„Kategória:Cumulopuntia” változatai közötti eltérés

Cumulopuntia F.Ritter, Kakteen Südamerika
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Pterocacteae
Nemzetség	Cumulopuntia

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. április 19., 11:17-kori változata

Tudományos név

Cumulopuntia F.Ritter, Kakteen Südamerika 2: 399. 1980. Sec. Hunt (2016)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin cumulus (halom, kupac) és az Opuntia nemzetségnév összetételéből származik. Az elnevezés a növények növekedési formájára utal, mivel sűrűn ágas, tömött, halomszerű párnákat alkotnak. A nemzetséget hivatalosan Ritter Friedrich írta le 1980-ban.

Típus

Cumulopuntia ignescens (Vaupel) F.Ritter; Vaupel Friedrich Karl Johann, Peru, Arequipa, 1902.
Első leírása: Kakteen in Südamerika 2: 399. (1980).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Ritter Friedrich 1980.

Cumulopuntia képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Sphaeropuntia

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség tagjai alacsony termetű, sűrűn elágazó, gyakran hatalmas kiterjedésű párnákat alkotó szukkulensek. A hajtás tagolt, a szár szegmensei általában gömbölydedek, tojásdadok vagy röviden hengeresek, és könnyen leválnak. A szemölcsök (tuberkulák) változatosak, gyakran hangsúlyosak. Az areolák a szegmensek felső részén koncentrálódnak, és általában bőségesen termelnek glochidium-ok-at. A tövisek száma, hossza és színe fajonként erősen eltérő; egyes taxonok sűrűn tövisesek, míg mások szinte tövistelenek. A levelek aprók, hengeresek és hamar lehullanak. A gyökérzet többnyire rostos, de egyes fajoknál répaszerűen megvastagodott főgyökér is előfordulhat.

Generatív test

Virág

A virágzat hiányzik, a virág magányosan fejlődik a szegmensek csúcsi részén. A virág színe leggyakrabban sárga, narancssárga vagy vörös, ritkábban fehér vagy rózsaszín.

Takarólevelek: A lepellevél széles, gyakran fényes felületű, a sziromlevél széle néha csipkézett. Egy sorban maradjon!
Ivarlevelek: A porzószálak számosak, érintésre gyakran érzékenyek (szeizmonasztia); a termő alsó állású, a bibe vaskos, több bibeszállal végződik. Egy sorban maradjon!

Termés

A termés húsos vagy száraz bogyó, amely gyakran a csúcsán köldökszerűen besüllyedt (umbilicus). Számos fajnál a termés fala is areolákat és töviseket hordoz.

Magja: A magja viszonylag nagy, szabálytalanul kerekded, kemény és fásodott arillusszal borított, amely nem tartalmaz szőrszálakat.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség az Andok magashegységi területein honos. Elterjedési területe magában foglalja Peru, Bolívia, Chile északi része és Argentína északnyugati vidékeit.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően a puna és a magashegyi sivatagok lakói 2000 és 4500 méter tengerszint feletti magasság között. Rendkívül ellenállóak a nagy napi hőingadozással, az erős UV-sugárzással és a tartós szárazsággal szemben.

Kultúrában tartás

A gyűjteményekben a Cumulopuntia nemzetség fajai kihívást jelenthetnek. Lassú növekedésűek, és sok napfényt igényelnek a természetes habitus megőrzéséhez. Ásványi alapú, nagyon jó vízelvezetésű talajt és óvatos öntözést kívánnak. Télen teljesen száraz és hűvös (fagymentes vagy enyhén fagyos) környezetben kell teleltetni őket.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Cumulopuntia taxonok elkülöníthetők a Maihueniopsis fajoktól a magok szerkezete alapján: a Cumulopuntia magjai nem rendelkeznek oldalirányú szárnyszerű függelékkel. A Tephrocactus nemzetségtől a termés szerkezete és a virágmorfológia különíti el őket.

Taxonómia és filogenetika

A nemzetség a kaktuszfélék családjának Opuntioideae alcsaládjába tartozik. A klád tagjaira jellemző a tagolt felépítés, a glochidium-ok jelenléte és az arillusszal borított mag. A legújabb kutatások szerint a nemzetség szoros rokonságban áll az Austrocylindropuntia kláddal. A 2010 utáni filogenetikai kutatások (pl. de Vos et al., 2025) megerősítették a Cumulopuntia nemzetség önállóságát a Pterocacteae tribus-on belül. Bár korábban sok faját az Opuntia vagy a Tephrocactus nemzetségekbe sorolták, a molekuláris adatok alapján egyértelműen elkülönülő evolúciós vonalat képviselnek.

