Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Quiabentia” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(4 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox
{{Taxonbox | accepted = Quiabentia Britton & Rose (1923)}}
|taxon=Quiabentia
=== A név eredete, etimológia ===
}}
 
== Tudományos név ==
* A nemzetség neve a brazil portugál nyelvjárásból származó '''quiabo''' (vagy '''quiabento''') szóból és a latin ''-entia'' végződésből tevődik össze. A '''quiabo''' szó eredetileg afrikai nyelvekből került a portugálba, és az '''okra''' vagy '''bámia''' (''Abelmoschus esculentus'') elnevezése. A botanikai név a bámia hosszú, henger alakú terméseire emlékeztető '''hengeres szártagokra''' és '''hajtásokra''' utal. A latin ''-entia'' utótag (mely a ''-ens'' melléknévi igenév nőnemű többes számú alakja) absztrakt fogalmak képzésére szolgál, jelentése „valamilyen tulajdonsággal való rendelkezés”. A ''Quiabentia'' esetében ez azt fejezi ki, hogy a növény rendelkezik a bámia-szerű (hengeres, húsos) megjelenéssel. A névválasztás egyben a helyi népi név latinosítását is szolgálta (Quattrocchi, Stearn). A nemzetséget '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' írta le 1923-ban a ''The Cactaceae'' negyedik kötetében (IPNI, BHL).


''Quiabentia'' Britton & Rose, Cactaceae 4: 252. 1923. Sec. Hunt (2006)
=== Típus ===


'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
* ''[[Quiabentia zehntneri]]'' (Britton & Rose) Britton & Rose; '''Zehntner Leo''', Brazília, Bahia, 1912.
* '''Első leírása:''' Britton, N. L. & Rose, J. N., Cactaceae 4: 252. (1923).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''', 1923.


=== A név eredete, etimológia ===
{{Típusfaj | Quiabentia zehntneri | limit=5}}


# '''''Quiabento / Quiabo'''''
=== Szinonimák ===
#* '''Eredet:''' A brazil portugál nyelvjárásból származik (amely maga is afrikai nyelvekből vette át a szót), ahol a '''quiabo''' szó az '''okra''' vagy '''bámia''' (''Abelmoschus esculentus'') nevű zöldséget jelöli.
#* '''Jelentés:''' A '''bámia''' hosszú, henger alakú, enyhén bordázott terméseire (tokjaira) hasonlító '''hengeres szártagokra''' vagy '''hajtásokra''' utal.
# '''''-entia'''''
#* '''Eredet:''' A latin ''-entia'' végződés a ''-ens'' melléknévi igenév (particípium) nőnemű többes számú alakjából származik, ami gyakran az '''absztrakt fogalmak''' létrehozására szolgált.
#* '''Általános jelentés:''' A minőség, állapot, tulajdonság birtoklása”''' vagy '''“rendelkezés valamivel.
#* '''Jelentése a botanikában''': A növénynevekben (különösen, ha egy köznévhez kapcsolódik, mint a ''Quiabentia'' esetében):
#** A ''Quiabo'' (bámia) névhez kapcsolódva az -entia azt jelenti, hogy a növény '''rendelkezik a bámia-szerű tulajdonsággal''' (azaz henger alakú, húsos hajtásokkal).
#** Gyakran használják '''latinosításra''' is, vagyis egy nem latin eredetű (pl. helyi vagy népi) név taxonómiai besorolásra alkalmas, latin stílusú nemzetségnévvé alakítására.


