Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Quiabentia” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox
{{Taxonbox | accepted = Quiabentia Britton & Rose (1923)}}
|taxon=Quiabentia
=== A név eredete, etimológia ===
}}
 
== Tudományos név ==
* A nemzetség neve a brazil portugál nyelvjárásból származó '''quiabo''' (vagy '''quiabento''') szóból és a latin ''-entia'' végződésből tevődik össze. A '''quiabo''' szó eredetileg afrikai nyelvekből került a portugálba, és az '''okra''' vagy '''bámia''' (''Abelmoschus esculentus'') elnevezése. A botanikai név a bámia hosszú, henger alakú terméseire emlékeztető '''hengeres szártagokra''' és '''hajtásokra''' utal. A latin ''-entia'' utótag (mely a ''-ens'' melléknévi igenév nőnemű többes számú alakja) absztrakt fogalmak képzésére szolgál, jelentése „valamilyen tulajdonsággal való rendelkezés”. A ''Quiabentia'' esetében ez azt fejezi ki, hogy a növény rendelkezik a bámia-szerű (hengeres, húsos) megjelenéssel. A névválasztás egyben a helyi népi név latinosítását is szolgálta (Quattrocchi, Stearn). A nemzetséget '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' írta le 1923-ban a ''The Cactaceae'' negyedik kötetében (IPNI, BHL).


''Quiabentia'' Britton & Rose, Cactaceae 4: 252. 1923. Sec. Hunt (2006)
=== Típus ===


'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
* ''[[Quiabentia zehntneri]]'' (Britton & Rose) Britton & Rose; '''Zehntner Leo''', Brazília, Bahia, 1912.
* '''Első leírása:''' Britton, N. L. & Rose, J. N., Cactaceae 4: 252. (1923).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''', 1923.


=== A név eredete, etimológia ===
{{Típusfaj | Quiabentia zehntneri | limit=5}}


# '''''Quiabento / Quiabo'''''
=== Szinonimák ===
#* '''Eredet:''' A brazil portugál nyelvjárásból származik (amely maga is afrikai nyelvekből vette át a szót), ahol a '''quiabo''' szó az '''okra''' vagy '''bámia''' (''Abelmoschus esculentus'') nevű zöldséget jelöli.
#* '''Jelentés:''' A '''bámia''' hosszú, henger alakú, enyhén bordázott terméseire (tokjaira) hasonlító '''hengeres szártagokra''' vagy '''hajtásokra''' utal.
# '''''-entia'''''
#* '''Eredet:''' A latin ''-entia'' végződés a ''-ens'' melléknévi igenév (particípium) nőnemű többes számú alakjából származik, ami gyakran az '''absztrakt fogalmak''' létrehozására szolgált.
#* '''Általános jelentés:''' A minőség, állapot, tulajdonság birtoklása”''' vagy '''“rendelkezés valamivel.
#* '''Jelentése a botanikában''': A növénynevekben (különösen, ha egy köznévhez kapcsolódik, mint a ''Quiabentia'' esetében):
#** A ''Quiabo'' (bámia) névhez kapcsolódva az -entia azt jelenti, hogy a növény '''rendelkezik a bámia-szerű tulajdonsággal''' (azaz henger alakú, húsos hajtásokkal).
#** Gyakran használják '''latinosításra''' is, vagyis egy nem latin eredetű (pl. helyi vagy népi) név taxonómiai besorolásra alkalmas, latin stílusú nemzetségnévvé alakítására.


