pozsgás növények. A '''hajtás''' rendszerint tőlevélrózsás (rozettás). A '''szár''' gyakran igen rövid, szinte hiányzik, vagy rövid és fásodó, de egyes fajoknál jelentősebb törzs is kialakulhat. A '''levelek''' húsosak, rostosak, lédúsak (víznedvűek), szélük gyakran fogazott vagy '''tövisekkel''' (peremtövisekkel) ellátott, a csúcsukon pedig rendszerint egy erős záró'''tövis''' (végtövis) található. A '''levelek''' felszíne gyakran viaszos, színe a zöldtől a hamvaskékig terjedhet. A '''gyökér'''rendszer általában sekély, de kiterjedt, segítve a gyors vízfelvételt.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A '''virágzat''' monumentális, terminális helyzetű, gyakran több méter magasra megnövő fürt vagy buga. A növények többsége monokarpikus, tehát a '''virág'''zás után az egyed elpusztul.
+* '''Takarólevelek:''' Hat '''lepellevél''' található, amelyek az alapjuknál összeforrnak, tölcsér vagy cső alakúak, színük sárgás, zöldes vagy fehéres.
+* '''Ivarlevelek:''' Hat '''porzószál''', amelyek gyakran messze kinyúlnak a lepelből, a '''portokok''' vonalasak. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' háromkaréjú.
+==== Termés ====
+A '''termés''' háromrekeszű, fásodó toktermés, amely éretten felnyílik.
+* '''Magja:''' Számos fekete, lapos, korong alakú '''mag'''.
 == Elterjedés és élőhely ==
-Az ''Agave'' fajok Észak-Amerika délnyugati területein, Mexikóban, Közép-Amerikában és a Karib-térségben honosak. Mexikó a diverzitás központja, ahol a legtöbb faj endemikus.
-Élőhelyeik rendkívül változatosak: sivatagok, sziklás hegyoldalak, félszáraz bozótosok, nyílt fenyvesek és tölgyesek. A fajok többsége erősen xerofil, igen alkalmazkodott a hosszan tartó szárazsághoz és a magas fényintenzitáshoz.
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Természetes elterjedési területe az '''Amerikai Egyesült Államok''' déli részétől '''Mexikón''' át '''Közép-Amerikáig''' és '''Dél-Amerika''' északi részéig, valamint a '''Karib-szigetekre''' terjed ki.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid és szemiarid területeken, sivatagokban, száraz cserjésekben és hegyoldalakon élnek. Jellemző rájuk a CAM-típusú fotoszintézis. Gyakran litofiton vagy terresztris életmódot folytatnak.
+== Kultúrában tartás ==
+Sok fajuk népszerű dísznövény világszerte a mediterrán és szubtrópusi éghajlaton. Fényigényesek, jó vízáteresztő talajt igényelnek. Gazdasági jelentőségük is nagy (pl. tequila készítése ''Agave tequilana''-ból, rostnyerés szizálkenderként).
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-== Kultúrában ==
+Hasonlítanak a ''Furcraea'' nemzetség fajaira, de azok virágszerkezete (lecsüngő virágok) és a lepellevél alakja eltér. Az ''Aloe'' nemzetségtől a levelek rostszerkezete és a virágok felépítése (alsó állású magház az ''Agave''-nál) különbözteti meg őket.
-Az ''Agave'' fajok napos, meleg helyet és igen jó vízelvezetésű talajt igényelnek. A túlöntözést kerülni kell, különösen hűvös időszakban. A növények lassan fejlődnek, de több faj sarjakat képez, amelyek könnyen leválaszthatók és gyökereztethetők.
-A fagyra való érzékenység fajonként változó: egyesek – például az ''Agave parryi'' – viszonylag jó fagytűrésűek, míg mások (pl. ''A. americana'' különböző tarka formái) érzékenyebbek.
+== Szukkulens taxonok ==
-Kártevők közül alkalmanként gyapjastetvek és takácsatkák jelenhetnek meg.
+A nemzetség minden faja szukkulens. Jellemzőjük a levélszukkulencia, ahol a vizet a specializált parenchima szövetekben tárolják a levelek belsejében. Ez teszi lehetővé a túlélést a szélsőségesen száraz élőhelyeken.
-== Gazdasági és ökológiai jelentőség ==
+== Taxonómia és filogenetika ==
-Az ''Agave'' fajok gazdasági szerepe kiemelkedő. Több fajból – például ''Agave tequilana'' – készül híres mexikói párlat, a tequila. Más fajokból mezcal, pulque és különféle szirupok állíthatók elő.
-A levelek rostjai fontos ipari alapanyagok (sisal, henequen). Dísznövényként széles körben termesztik őket, formagazdagságuk és igénytelenségük miatt kedveltek.
+Az APG IV osztályozás szerint az ''Agave'' nemzetség az ''Asparagaceae'' (spárgafélék) család ''Agavoideae'' alcsaládjába tartozik. Korábban külön családként (''Agavaceae'') kezelték. A molekuláris vizsgálatok alapján korábban különálló nemzetségeket, mint a ''Manfreda'', ''Polianthes'' és ''Prochnyanthes'', ma már az ''Agave'' nemzetség részének tekintenek.
-Ökológiai szerepük szintén jelentős: virágaik és nektárjuk fontos erőforrást biztosítanak denevéreknek, madaraknak és rovaroknak. Sok faj élőhelye azonban veszélyeztetett, különösen Mexikóban.
+== Forrás ==
-== Jelentősebb fajok ==
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3Dagave https://www.worldfloraonline.org/search?query=agave]
+* https://hu.wikipedia.org/wiki/agave
+* https://en.wikipedia.org/wiki/agave
+* https://de.wikipedia.org/wiki/agave
+* [https://www.google.com/search?q=https://es.wikipedia.org/wiki/agave https://es.wikipedia.org/wiki/agave]
+* https://www.llifle.com/
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.ipni.org/
-* ''Agave americana'' – nagy termetű, sok kertben ültetett díszfaj; gyakoriak tarka változatai.
+[[Kategória:Agavoideae]]
-* ''Agave parryi'' – kisméretű, tömött levélrózsát alkotó faj, viszonylag jó fagytűréssel.
-* ''Agave victoriae-reginae'' – kompakt, látványos faj jellegzetes fehér levélrajzolattal.
-* ''Agave tequilana'' – a tequila előállításának alapfaja.
-* ''Agave attenuata'' – tövistelen levelű, zöld színű faj, főként dísznövényként ismert.
-* ''Agave salmiana'' – nagy, robusztus faj, amelyet mezcal készítéséhez is használnak.