Érvényes taxonok és szinonimáik

#	Taxonnév	Típusfaj, szinonimák
1	Cumulopuntia	Típusfaj: Cumulopuntia ignescens = Sphaeropuntia
2	Cumulopuntia boliviana	≡ Opuntia boliviana ≡ Tephrocactus bolivianus ≡ Maihueniopsis bolivianum ≡ Austrocylindropuntia boliviana = Opuntia cucumiformis = Tephrocactus rarissimus ≡ Opuntia rarissima = Tephrocactus wilkeanus ≡ Opuntia wilkeana = Tephrocactus minor = Tephrocactus pentlandii var. fuauxianus ≡ Opuntia pentlandii var. fuauxiana ≡ Opuntia rossiana var. fuauxiana = Tephrocactus asplundii ≡ Opuntia asplundii = Tephrocactus pyrrhacanthus var. leucoluteus ≡ Opuntia pyrrhacantha var. leucolutea = Tephrocactus microclados = Tephrocactus catacanthus = Tephrocactus curvispinus = Tephrocactus flexispinus = Tephrocactus melanacanthus = Tephrocactus pentlandii var. adpressus = Tephrocactus virgultus = Cumulopuntia famatinensis = Cumulopuntia pampana
3	Cumulopuntia boliviana subsp. boliviana	= Opuntia pentlandii ≡ Tephrocactus pentlandii ≡ Cumulopuntia pentlandii ≡ Maihueniopsis pentlandii = Opuntia pyrrhacantha ≡ Tephrocactus pyrrhacanthus ≡ Cumulopuntia pyrrhacantha = Opuntia subinermis ≡ Tephrocactus subinermis = Tephrocactus fulvicomus var. bicolor ≡ Tephrocactus bicolor ≡ Opuntia fulvicoma var. bicolor = Opuntia backebergii = Tephrocactus fulvicomus ≡ Opuntia fulvicoma ≡ Cumulopuntia fulvicoma = Cumulopuntia galerasensis ≡ Opuntia galerasensis − Cactus pentlandii
4	Cumulopuntia boliviana subsp. dactylifera	≡ Opuntia dactylifera ≡ Tephrocactus dactyliferus ≡ Cumulopuntia pentlandii var. dactylifera ≡ Cumulopuntia dactylifera − Tephrocactus dactylifer = Tephrocactus cylindrarticulatus ≡ Opuntia cylindrarticulata = Tephrocactus duvalioides ≡ Opuntia duvalioides = Tephrocactus duvalioides var. albispinus ≡ Opuntia duvalioides var. albispina = Tephrocactus noodtiae ≡ Opuntia noodtiae
5	Cumulopuntia boliviana subsp. echinacea	≡ Tephrocactus echinaceus ≡ Cumulopuntia echinacea ≡ Opuntia echinacea ≡ Maihueniopsis boliviana subsp. echinacea
6	Cumulopuntia boliviana subsp. ignescens	≡ Opuntia ignescens ≡ Tephrocactus ignescens ≡ Cumulopuntia ignescens ≡ Maihueniopsis boliviana subsp. ignescens = Tephrocactus longiarticulatus = Cumulopuntia frigida ≡ Opuntia frigida = Cumulopuntia hystrix = Cumulopuntia ticnamarensis ≡ Opuntia ticnamarensis = Cumulopuntia tortispina = Opuntia guatiensis = Opuntia guatinensis = Opuntia sanctae-barbarae = Tephrocactus ignescens var. steinianus
7	Cumulopuntia chichensis	≡ Tephrocactus chichensis ≡ Opuntia chichensis ≡ Austrocylindropuntia chichensis = Tephrocactus chichensis var. colchanus ≡ Opuntia chichensis var. colchana ≡ Cumulopuntia pentlandii var. colchana = Tephrocactus ferocior ≡ Opuntia ferocior = Tephrocactus albiscoparius