=== Tipusfaj ===
* '''''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]''''' p.p.
* ''Quiabentia zehntneri'' (Britton & Rose) Britton & Rose
* '''''Pereskia''''' subgen. '''''Quiabentia'''''
* '''''Első leírása:''''' Britton & Rose, 1919
* '''''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''''' Britton & Rose, 1923


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai '''bokros''' (''fruticosus''), mint a ''[[Quiabentia zehntneri]]'', vagy '''fatermetű''' (''arborescens'') növekedésűek, mint a ''[[Quiabentia verticillata]]''. A '''hajtás''' részei '''hengeres''', '''pozsgás''' (''succulentus'') '''ágak''', amelyek sűrűn elágazóak és gyakran '''örvösek''' (''verticillatus''). A növények kifejezett, '''pozsgás''' (''succulentus'') '''levelekkel''' rendelkeznek, amelyek lapítottak (''compressus''), alakjukat tekintve tojásdadok (''ovatus'') vagy lapát alakúak (''spathulatus''). A '''levelek''' lehetnek '''tartósak''' (''persistens'') vagy az aszályos időszakban lehulló, '''időszakosak''' (''temporalis''). Az '''areolák''' felületén ''glochidium-ok'' és számos '''tövis''' található.


==== Hajtás, szár ====
=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' alakja tányérszerű, elhelyezkedése szerint '''ülő'''. A nyílási időszakot tekintve '''nappali''' (''diurnalis''), és a fajok többsége '''önmeddő''' (''autosterilis''). A '''virág''' az '''ágak végein''' (''apex ramorum'') vagy azok közvetlen közelében jelenik meg. A '''pericarpellum''' felületén '''areolák''' láthatóak, amelyeken apró '''levelek''' (''folia''), ''glochidium-ok'' és '''tövisek''' (''spina'') fejlődnek. Színük jellemzően '''rózsaszín''' (''roseus'') vagy '''piros''' (''ruber''), de előfordulhatnak nagyon halvány vagy szinte fehér árnyalatok is. A megporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik.


'''Bokros''' (''fruticosus'') (''Q. zehntneri'') vagy '''fatermetű''' (''arborescens'') (''Q. verticillata'') növények nemzetsége.
* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' (párta) szélesre táruló, tányér alakú, színe a világos rózsaszíntől a mélyvörösig változhat. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a virág közepén tömörülnek, a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' végén a '''bibe''' jól látható. Egy sorban maradjon!


'''Hengeres''', '''pozsgás''' (''succulentus'') '''ágak''', amelyek '''sűrűn elágazóak''', gyakran '''örvösek''' (''verticillatus'').
==== Termés ====
A '''termés''' '''megnyúlt''' (''elongatus''), állaga lehet '''húsos''' (''carnosus'') vagy beérve elszáradó (''siccus'').


'''Pozsgás''' (''succulentus'') '''levelek''', '''lapítottak''' (''compressus''), '''tojás''' alakúak (''ovatus'') vagy '''lapát''' alakúak (''spathulatus''), '''tartósak''' (''persistens'') vagy '''időszakosak''' (''temporalis'').
* '''Magja:''' '''Nagy''', alakja '''szabálytalanul kerekített''' (''rotundus irregulariter'') és '''lapított''' (''compressus''). A magokat egy '''szklerotikus''' (''scleroticus'') magköpeny, azaz '''arillus''' (''arillum'') borítja.


==== Areolák, tövisek ====
== Elterjedés és élőhely ==


Az areolákon '''Glochidium-ok'' és '''számos tövist''' található.
* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség Dél-Amerikában honos, előfordul '''Argentína''' (Chaco, Formosa, Jujuy, Salta), '''Bolívia''' (Cochabamba, Chuquisaca, Santa Cruz, Tarija), '''Brazília''' (Bahia, Minas Gerais) és '''Paraguay''' (Alto Paraguay, Boquerón, Presidente Hayes) területein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban időszakosan száraz lombhullató erdőkben és '''bozótosokban''' (''dumetum'') fordul elő. Kedveli a '''homokos''' (''arenosus'') vagy '''agyagos''' (''argillaceus'') '''talajt''', de megtalálható kavicsos aljzaton és '''sziklás mészkő''' (''calx'') kiemelkedéseken is. '''Brazíliában''' a '''caatinga''' növényzetének része, ahol gyakran '''gránit''' (''graniticus'') vagy '''gneisz''' (''gneissicus'') '''szigethegyeken''' (inselberg) él. Néha a ''[[Pereskia sacharosa]]'' fajjal társulva nő. Tengerszint feletti magassága a tengerparttól egészen '''2200 m'''-ig terjed.


