„Kategória:Brasiliopuntia” változatai közötti eltérés

Salmonopuntia P.V.Heath
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Opuntieae
Nemzetség	Salmonopuntia

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. április 12., 09:22-kori változata

Tudományos név

Salmonopuntia P.V.Heath in Calyx 6(2): 41. 1999. Sec. Griffith & Porter (2009)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a növény elsődleges származási helyére, Brazília országára, valamint az Opuntia nemzetségnévre utal. Az Opuntia név eredete a görög Opusz (Ὀποῦς) városára vezethető vissza, ahol Theophrasztosz szerint hasonlóan tüskés növények éltek. A név összevonása azt jelzi, hogy a nemzetség a fügekaktuszok egy specifikus, brazíliai elterjedésű csoportját képviseli, amelyet először Schumann Karl Moritz különített el alnemzetségi szinten 1898-ban, majd Berger Alwin emelt nemzetségi rangra 1926-ban.

Típus

Brasiliopuntia brasiliensis (Willd.) A.Berger; Willdenow Carl Ludwig, Brazília.
Első leírása: Die natürlichen Pflanzenfamilien (ed. 2) 21: 652. (1926).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Berger Alwin 1926.

Brasiliopuntia képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Opuntia subgen. Brasiliopuntia (K.Schum.) Schumann Karl Moritz (1898)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Brasiliopuntia egyedülálló megjelenésű, fatermetű kaktusz, amelynek magassága elérheti a 10–20 métert is. Jellemző rá a dimorfikus növekedés: egy központi, hengeres, függőlegesen növő szár (törzs) alkotja a vázat, amelyből horizontálisan ágaznak ki a lapított, vékony, levélszerű hajtás szegmensek. A törzs az idősebb példányoknál jelentősen megvastagszik és fásodik. Az areolák a törzsön és a szegmenseken is megtalálhatóak; a törzs areoláiból gyakran hosszú, merev tövisek fejlődnek, míg a lapított szegmensek areolái kevésbé tövisesek, de bőségesen tartalmaznak glochidium-ok csoportjait. A levelek aprók, hengeresek és rendkívül gyorsan lehullanak. A gyökérzet jól fejlett, mélyre hatoló és szétterülő, biztosítva a hatalmas test stabilitását.

Generatív test

Virág

A virág viszonylag kicsi, napközben nyílik, színe sárga vagy világosbarna, gyakran a lapított hajtások szélén jelenik meg.

Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes, a belső lepellevél vagy sziromlevél sárga, finom textúrájú.
Ivarlevelek: A porzószálak számosak és érzékenyek az érintésre, a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibeszál vastag, a bibe rövid lebenyekre oszlik.

Termés

A termés gömbölyded vagy tojásdad, lédús bogyó, amely éretten sárga, narancssárga, vörös vagy akár lila is lehet. A termés falán apró areolák és glochidium-ok találhatók.

Magja: A magja nagy (6–10 mm), lencse alakú, gyapjas szőrökkel borított arillusz védi.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség széles körben elterjedt Dél-Amerikában: Brazília, Paraguay, Bolívia, Peru és Argentína északi részén is megtalálható.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi és szubtrópusi erdőkben, nedvesebb szavannákon fordul elő. Más kaktuszokkal ellentétben kedveli a félárnyékot és a párásabb környezetet, gyakran magas fák árnyékában nő.

Kultúrában tartás

Dísznövényként főleg trópusi kertekben vagy nagy üvegházakban tartható. A Brasiliopuntia fagyérzékeny, minimum 10–12 °C-ot igényel. Kedveli a jó vízelvezetésű, de humuszban gazdagabb talajt és a rendszeres öntözést a növekedési időszakban.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetség könnyen elkülöníthető az Opuntia nemzetségtől a hangsúlyos, hengeres központi törzs és a vékony, levélszerűen elhelyezkedő oldalsó szegmensek alapján. Hasonlíthat a Consolea nemzetségre, de virágszerkezete és földrajzi elterjedése (Dél-Amerika vs. Karib-térség) egyértelműen megkülönbözteti.

Szukkulens taxonok

A nemzetség az Opuntioideae alcsalád egyik bazális vonalát képviseli. A fatermetű habitus és a dimorfikus hajtásrendszer a csoport egyik legősibb jellegzetessége, amely a kaktuszfélék fás szárú ősei felé mutat.

Taxonómia és filogenetika

A legfrissebb, több száz nukleáris gén vizsgálatán alapuló filogenetikai kutatások (De Vos et al., 2025) pontosították a Brasiliopuntia helyzetét az Opuntieae tribuson belül. A modern molekuláris adatok alapján a nemzetség egyértelműen monofiletikus, és a kelet-dél-amerikai (brazil) evolúciós ághoz tartozik.