8	Cumulopuntia corotilla	≡ Opuntia corotilla ≡ Tephrocactus corotilla = Tephrocactus mistiensis ≡ Opuntia mistiensis ≡ Cumulopuntia mistiensis = Tephrocactus corotilla var. aurantiaciflorus ≡ Opuntia corotilla var. aurantiaciflora
9	Cumulopuntia glomerata	≡ Pereskia glomerata
10	Cumulopuntia ignota	≡ Opuntia ignota ≡ Tephrocactus ignotus
11	Cumulopuntia iturbicola
12	Cumulopuntia leucophaea	≡ Opuntia leucophaea ≡ Sphaeropuntia sphaerica subsp. leucophaea = Opuntia rahmeri ≡ ?Maihueniopsis rahmeri
13	Cumulopuntia rossiana	≡ Tephrocactus pentlandii var. rossianus ≡ Opuntia pentlandii var. rossiana ≡ Opuntia rossiana ≡ Austrocylindropuntia rossiana − Tephrocactus pentlandii var. rossiana
14	Cumulopuntia sphaerica	≡ Opuntia sphaerica ≡ Tephrocactus sphaericus ≡ Austrocylindropuntia sphaerica ≡ Sphaeropuntia sphaerica = Tephrocactus sphaericus var. glaucinus = Tephrocactus multiareolatus ≡ Cumulopuntia multiareolata = Cumulopuntia tubercularis = Cumulopuntia tubercularis var. transiens = Cumulopuntia tumida ≡ Opuntia tumida ≡ Sphaeropuntia sphaerica subsp. tumida − Opuntia staffordiae − Tephrocactus staffordiae = Opuntia dimorpha ≡ Tephrocactus dimorphus = Opuntia leonina ≡ Tephrocactus leoninus = Opuntia rauppiana ≡ Tephrocactus rauppianus ≡ Opuntia sphaerica var. rauppiana ≡ Tephrocactus sphaericus var. rauppianus ≡ Cumulopuntia rauppiana = Opuntia campestris ≡ Tephrocactus campestris = Opuntia kuehnrichiana ≡ Tephrocactus kuehnirichianus ≡ Tephrocactus kuehnrichianus − Cumulopuntia kuehnrichiana = Opuntia kuehnrichiana var. applanata ≡ Tephrocactus kuehnrichianus var. applanatus = Tephrocactus pseudorauppianus ≡ Opuntia dimorpha var. pseudorauppiana ≡ Tephrocactus dimorphus var. pseudorauppianus = Opuntia unguispina ≡ Tephrocactus unguispinus ≡ Opuntia sphaerica var. unguispina ≡ Tephrocactus sphaericus var. unguispinus − Cumulopuntia unguispina = Tephrocactus muellerianus ≡ Opuntia muelleriana = Opuntia mira ≡ Tephrocactus mirus = Tephrocactus crassicylindricus ≡ Opuntia crassicylindrica ≡ Cumulopuntia crassicylindrica ≡ Sphaeropuntia sphaerica subsp. crassicylindrica − Cumulopuntia crassicylindrica = Tephrocactus alboareolatus ≡ Cumulopuntia alboareolata
15	Cumulopuntia subterranea	≡ Opuntia subterranea ≡ Pseudotephrocactus subterraneus ≡ Tephrocactus subterraneus ≡ Maihueniopsis subterranea ≡ Puna subterranea = Pseudotephrocactus subterraneus var. brevispinus = Pseudotephrocactus subterraneus var. inermis = Tephrocactus variiflorus
16	Cumulopuntia subterranea subsp. pulcherrima	≡ Tephrocactus pulcherrimus ≡ Maihueniopsis subterranea subsp. pulcherrima
17	Cumulopuntia subterranea subsp. subterranea
18	Cumulopuntia zehnderi	≡ Tephrocactus zehnderi ≡ Opuntia zehnderi ≡ Sphaeropuntia zehnderi