=== Tipusfaj ===
* '''''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]''''' p.p.
* ''Quiabentia zehntneri'' (Britton & Rose) Britton & Rose
* '''''Pereskia''''' subgen. '''''Quiabentia'''''
* '''''Első leírása:''''' Britton & Rose, 1919
* '''''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''''' Britton & Rose, 1923


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
 
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
==== Hajtás, szár ====
A nemzetség tagjai '''bokros''' (''fruticosus''), mint a ''[[Quiabentia zehntneri]]'', vagy '''fatermetű''' (''arborescens'') növekedésűek, mint a ''[[Quiabentia verticillata]]''. A '''hajtás''' részei '''hengeres''', '''pozsgás''' (''succulentus'') '''ágak''', amelyek sűrűn elágazóak és gyakran '''örvösek''' (''verticillatus''). A növények kifejezett, '''pozsgás''' (''succulentus'') '''levelekkel''' rendelkeznek, amelyek lapítottak (''compressus''), alakjukat tekintve tojásdadok (''ovatus'') vagy lapát alakúak (''spathulatus''). A '''levelek''' lehetnek '''tartósak''' (''persistens'') vagy az aszályos időszakban lehulló, '''időszakosak''' (''temporalis''). Az '''areolák''' felületén ''glochidium-ok'' és számos '''tövis''' található.
 
'''Bokros''' (''fruticosus'') (''Q. zehntneri'') vagy '''fatermetű''' (''arborescens'') (''Q. verticillata'') növények nemzetsége.
 
'''Hengeres''', '''pozsgás''' (''succulentus'') '''ágak''', amelyek '''sűrűn elágazóak''', gyakran '''örvösek''' (''verticillatus'').
 
'''Pozsgás''' (''succulentus'') '''levelek''', '''lapítottak''' (''compressus''), '''tojás''' alakúak (''ovatus'') vagy '''lapát''' alakúak (''spathulatus''), '''tartósak''' (''persistens'') vagy '''időszakosak''' (''temporalis'').
 
==== Areolák, tövisek ====
 
Az areolákon '''Glochidium-ok'' és '''számos tövist''' található.


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' alakja tányérszerű, elhelyezkedése szerint '''ülő'''. A nyílási időszakot tekintve '''nappali''' (''diurnalis''), és a fajok többsége '''önmeddő''' (''autosterilis''). A '''virág''' az '''ágak végein''' (''apex ramorum'') vagy azok közvetlen közelében jelenik meg. A '''pericarpellum''' felületén '''areolák''' láthatóak, amelyeken apró '''levelek''' (''folia''), ''glochidium-ok'' és '''tövisek''' (''spina'') fejlődnek. Színük jellemzően '''rózsaszín''' (''roseus'') vagy '''piros''' (''ruber''), de előfordulhatnak nagyon halvány vagy szinte fehér árnyalatok is. A megporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik.


==== Virág ====
* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' (párta) szélesre táruló, tányér alakú, színe a világos rózsaszíntől a mélyvörösig változhat. Egy sorban maradjon!
* '''Nappali''' nyílású (''diurnalis''), '''magányos''' (''solitarius''), '''önmeddő''' (''autosterilis''), alakja tányérszerű, '''ülő'''  elhelyezkedésű.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a virág közepén tömörülnek, a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' végén a '''bibe''' jól látható. Egy sorban maradjon!
* Az '''ágak végein''' (''apex ramorum'') vagy azok közelében jelenik meg.
* A '''pericarpellum''' '''areolákat''' visel, amelyeken '''levelek''' (''folia''), '''glochidium-ok''' és '''tövisek''' (''spina'') vannak.
* '''Rózsaszín''' (''roseus'') vagy '''piros''' (''ruber''), néha '''nagyon halvány''' (''pallidus multus'') vagy '''szinte fehér''' (''paene albus'').
* '''Rovarok''' (''insecta'') porozzák.


==== Termés ====
==== Termés ====
A '''termés''' '''megnyúlt''' (''elongatus''), állaga lehet '''húsos''' (''carnosus'') vagy beérve elszáradó (''siccus'').


* '''Megnyúlt''' (''elongatus''), '''húsos''' (''carnosus'') vagy '''száraz''' (''siccus'').
* '''Magja:''' '''Nagy''', alakja '''szabálytalanul kerekített''' (''rotundus irregulariter'') és '''lapított''' (''compressus''). A magokat egy '''szklerotikus''' (''scleroticus'') magköpeny, azaz '''arillus''' (''arillum'') borítja.
** '''''Magja:''''' '''Nagy''', '''szabálytalanul kerekített''' (''rotundus irregulariter'') és '''lapított''' (''compressus''). '''Szklerotikus''' (''scleroticus'') '''arillus''' (''arillum'') borítja.