A jelenlegi filogenetikai modell alapján a nemzetség az alábbi kapcsolatokkal jellemezhető:

Testvércsoportja: A legújabb elemzések szerint a Brasiliopuntia legközelebbi rokona a Tacinga nemzetség. Ezt a genetikai közelséget egy specifikus morfológiai bélyeg (szünapomorfia) is megerősíti: mindkét nemzetség virágaira jellemző, hogy a porzószálak alapjánál (annak tövénél) finom, apró szőrök találhatóak.
Helyzete a tribuson belül: A Brasiliopuntia-Tacinga ág alkotja az Opuntieae tribus egyik fő alcsoportját. Ez a klád filogenetikailag jól elkülönül az Opuntia s.s. és az Airampoa (korábban Tunilla) nemzetségek által alkotott „északi/andoki” ágtól.
Bazális kapcsolatok: A kutatás megerősítette, hogy a tribus legkorábban leágazó (bazális) tagja a dél-amerikai Salmonopuntia. Bár korábbi modellek (Majure et al.) a karibi Consolea nemzetséget tartották a Brasiliopuntia közvetlen testvérének, a legfrissebb adatok a brazíliai diverzifikációt és a Tacinga-val való szorosabb nukleáris genetikai kapcsolatot hangsúlyozzák.

A filogenetikai adatok alátámasztják, hogy a Brasiliopuntia fatermetű habitusa és dimorfikus hajtásrendszere (hengeres főtörzs és lapított oldalszagtövek) egy ősi jellegzetesség, amely a kaktuszfélék trópusi erdei környezethez való korai alkalmazkodását tükrözi.

Érvényes taxonok és szinonimáik

#	Taxonnév	Típusfaj, szinonimák
1	Brasiliopuntia	Típusfaj: Brasiliopuntia brasiliensis ≡ Opuntia subg. Brasiliopuntia = Mortolopuntia
2	Brasiliopuntia brasiliensis	≡ Cactus brasiliensis ≡ Opuntia brasiliensis = Cactus paradoxus = Cactus arboreus ≡ Opuntia arborea = Cactus heterocladus = Cereus paradoxus = Opuntia hieronymi = Opuntia bahiensis ≡ Brasiliopuntia bahiensis ≡ Opuntia brasiliensis subsp. bahiensis ≡ Brasiliopuntia brasiliensis subsp. bahiensis = Brasiliopuntia neoargentina ≡ Opuntia neoargentina = Brasiliopuntia subacarpa ≡ Opuntia brasiliensis subsp. subacarpa ≡ Brasiliopuntia brasiliensis subsp. subacarpa
3	Brasiliopuntia schulzii	≡ Opuntia schulzii = Opuntia argentina ≡ Brasiliopuntia argentina

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

„≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
„=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
- nem fogadják el érvényes névként,
- nem lehet egyértelműen besorolni,
- bizonytalan eredetű,
- vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.

Forrás

A(z) „Brasiliopuntia” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.