=== Generatív test ===
== Kultúrában tartás ==


==== Virág ====
Szukkulens gyűjteményekben ritkábban látható, inkább botanikus kertek specialitása. Gyors növekedése és nagy termete miatt tágas helyet és sok fényt igényel. A fagyokra érzékeny, télen meleg és száraz tartást igényel.
* '''Nappali''' nyílású (''diurnalis''), '''magányos''' (''solitarius''), '''önmeddő''' (''autosterilis''), alakja tányérszerű, '''ülő'''  elhelyezkedésű.
* Az '''ágak végein''' (''apex ramorum'') vagy azok közelében jelenik meg.
* A '''pericarpellum''' '''areolákat''' visel, amelyeken '''levelek''' (''folia''), '''glochidium-ok''' és '''tövisek''' (''spina'') vannak.
* '''Rózsaszín''' (''roseus'') vagy '''piros''' (''ruber''), néha '''nagyon halvány''' (''pallidus multus'') vagy '''szinte fehér''' (''paene albus'').
* '''Rovarok''' (''insecta'') porozzák.


==== Termés ====
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


* '''Megnyúlt''' (''elongatus''), '''húsos''' (''carnosus'') vagy '''száraz''' (''siccus'').
A ''[[:Kategória:Quiabentia|Quiabentia]]'' a ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' nemzetségre hasonlít a legjobban a jól fejlett levelei miatt, de attól eltér a virág morfológiájában (ülő virágok, eltérő pericarpellum) és földrajzi elterjedésében (Dél-Amerika vs. Mexikó/Közép-Amerika).
** '''''Magja:''''' '''Nagy''', '''szabálytalanul kerekített''' (''rotundus irregulariter'') és '''lapított''' (''compressus''). '''Szklerotikus''' (''scleroticus'') '''arillus''' (''arillum'') borítja.


== Elterjedés és élőhely ==
== Szukkulens taxonok ==


'''''Földrajzi elterjedés:''''' '''Argentína''' (Chaco, Formosa, Jujuy, Salta), '''Bolívia''' (Cochabamba, Chuqulsaca, Santa Cruz, Tarija), '''Brazília''' (Bahia, Minas Gerais), '''Paraguay''' (Alto Paraguay, Boqueron, Presidente Hayes).
A nemzetség az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsalád egyik legősibb kládját képviseli. Jelenleg két elismert faja van: a fatermetű ''[[Quiabentia verticillata]]'' (melynek szinonimája a ''Q. chacoensis'') és a bokrosabb ''[[Quiabentia zehntneri]]''. Különleges ökológiai kapcsolata, hogy egyes régiókban a magok terjesztését a '''földi tapír''' (''Tapirus terrestris'') segíti elő.


'''''Élőhely:''''' '''Időszakosan száraz lombhullató erdőkben''', '''bozótosokban''' (''dumetum'').
== Taxonómia és filogenetika ==


Általában '''homokos''' (''arenosus'') vagy '''agyagos''' (''argillaceus'') '''talajon''', de '''kavicson''', '''sziklás mészkő''' (''calx'') '''kiemelkedéseken''' (''Bambui formáció'') is.
A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették a nemzetség különállását és bazális helyzetét az ''Opuntioideae'' alcsaládon belül. Bár korábban egyes szerzők (pl. '''Lousley J. E.''' 1935) a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' alnemzetségeként kezelték, a molekuláris adatok és a morfológiai bélyegek (pl. a magokat borító arillus jelenléte) egyértelműen az opuntioid kaktuszok közé sorolják.