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


'''''Földrajzi elterjedés:''''' '''Argentína''' (Chaco, Formosa, Jujuy, Salta), '''Bolívia''' (Cochabamba, Chuqulsaca, Santa Cruz, Tarija), '''Brazília''' (Bahia, Minas Gerais), '''Paraguay''' (Alto Paraguay, Boqueron, Presidente Hayes).
* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség Dél-Amerikában honos, előfordul '''Argentína''' (Chaco, Formosa, Jujuy, Salta), '''Bolívia''' (Cochabamba, Chuquisaca, Santa Cruz, Tarija), '''Brazília''' (Bahia, Minas Gerais) és '''Paraguay''' (Alto Paraguay, Boquerón, Presidente Hayes) területein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban időszakosan száraz lombhullató erdőkben és '''bozótosokban''' (''dumetum'') fordul elő. Kedveli a '''homokos''' (''arenosus'') vagy '''agyagos''' (''argillaceus'') '''talajt''', de megtalálható kavicsos aljzaton és '''sziklás mészkő''' (''calx'') kiemelkedéseken is. '''Brazíliában''' a '''caatinga''' növényzetének része, ahol gyakran '''gránit''' (''graniticus'') vagy '''gneisz''' (''gneissicus'') '''szigethegyeken''' (inselberg) él. Néha a ''[[Pereskia sacharosa]]'' fajjal társulva nő. Tengerszint feletti magassága a tengerparttól egészen '''2200 m'''-ig terjed.


'''''Élőhely:''''' '''Időszakosan száraz lombhullató erdőkben''', '''bozótosokban''' (''dumetum'').
== Kultúrában tartás ==


Általában '''homokos''' (''arenosus'') vagy '''agyagos''' (''argillaceus'') '''talajon''', de '''kavicson''', '''sziklás mészkő''' (''calx'') '''kiemelkedéseken''' (''Bambui formáció'') is.
Szukkulens gyűjteményekben ritkábban látható, inkább botanikus kertek specialitása. Gyors növekedése és nagy termete miatt tágas helyet és sok fényt igényel. A fagyokra érzékeny, télen meleg és száraz tartást igényel.


Néha a ''Pereskia sacharosa'' fajjal '''társulva''' nő.
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


'''Brazíliában''' a '''caatinga''' területén, '''gránit''' (''graniticus'') vagy '''gneisz''' (''gneissicus'') '''inselbergeken''' (''szigethegyek'') található.
A ''[[:Kategória:Quiabentia|Quiabentia]]'' a ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' nemzetségre hasonlít a legjobban a jól fejlett levelei miatt, de attól eltér a virág morfológiájában (ülő virágok, eltérő pericarpellum) és földrajzi elterjedésében (Dél-Amerika vs. Mexikó/Közép-Amerika).


* '''''Éghajlati tényezők:''''' A '''tengerszinttől''' egészen '''2200 m''' tengerszint feletti magasságig fordul elő.
== Szukkulens taxonok ==
* '''''Növénytársulás, életmód:''''' Időszakosan száraz lombhullató erdők, caatinga.


== Egyéb ==
A nemzetség az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsalád egyik legősibb kládját képviseli. Jelenleg két elismert faja van: a fatermetű ''[[Quiabentia verticillata]]'' (melynek szinonimája a ''Q. chacoensis'') és a bokrosabb ''[[Quiabentia zehntneri]]''. Különleges ökológiai kapcsolata, hogy egyes régiókban a magok terjesztését a '''földi tapír''' (''Tapirus terrestris'') segíti elő.


