Quiabentia zehntneri
| Quiabentia zehntneri | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Cylindropuntieae |
| Nemzetség | Quiabentia |
| Faj | Quiabentia zehntneri |
 
| |
Tudományos név
- Quiabentia zehntneri (Britton & Rose) Britton & Rose, 1923
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Quiabentia a növény brazíliai népi nevéből, a „quiabento” szóból származik.
- A faji jelzőt, a zehntneri-t Leo Zehntner (1864–1961) svájci entomológus és botanikus tiszteletére adták, aki Brazíliában végzett kutatásokat és gyűjtötte a típuspéldányt.
Típus
- Pereskia zehntneri Britton & Rose; Gyűjtő: Leo Zehntner, hely: Brazília, Bahia, Bom Jesus da Lapa, időpont: 1912. november; Típuspéldány helye: US National Herbarium (szám: 604858).
- Első leírása: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose írta le először Pereskia zehntneri néven 1919-ben a “The Cactaceae” című művükben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1923.
Quiabentia zehntneri képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Quiabentia zehntneri szinonimái
- ≡ Pereskia zehntneri, ≡ Grusonia zehntneri, − Pereskia zehmneri
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A növény cserje termetű, általában 2–3 méter magasra nő meg, sűrűn elágazó hajtásrendszerrel rendelkezik. A szár húsos, hengeres, a fiatal ágak gyakran örvökben állnak.
A levelek húsosak, tojásdadok vagy majdnem kerekdedek, hosszuk 2–4 cm, szélességük 1,5–2 cm, csúcsuk tompa vagy hegyes.
Az areolák kicsik, fehéren nemezesek, rajtuk számos rövid, fehér, sörte- vagy tűszerű tövis található. A tövisek hossza eléri a 1,5 cm-t, számuk az areolánként 10-30 között változhat. Megkülönböztethetőek finomabb peremtövisek és valamivel erősebb középtövisek. A hajtásokon apró, horgas glochidium-ok is jelen vannak.
Generatív test
Virág
A virág magányos, a hajtások csúcsán fejlődik, színe élénkvörös vagy rózsaszínes-vörös, átmérője 3–4 cm, nappal nyílik.
- Takarólevelek: A külső lepellevél rövidebb, zöldes-pirosas, a belső lepellevél vagy sziromlevél széles, kanál alakú, élénkvörös.
- Ivarlevelek: A porzószálak rövidek, fehér vagy sárgás színűek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál vastag, a bibe sárgásfehér.
Termés
A termés húsos, megnyúlt, 2–3 cm hosszú, zöldes vagy sárgás színű, felületén areolákkal és apró tövisekkel.
- Magja: A magok viszonylag nagyok, kerekdedek, 3-4 mm átmérőjűek, kemény, sárgásbarna maghéjjal (arillus) borítottak.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A faj Brazília északkeleti részén, Bahia és Minas Gerais államok területén endemikus.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A Caatinga régió száraz, tövises bozótosaiban él, gyakran mészkősziklákon (mint litofiton) vagy köves talajon fordul elő.
Kultúrában tartás
A Quiabentia zehntneri melegigényes faj, amely fagymentes környezetet és sok napsütést igényel. A kaktuszföld legyen jó vízelvezetésű. A növekedési időszakban rendszeres, de mérsékelt öntözést, télen pedig teljesen száraz tartást igényel.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlít a Quiabentia verticillata fajhoz, de a Quiabentia zehntneri levelei kisebbek és kerekdedebbek, elágazásai sűrűbbek, és földrajzilag elkülönül (Brazília északkeleti része, míg a másik faj a Chaco régióban él).
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV rendszer szerint a Caryophyllales rendbe, a Cactaceae családba és az Opuntioideae alcsaládba sorolható. A Quiabentia nemzetség egyik legészakibb képviselője, amely morfológiailag átmenetet képez a leveles kaktuszok és a fügekaktuszok között.