B

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Morfológia és jellemzők ==
+{{Taxonbox | accepted = Salmonopuntia P.V.Heath in Calyx 6(2): 41. 1999. Sec. Griffith & Porter (2009)}}
-A '''Brasiliopuntia''' nemzetségbe tartozó növények megjelenésükben változatosak. Egyes fajok lapos levélpárnákkal (kladódák) rendelkeznek, míg mások hengeres szárúak. A lapos levélpárnás fajokat gyakran fügekaktusznak, a hengeres szárúakat chollának nevezik. A levelek tövisekre redukálódtak, amelyek apró, párnászerű képződményekből, úgynevezett bimbóudvarokból nőnek ki. Ezek a tövisek védelmet nyújtanak a növényevőkkel szemben és csökkentik a vízveszteséget.
+=== A név eredete, etimológia ===
-A nemzetség virágai nagyok, mutatósak, színük a sárga, narancssárga, piros és rózsaszín között változik. Egyes fajok ehető gyümölcsöt teremnek, amelyeket Dél-Amerikában fogyasztanak. A Brasiliopuntia fajok alkalmazkodtak a száraz és félszáraz környezethez, és CAM fotoszintézisük révén takarékoskodnak a vízzel, mivel éjszaka nyitják ki a gázcserenyílásaikat.
+* A nemzetségnév a növény elsődleges származási helyére, '''Brazília''' országára, valamint az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' nemzetségnévre utal. Az ''Opuntia'' név eredete a görög ''Opusz'' (Ὀποῦς) városára vezethető vissza, ahol '''Theophrasztosz''' szerint hasonlóan tüskés növények éltek. A név összevonása azt jelzi, hogy a nemzetség a fügekaktuszok egy specifikus, brazíliai elterjedésű csoportját képviseli, amelyet először '''Schumann Karl Moritz''' különített el alnemzetségi szinten 1898-ban, majd '''Berger Alwin''' emelt nemzetségi rangra 1926-ban.
-== Taxonómia és osztályozás ==
+=== Típus ===
-A '''Brasiliopuntia''' a kaktuszok (Cactaceae) család Opuntioideae alcsaládjába tartozik. Korábban az Opuntia nemzetséghez sorolták, de molekuláris és morfológiai bizonyítékok alapján különálló nemzetségként kezelik. Jelenleg kettő elismert faj tartozik a nemzetséghez. Rokon nemzetségek ugyanebben az alcsaládban az Austrocylindropuntia, Tephrocactus, Pterocactus és Grusonia.
+* ''Brasiliopuntia brasiliensis'' (Willd.) A.Berger; '''Willdenow Carl Ludwig''', '''Brazília'''.
+* '''Első leírása:''' Die natürlichen Pflanzenfamilien (ed. 2) 21: 652. (1926).
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Berger Alwin''' 1926.
+{{Típusfaj | Brasiliopuntia | limit=5}}
+=== Szinonimák ===
+* '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' subgen. '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' (K.Schum.) '''Schumann Karl Moritz''' (1898)
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' egyedülálló megjelenésű, fatermetű kaktusz, amelynek magassága elérheti a 10–20 métert is. Jellemző rá a dimorfikus növekedés: egy központi, hengeres, függőlegesen növő '''szár''' (törzs) alkotja a vázat, amelyből horizontálisan ágaznak ki a lapított, vékony, levélszerű '''hajtás''' szegmensek. A törzs az idősebb példányoknál jelentősen megvastagszik és fásodik. Az '''areolák''' a törzsön és a szegmenseken is megtalálhatóak; a törzs areoláiból gyakran hosszú, merev '''tövisek''' fejlődnek, míg a lapított szegmensek areolái kevésbé tövisesek, de bőségesen tartalmaznak ''glochidium-ok'' csoportjait. A '''levelek''' aprók, hengeresek és rendkívül gyorsan lehullanak. A '''gyökérzet''' jól fejlett, mélyre hatoló és szétterülő, biztosítva a hatalmas test stabilitását.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A '''virág''' viszonylag kicsi, napközben nyílik, színe sárga vagy világosbarna, gyakran a lapított hajtások szélén jelenik meg.
+* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' zöldes, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' sárga, finom textúrájú.
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak és érzékenyek az érintésre, a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vastag, a '''bibe''' rövid lebenyekre oszlik.
+==== Termés ====
+A '''termés''' gömbölyded vagy tojásdad, lédús bogyó, amely éretten sárga, narancssárga, vörös vagy akár lila is lehet. A termés falán apró '''areolák''' és ''glochidium-ok'' találhatók.
+* '''Magja:''' A '''magja''' nagy (6–10 mm), lencse alakú, gyapjas szőrökkel borított arillusz védi.
 == Elterjedés és élőhely ==
-A ''Brasiliopuntia'' Dél-Amerikában őshonos, főként Argentína, Bolívia, Brazília, Kuba, Paraguay, és Peru száraz és félszáraz régióiban. Élőhelyük a homokos sivatagoktól a sziklás hegyoldalakig terjed.Több fajukat dísznövényként is termesztik.
-== Termesztés és gondozás ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség széles körben elterjedt Dél-Amerikában: '''Brazília''', '''Paraguay''', '''Bolívia''', '''Peru''' és '''Argentína''' északi részén is megtalálható.