* '''''Taxonómia:''''' Jelenleg 2 elismert faj:
== Taxonómia és filogenetika ==
** ''Quiabentia verticillata'' (Vaupel) Borg 1937 (= ''Q. chacoensis'')
 
** ''Quiabentia zehntneri'' (Britton & Rose) Britton & Rose 1923
A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették a nemzetség különállását és bazális helyzetét az ''Opuntioideae'' alcsaládon belül. Bár korábban egyes szerzők (pl. '''Lousley J. E.''' 1935) a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' alnemzetségeként kezelték, a molekuláris adatok és a morfológiai bélyegek (pl. a magokat borító arillus jelenléte) egyértelműen az opuntioid kaktuszok közé sorolják.
* '''''Különleges viselkedés:''''' A magok szórását – többek között és csak egyes régiókban – a '''földi tapír''' (''Tapirus terrestris'') biztosítja.
 
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Quiabentia}}


== Forrás ==
== Forrás ==
* https://thelastcactusclassification.top/category/quiabentia/


[[Kategória:Cactaceae]]
* [https://thelastcactusclassification.top/category/quiabentia/ The Last Cactus Classification - Quiabentia]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:296839-2 POWO - Quiabentia]
 
[[Kategória:Cylindropuntieae]]
[[Kategória:Cylindropuntieae]]

A lap jelenlegi, 2026. április 11., 08:19-kori változata

Quiabentia Britton & Rose

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Cylindropuntieae
Nemzetség Quiabentia

Tudományos név

  • Quiabentia Britton & Rose (1923)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetség neve a brazil portugál nyelvjárásból származó quiabo (vagy quiabento) szóból és a latin -entia végződésből tevődik össze. A quiabo szó eredetileg afrikai nyelvekből került a portugálba, és az okra vagy bámia (Abelmoschus esculentus) elnevezése. A botanikai név a bámia hosszú, henger alakú terméseire emlékeztető hengeres szártagokra és hajtásokra utal. A latin -entia utótag (mely a -ens melléknévi igenév nőnemű többes számú alakja) absztrakt fogalmak képzésére szolgál, jelentése „valamilyen tulajdonsággal való rendelkezés”. A Quiabentia esetében ez azt fejezi ki, hogy a növény rendelkezik a bámia-szerű (hengeres, húsos) megjelenéssel. A névválasztás egyben a helyi népi név latinosítását is szolgálta (Quattrocchi, Stearn). A nemzetséget Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson írta le 1923-ban a The Cactaceae negyedik kötetében (IPNI, BHL).

Típus

  • Quiabentia zehntneri (Britton & Rose) Britton & Rose; Zehntner Leo, Brazília, Bahia, 1912.
  • Első leírása: Britton, N. L. & Rose, J. N., Cactaceae 4: 252. (1923).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson, 1923.
Quiabentia zehntneri képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Grusonia p.p.
  • Pereskia subgen. Quiabentia

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség tagjai bokros (fruticosus), mint a Quiabentia zehntneri, vagy fatermetű (arborescens) növekedésűek, mint a Quiabentia verticillata. A hajtás részei hengeres, pozsgás (succulentus) ágak, amelyek sűrűn elágazóak és gyakran örvösek (verticillatus). A növények kifejezett, pozsgás (succulentus) levelekkel rendelkeznek, amelyek lapítottak (compressus), alakjukat tekintve tojásdadok (ovatus) vagy lapát alakúak (spathulatus). A levelek lehetnek tartósak (persistens) vagy az aszályos időszakban lehulló, időszakosak (temporalis). Az areolák felületén glochidium-ok és számos tövis található.

Generatív test

Virág

A virágzat magányos, a virág alakja tányérszerű, elhelyezkedése szerint ülő. A nyílási időszakot tekintve nappali (diurnalis), és a fajok többsége önmeddő (autosterilis). A virág az ágak végein (apex ramorum) vagy azok közvetlen közelében jelenik meg. A pericarpellum felületén areolák láthatóak, amelyeken apró levelek (folia), glochidium-ok és tövisek (spina) fejlődnek. Színük jellemzően rózsaszín (roseus) vagy piros (ruber), de előfordulhatnak nagyon halvány vagy szinte fehér árnyalatok is. A megporzást rovarok (insecta) végzik.