Néha a ''Pereskia sacharosa'' fajjal '''társulva''' nő.
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Quiabentia}}


'''Brazíliában''' a '''caatinga''' területén, '''gránit''' (''graniticus'') vagy '''gneisz''' (''gneissicus'') '''inselbergeken''' (''szigethegyek'') található.
== Forrás ==


* '''''Éghajlati tényezők:''''' A '''tengerszinttől''' egészen '''2200 m''' tengerszint feletti magasságig fordul elő.
* [https://thelastcactusclassification.top/category/quiabentia/ The Last Cactus Classification - Quiabentia]
* '''''Növénytársulás, életmód:''''' Időszakosan száraz lombhullató erdők, caatinga.
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:296839-2 POWO - Quiabentia]


== Egyéb ==
[[Kategória:Cylindropuntieae]]
 
* '''''Taxonómia:''''' Jelenleg 2 elismert faj:
** ''Quiabentia verticillata'' (Vaupel) Borg 1937 (= ''Q. chacoensis'')
** ''Quiabentia zehntneri'' (Britton & Rose) Britton & Rose 1923
* '''''Különleges viselkedés:''''' A magok szórását – többek között és csak egyes régiókban – a '''földi tapír''' (''Tapirus terrestris'') biztosítja.
 
== Forrás ==
* https://thelastcactusclassification.top/category/quiabentia/

A lap jelenlegi, 2026. április 11., 08:19-kori változata

Quiabentia Britton & Rose

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Cylindropuntieae
Nemzetség Quiabentia

Tudományos név

  • Quiabentia Britton & Rose (1923)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetség neve a brazil portugál nyelvjárásból származó quiabo (vagy quiabento) szóból és a latin -entia végződésből tevődik össze. A quiabo szó eredetileg afrikai nyelvekből került a portugálba, és az okra vagy bámia (Abelmoschus esculentus) elnevezése. A botanikai név a bámia hosszú, henger alakú terméseire emlékeztető hengeres szártagokra és hajtásokra utal. A latin -entia utótag (mely a -ens melléknévi igenév nőnemű többes számú alakja) absztrakt fogalmak képzésére szolgál, jelentése „valamilyen tulajdonsággal való rendelkezés”. A Quiabentia esetében ez azt fejezi ki, hogy a növény rendelkezik a bámia-szerű (hengeres, húsos) megjelenéssel. A névválasztás egyben a helyi népi név latinosítását is szolgálta (Quattrocchi, Stearn). A nemzetséget Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson írta le 1923-ban a The Cactaceae negyedik kötetében (IPNI, BHL).

Típus

  • Quiabentia zehntneri (Britton & Rose) Britton & Rose; Zehntner Leo, Brazília, Bahia, 1912.
  • Első leírása: Britton, N. L. & Rose, J. N., Cactaceae 4: 252. (1923).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson, 1923.
Quiabentia zehntneri képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Grusonia p.p.
  • Pereskia subgen. Quiabentia

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség tagjai bokros (fruticosus), mint a Quiabentia zehntneri, vagy fatermetű (arborescens) növekedésűek, mint a Quiabentia verticillata. A hajtás részei hengeres, pozsgás (succulentus) ágak, amelyek sűrűn elágazóak és gyakran örvösek (verticillatus). A növények kifejezett, pozsgás (succulentus) levelekkel rendelkeznek, amelyek lapítottak (compressus), alakjukat tekintve tojásdadok (ovatus) vagy lapát alakúak (spathulatus). A levelek lehetnek tartósak (persistens) vagy az aszályos időszakban lehulló, időszakosak (temporalis). Az areolák felületén glochidium-ok és számos tövis található.

Generatív test

Virág

A virágzat magányos, a virág alakja tányérszerű, elhelyezkedése szerint ülő. A nyílási időszakot tekintve nappali (diurnalis), és a fajok többsége önmeddő (autosterilis). A virág az ágak végein (apex ramorum) vagy azok közvetlen közelében jelenik meg. A pericarpellum felületén areolák láthatóak, amelyeken apró levelek (folia), glochidium-ok és tövisek (spina) fejlődnek. Színük jellemzően rózsaszín (roseus) vagy piros (ruber), de előfordulhatnak nagyon halvány vagy szinte fehér árnyalatok is. A megporzást rovarok (insecta) végzik.