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

„≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
„=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
- nem fogadják el érvényes névként,
- nem lehet egyértelműen besorolni,
- bizonytalan eredetű,
- vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.

Forrás

A(z) „Cumulopuntia” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

C

Cumulopuntia subterranea subsp. pulcherrima

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-''Cumulopuntia'' a Cactaceae család egyik dél-amerikai nemzetsége, amelyet elsősorban Peru és Bolívia magasföldi, száraz területein találunk. A fajok többsége hengeres, szegmentált hajtásokkal rendelkező, erősen xerofita kaktusz, amelyek alkalmazkodtak a nagy napi hőingáshoz, az erős napsütéshez és az időszakos vízhiányhoz. A nemzetség rendszertani határai még ma is vitatottak, de több faját a Caryophyllales rendszertani adatbázisai is elfogadják.
+{{Taxonbox | accepted = Cumulopuntia F.Ritter, Kakteen Südamerika 2: 399. 1980. Sec. Hunt (2016)}}
+=== A név eredete, etimológia ===
-== Alaktani leírás ==
+* A nemzetségnév a latin ''cumulus'' (halom, kupac) és az ''Opuntia'' nemzetségnév összetételéből származik. Az elnevezés a növények növekedési formájára utal, mivel sűrűn ágas, tömött, halomszerű párnákat alkotnak. A nemzetséget hivatalosan '''Ritter Friedrich''' írta le 1980-ban.
-A nemzetség fajainak szárai hengeres, többé-kevésbé rövid ízekre tagolódnak. A szegmensek mérete és alakja fajonként változik, de általában vastag, vízraktározásra alkalmas parenchimát tartalmaznak. A felszínen jól elkülönülő szemölcsök sorakoznak, ezeken helyezkednek el az areolák, amelyekből fehéres vagy barnás árnyalatú tövisek fejlődnek. A glochidák sok fajnál jelen vannak, és gyakran sűrű, finom szálú szegélyt alkotnak az areolák körül.
-A virágok többnyire sárga vagy vörös színűek, oldalirányban vagy a szegmens csúcsán nyílnak. A termés húsos vagy puhább, gyakran tüskés, és fajonként eltérő mértékben fogyasztható. A magok viszonylag nagyméretűek az Opuntioideae alcsaládon belül.
+=== Típus ===
+* ''Cumulopuntia ignescens'' (Vaupel) F.Ritter; '''Vaupel Friedrich Karl Johann''', '''Peru''', Arequipa, 1902.
+* '''Első leírása:''' Kakteen in Südamerika 2: 399. (1980).
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Ritter Friedrich''' 1980.
+{{Típusfaj | Cumulopuntia | limit=5}}
+=== Szinonimák ===
+* '''''[[:Kategória:Sphaeropuntia|Sphaeropuntia]]'''''
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A nemzetség tagjai alacsony termetű, sűrűn elágazó, gyakran hatalmas kiterjedésű párnákat alkotó szukkulensek. A '''hajtás''' tagolt, a '''szár''' szegmensei általában gömbölydedek, tojásdadok vagy röviden hengeresek, és könnyen leválnak. A '''szemölcsök''' (tuberkulák) változatosak, gyakran hangsúlyosak. Az '''areolák''' a szegmensek felső részén koncentrálódnak, és általában bőségesen termelnek ''glochidium-ok''-at. A '''tövisek''' száma, hossza és színe fajonként erősen eltérő; egyes taxonok sűrűn tövisesek, míg mások szinte tövistelenek. A '''levelek''' aprók, hengeresek és hamar lehullanak. A '''gyökérzet''' többnyire rostos, de egyes fajoknál répaszerűen megvastagodott fő'''gyökér''' is előfordulhat.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A '''virágzat''' hiányzik, a '''virág''' magányosan fejlődik a szegmensek csúcsi részén. A '''virág''' színe leggyakrabban sárga, narancssárga vagy vörös, ritkábban fehér vagy rózsaszín.
+* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' széles, gyakran fényes felületű, a '''sziromlevél''' széle néha csipkézett. Egy sorban maradjon!
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, érintésre gyakran érzékenyek (szeizmonasztia); a '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' vaskos, több bibeszállal végződik. Egy sorban maradjon!
+==== Termés ====
+A '''termés''' húsos vagy száraz bogyó, amely gyakran a csúcsán köldökszerűen besüllyedt (umbilicus). Számos fajnál a termés fala is areolákat és '''töviseket''' hordoz.
+* '''Magja:''' A '''magja''' viszonylag nagy, szabálytalanul kerekded, kemény és fásodott arillusszal borított, amely nem tartalmaz szőrszálakat.
 == Elterjedés és élőhely ==
-A nemzetség főként Peru és Bolívia magasföldi, száraz vidékeiről ismert, ahol 3000–4500 méteres tengerszint feletti magasságban is előfordul. Egyes fajai átnyúlnak Észak-Argentína és Észak-Chile területeire. Élőhelyükre a köves talaj, az erős napsütés és a nagyon alacsony csapadék jellemző. Egyes fajok kifejezetten hidegtűrőek, a fagyos éjszakákat is elviselik a magashegyi környezetben.