-A Brasiliopuntia fajok könnyen termeszthetők. Kedvelik a jó vízelvezetésű, enyhén savas vagy semleges, homokos talajt. Erős fényt és teljes napsütést igényelnek. Az öntözést mértékkel kell végezni, a túlöntözés gyökérrothadáshoz vezethet. Szárazságtűrők, hosszabb ideig képesek víz nélkül túlélni. Szaporíthatók magról, dugványról vagy tőosztással. Gyakori kártevők a lisztespoloskák, takácsatkák, valamint gombás fertőzések.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban trópusi és szubtrópusi erdőkben, nedvesebb szavannákon fordul elő. Más kaktuszokkal ellentétben kedveli a félárnyékot és a párásabb környezetet, gyakran magas fák árnyékában nő.
+== Kultúrában tartás ==
+Dísznövényként főleg trópusi kertekben vagy nagy üvegházakban tartható. A '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' fagyérzékeny, minimum 10–12 °C-ot igényel. Kedveli a jó vízelvezetésű, de humuszban gazdagabb talajt és a rendszeres öntözést a növekedési időszakban.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+A nemzetség könnyen elkülöníthető az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' nemzetségtől a hangsúlyos, hengeres központi törzs és a vékony, levélszerűen elhelyezkedő oldalsó szegmensek alapján. Hasonlíthat a '''''[[:Kategória:Consolea|Consolea]]''''' nemzetségre, de virágszerkezete és földrajzi elterjedése (Dél-Amerika vs. Karib-térség) egyértelműen megkülönbözteti.
+== Szukkulens taxonok ==
+A nemzetség az ''[[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]]'' alcsalád egyik bazális vonalát képviseli. A fatermetű habitus és a dimorfikus hajtásrendszer a csoport egyik legősibb jellegzetessége, amely a kaktuszfélék fás szárú ősei felé mutat.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+A legfrissebb, több száz nukleáris gén vizsgálatán alapuló filogenetikai kutatások (De Vos et al., 2025) pontosították a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' helyzetét az ''[[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]'' tribuson belül. A modern molekuláris adatok alapján a nemzetség egyértelműen monofiletikus, és a kelet-dél-amerikai (brazil) evolúciós ághoz tartozik.
+A jelenlegi filogenetikai modell alapján a nemzetség az alábbi kapcsolatokkal jellemezhető:
-== Gazdasági és ökológiai jelentőség ==
+* '''Testvércsoportja:''' A legújabb elemzések szerint a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' legközelebbi rokona a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' nemzetség. Ezt a genetikai közelséget egy specifikus morfológiai bélyeg (szünapomorfia) is megerősíti: mindkét nemzetség virágaira jellemző, hogy a porzószálak alapjánál (annak tövénél) finom, apró szőrök találhatóak.
-A Brasiliopuntia fajok ökológiai szerepe jelentős: biztosítják az élőhelyet és táplálékot száraz területeken élő állatok számára, emellett hozzájárulnak a talaj stabilizálásához. Gazdasági jelentőségük elsősorban dísznövényként, élelmiszerként és hagyományos gyógynövényként van. Egyes fajokat gyógyászati célokra használnak, például cukorbetegség és anyagcserezavarok kezelésére. Száruk faanyagát építőiparban és bútorgyártásban is felhasználják.
+* '''Helyzete a tribuson belül:''' A ''Brasiliopuntia-Tacinga'' ág alkotja az ''[[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]'' tribus egyik fő alcsoportját. Ez a klád filogenetikailag jól elkülönül az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' s.s. és az '''''[[:Kategória:Airampoa|Airampoa]]''''' (korábban ''Tunilla'') nemzetségek által alkotott „északi/andoki” ágtól.
+* '''Bazális kapcsolatok:''' A kutatás megerősítette, hogy a tribus legkorábban leágazó (bazális) tagja a dél-amerikai '''''[[:Kategória:Salmonopuntia|Salmonopuntia]]'''''. Bár korábbi modellek (Majure et al.) a karibi '''''[[:Kategória:Consolea|Consolea]]''''' nemzetséget tartották a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' közvetlen testvérének, a legfrissebb adatok a brazíliai diverzifikációt és a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'''''-val való szorosabb nukleáris genetikai kapcsolatot hangsúlyozzák.
-== Nevezetes fajok ==
+A filogenetikai adatok alátámasztják, hogy a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' fatermetű habitusa és dimorfikus hajtásrendszere (hengeres főtörzs és lapított oldalszagtövek) egy ősi jellegzetesség, amely a kaktuszfélék trópusi erdei környezethez való korai alkalmazkodását tükrözi.
-* '''Brasiliopuntia brasiliensis''': Brazíliában őshonos, közismert nevén "xiquexique". Hengeres szára akár 2 m magas, virágai sárga vagy narancssárga.
-* '''Brasiliopuntia schulzii''': Élőhelye Argentína és Paraguay, amely jellemzően körülbelül 50 cm magasra nő.
+{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Brasiliopuntia}}
+== Forrás ==
+* [https://thelastcactusclassification.top/category/brasiliopuntia/ The Last Cactus Classification - Brasiliopuntia]
+* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:297839-2 Plants of the World Online - Brasiliopuntia]
+* [https://www.ipni.org/n/297839-2 International Plant Names Index - Brasiliopuntia]
-[[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Opuntieae]]