  • Takarólevelek: A lepellevél (párta) szélesre táruló, tányér alakú, színe a világos rózsaszíntől a mélyvörösig változhat. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a virág közepén tömörülnek, a termő alsó állású, a bibeszál végén a bibe jól látható. Egy sorban maradjon!

Termés

A termés megnyúlt (elongatus), állaga lehet húsos (carnosus) vagy beérve elszáradó (siccus).

  • Magja: Nagy, alakja szabálytalanul kerekített (rotundus irregulariter) és lapított (compressus). A magokat egy szklerotikus (scleroticus) magköpeny, azaz arillus (arillum) borítja.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség Dél-Amerikában honos, előfordul Argentína (Chaco, Formosa, Jujuy, Salta), Bolívia (Cochabamba, Chuquisaca, Santa Cruz, Tarija), Brazília (Bahia, Minas Gerais) és Paraguay (Alto Paraguay, Boquerón, Presidente Hayes) területein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban időszakosan száraz lombhullató erdőkben és bozótosokban (dumetum) fordul elő. Kedveli a homokos (arenosus) vagy agyagos (argillaceus) talajt, de megtalálható kavicsos aljzaton és sziklás mészkő (calx) kiemelkedéseken is. Brazíliában a caatinga növényzetének része, ahol gyakran gránit (graniticus) vagy gneisz (gneissicus) szigethegyeken (inselberg) él. Néha a Pereskia sacharosa fajjal társulva nő. Tengerszint feletti magassága a tengerparttól egészen 2200 m-ig terjed.

Kultúrában tartás

Szukkulens gyűjteményekben ritkábban látható, inkább botanikus kertek specialitása. Gyors növekedése és nagy termete miatt tágas helyet és sok fényt igényel. A fagyokra érzékeny, télen meleg és száraz tartást igényel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Quiabentia a Pereskiopsis nemzetségre hasonlít a legjobban a jól fejlett levelei miatt, de attól eltér a virág morfológiájában (ülő virágok, eltérő pericarpellum) és földrajzi elterjedésében (Dél-Amerika vs. Mexikó/Közép-Amerika).

Szukkulens taxonok

A nemzetség az Opuntioideae alcsalád egyik legősibb kládját képviseli. Jelenleg két elismert faja van: a fatermetű Quiabentia verticillata (melynek szinonimája a Q. chacoensis) és a bokrosabb Quiabentia zehntneri. Különleges ökológiai kapcsolata, hogy egyes régiókban a magok terjesztését a földi tapír (Tapirus terrestris) segíti elő.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették a nemzetség különállását és bazális helyzetét az Opuntioideae alcsaládon belül. Bár korábban egyes szerzők (pl. Lousley J. E. 1935) a Pereskia alnemzetségeként kezelték, a molekuláris adatok és a morfológiai bélyegek (pl. a magokat borító arillus jelenléte) egyértelműen az opuntioid kaktuszok közé sorolják.

Érvényes taxonok és szinonimáik

# Taxonnév Típusfaj, szinonimák
1 Quiabentia
2 Quiabentia verticillata
  • Pereskia verticillataQuiabentia verticillataGrusonia verticillata
  • = Pereskia pflanziiQuiabentia pflanziiQuiabentia pflanzii
  • = Quiabentia chacoensis
  • = Quiabentia chacoensis var. jujuyensis
  • = Quiabentia pereziensis
3 Quiabentia zehntneri
  • Pereskia zehntneriGrusonia zehntneriPereskia zehmneri

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

  • „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
  • „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
  • A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
    • nem fogadják el érvényes névként,
    • nem lehet egyértelműen besorolni,
    • bizonytalan eredetű,
    • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.


Forrás

A(z) „Quiabentia” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.