-== Tartása kultúrában ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség az Andok magashegységi területein honos. Elterjedési területe magában foglalja '''Peru''', '''Bolívia''', '''Chile''' északi része és '''Argentína''' északnyugati vidékeit.
-A ''Cumulopuntia'' fajok nevelése napfényigényes és jó vízelvezetésű talajt kíván. A túlöntözést rosszul tűrik, különösen hűvös időben. Nyáron mérsékelt öntözéssel jól fejlődnek, télen száraz, világos, hűvös tartás ajánlott. A szabadföldi tartás csak a legfagyállóbb fajok esetében merülhet fel, de ott is gondos téliesítést igényelnek. Kártevők közül elsősorban a gyapjastetű és egyes atkafajok okozhatnak gondot.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Jellemzően a puna és a magashegyi sivatagok lakói 2000 és 4500 méter tengerszint feletti magasság között. Rendkívül ellenállóak a nagy napi hőingadozással, az erős UV-sugárzással és a tartós szárazsággal szemben.
+== Kultúrában tartás ==
+A gyűjteményekben a ''[[:Kategória:Cumulopuntia|Cumulopuntia]]'' nemzetség fajai kihívást jelenthetnek. Lassú növekedésűek, és sok napfényt igényelnek a természetes habitus megőrzéséhez. Ásványi alapú, nagyon jó vízelvezetésű talajt és óvatos öntözést kívánnak. Télen teljesen száraz és hűvös (fagymentes vagy enyhén fagyos) környezetben kell teleltetni őket.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+A ''[[:Kategória:Cumulopuntia|Cumulopuntia]]'' taxonok elkülöníthetők a ''[[:Kategória:Maihueniopsis|Maihueniopsis]]'' fajoktól a magok szerkezete alapján: a ''[[:Kategória:Cumulopuntia|Cumulopuntia]]'' magjai nem rendelkeznek oldalirányú szárnyszerű függelékkel. A ''[[:Kategória:Tephrocactus|Tephrocactus]]'' nemzetségtől a termés szerkezete és a virágmorfológia különíti el őket.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+A nemzetség a kaktuszfélék családjának [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsaládjába tartozik. A klád tagjaira jellemző a tagolt felépítés, a ''glochidium-ok'' jelenléte és az arillusszal borított mag. A legújabb kutatások szerint a nemzetség szoros rokonságban áll az ''[[Austrocylindropuntia]]'' kláddal.
+A 2010 utáni filogenetikai kutatások (pl. '''de Vos et al.''', 2025) megerősítették a ''[[:Kategória:Cumulopuntia|Cumulopuntia]]'' nemzetség önállóságát a [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]] ''tribus''-on belül. Bár korábban sok faját az ''[[Opuntia]]'' vagy a ''[[Tephrocactus]]'' nemzetségekbe sorolták, a molekuláris adatok alapján egyértelműen elkülönülő evolúciós vonalat képviselnek.
+{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Cumulopuntia}}
-== Nevezetes fajok ==
+== Forrás ==
-A Caryophyllales / Cactaceae aktuális, elfogadott fajlistái alapján az alábbi fajok tekinthetők stabilan a nemzetséghez tartozóknak:
-* ''Cumulopuntia boliviana'' – Bolívia száraz fennsíkjain és Peru déli részén elterjedt, változékony faj, erősen tövises szegmensekkel és sárgás virágokkal.
+* [https://thelastcactusclassification.top/cumulopuntia/cumulopuntia/ The Last Cactus Classification - Cumulopuntia]
-* ''Cumulopuntia chichensis'' – Peru középső hegyvidékein élő faj, apróbb, tömöttebb szegmensekkel és vöröses virágokkal.
+* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:26880-1 Plants of the World Online - Cumulopuntia]
-* ''Cumulopuntia sphaerica'' – gömbölyded vagy rövid hengeres szegmenseiről ismert, sárga virágú, gyakran nagy telepeket alkotó faj.
+* [https://www.caryophyllales.org/taxon/Cumulopuntia Caryophyllales.org - Cumulopuntia]
-* ''Cumulopuntia ignescens'' – hosszúkás, vékonyabb ízekkel rendelkező, erősen tövises faj, amely főként Peru magasföldi területein él.
-* ''Cumulopuntia unguispina'' – karakteres, hosszú, kissé görbülő töviseiről ismert, Argentína és Bolívia határvidékén is előfordul.
-* ''Cumulopuntia mollispina'' – a közelmúltban leírt perui faj, amely puhább, sűrű töviskötegeiről és kompakt habitusáról ismert.
-== Megjegyzések ==
+[[Kategória:Cactaceae]]
-A nemzetség rendszerezése továbbra sem tekinthető véglegesnek, egyes fajok lehatárolása és státusza szakirodalomtól függően változhat. Ennek ellenére a fenti fajok jelenleg elfogadottnak tekinthetők a Cactaceae fő adatbázisai alapján.
+[[Kategória:Pterocacteae]]