  • Takarólevelek: A lepellevél (párta) szélesre táruló, tányér alakú, színe a világos rózsaszíntől a mélyvörösig változhat. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a virág közepén tömörülnek, a termő alsó állású, a bibeszál végén a bibe jól látható. Egy sorban maradjon!

Termés

A termés megnyúlt (elongatus), állaga lehet húsos (carnosus) vagy beérve elszáradó (siccus).

  • Magja: Nagy, alakja szabálytalanul kerekített (rotundus irregulariter) és lapított (compressus). A magokat egy szklerotikus (scleroticus) magköpeny, azaz arillus (arillum) borítja.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség Dél-Amerikában honos, előfordul Argentína (Chaco, Formosa, Jujuy, Salta), Bolívia (Cochabamba, Chuquisaca, Santa Cruz, Tarija), Brazília (Bahia, Minas Gerais) és Paraguay (Alto Paraguay, Boquerón, Presidente Hayes) területein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban időszakosan száraz lombhullató erdőkben és bozótosokban (dumetum) fordul elő. Kedveli a homokos (arenosus) vagy agyagos (argillaceus) talajt, de megtalálható kavicsos aljzaton és sziklás mészkő (calx) kiemelkedéseken is. Brazíliában a caatinga növényzetének része, ahol gyakran gránit (graniticus) vagy gneisz (gneissicus) szigethegyeken (inselberg) él. Néha a Pereskia sacharosa fajjal társulva nő. Tengerszint feletti magassága a tengerparttól egészen 2200 m-ig terjed.

Kultúrában tartás

Szukkulens gyűjteményekben ritkábban látható, inkább botanikus kertek specialitása. Gyors növekedése és nagy termete miatt tágas helyet és sok fényt igényel. A fagyokra érzékeny, télen meleg és száraz tartást igényel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Quiabentia a Pereskiopsis nemzetségre hasonlít a legjobban a jól fejlett levelei miatt, de attól eltér a virág morfológiájában (ülő virágok, eltérő pericarpellum) és földrajzi elterjedésében (Dél-Amerika vs. Mexikó/Közép-Amerika).

Szukkulens taxonok

A nemzetség az Opuntioideae alcsalád egyik legősibb kládját képviseli. Jelenleg két elismert faja van: a fatermetű Quiabentia verticillata (melynek szinonimája a Q. chacoensis) és a bokrosabb Quiabentia zehntneri. Különleges ökológiai kapcsolata, hogy egyes régiókban a magok terjesztését a földi tapír (Tapirus terrestris) segíti elő.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették a nemzetség különállását és bazális helyzetét az Opuntioideae alcsaládon belül. Bár korábban egyes szerzők (pl. Lousley J. E. 1935) a Pereskia alnemzetségeként kezelték, a molekuláris adatok és a morfológiai bélyegek (pl. a magokat borító arillus jelenléte) egyértelműen az opuntioid kaktuszok közé sorolják.

Érvényes taxonok és szinonimáik

# Taxonnév Típusfaj, szinonimák
1 Quiabentia
2 Quiabentia verticillata
  • Pereskia verticillataQuiabentia verticillataGrusonia verticillata
  • = Pereskia pflanziiQuiabentia pflanziiQuiabentia pflanzii
  • = Quiabentia chacoensis
  • = Quiabentia chacoensis var. jujuyensis
  • = Quiabentia pereziensis
3 Quiabentia zehntneri
  • Pereskia zehntneriGrusonia zehntneriPereskia zehmneri

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

  • „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
  • „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
  • A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
    • nem fogadják el érvényes névként,
    • nem lehet egyértelműen besorolni,
    • bizonytalan eredetű,
    • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.


Forrás

A(z) „Quiabentia” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.