Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Brasiliopuntia” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox
{{Taxonbox | accepted = Salmonopuntia P.V.Heath in Calyx 6(2): 41. 1999. Sec. Griffith & Porter (2009)}}
|taxon=Brasiliopuntia
}}
== Tudományos név ==
 
* ''Brasiliopuntia'' (K.Schum.) A.Berger, Entwicklungslin. Kakt.: 17, 18, 94. 1926. Sec. Köhler (2021)
 
'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
 
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


# '''Brasili- (Brazilia)'''
* A nemzetségnév a növény elsődleges származási helyére, '''Brazília''' országára, valamint az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' nemzetségnévre utal. Az ''Opuntia'' név eredete a görög ''Opusz'' (Ὀποῦς) városára vezethető vissza, ahol '''Theophrasztosz''' szerint hasonlóan tüskés növények éltek. A név összevonása azt jelzi, hogy a nemzetség a fügekaktuszok egy specifikus, brazíliai elterjedésű csoportját képviseli, amelyet először '''Schumann Karl Moritz''' különített el alnemzetségi szinten 1898-ban, majd '''Berger Alwin''' emelt nemzetségi rangra 1926-ban.
#* '''Eredet:''' A Dél-Amerikai állam, '''Brazília''' neve.
#* '''Jelentés:''' Arra utal, hogy a nemzetség fajai, különösen a legismertebb faj (''Brasiliopuntia brasiliensis''), nagyrészt '''Brazíliából''' származnak, vagy ott nagyon elterjedtek, bár később '''Argentínában''', '''Bolíviában''', '''Paraguayban''' és '''Peruban''' is megtalálták.
 
# '''Opuntia'''
#* '''Eredet:''' Egy másik, sokkal nagyobb és ismertebb kaktusz nemzetség neve, a '''Fügekaktusz''' (''Opuntia''). A név az ókori Görögországban található '''Opus''' (görögül: Ὀποῦς, ''Opous'') város nevéből származik, amely a mai Locris területén feküdt. Idősebb '''Plinius''' (római természettudós) említett egy növényt, amely a hagyomány szerint e város környékén nőtt (valószínűleg egy másik pozsgás növényt). Carl '''von Linné''' és más korai botanikusok ezt a nevet tévesen alkalmazták az Újvilágból származó, lapított szárú kaktuszok nemzetségére.
#* '''Jelentése a botanikában:''' A ''Brasiliopuntia'' fajok '''hasonló, szegmentált, lapos, ún. kladódiumokból''' álló szárszerkezettel rendelkeznek, mint az ''Opuntia'' nemzetség tagjai.


=== Típuspéldány ===
=== Típus ===
''Brasiliopuntia brasiliensis'' (Willd.) A.Berger


'''''Első leírása:''''' Schumann
* ''Brasiliopuntia brasiliensis'' (Willd.) A.Berger; '''Willdenow Carl Ludwig''', '''Brazília'''.
* '''Első leírása:''' Die natürlichen Pflanzenfamilien (ed. 2) 21: 652. (1926).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Berger Alwin''' 1926.


'''''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''''' Berger, 1926
{{Típusfaj | Brasiliopuntia | limit=5}}


{{Típusfaj|Brasiliopuntia brasiliensis}}
=== Szinonimák ===


=== Szinonima ===
* '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' subgen. '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' (K.Schum.) '''Schumann Karl Moritz''' (1898)
* ''Opuntia'' subg. ''Brasiliopuntia'' K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 655. 1898 syn. sec. Hernández-Ledesma & al. (2015)
* ''Mortolopuntia'' Guiggi in Cactology 5 (Suppl. I): 1. 2015 syn. sec. Korotkova (2021)


<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' egyedülálló megjelenésű, fatermetű kaktusz, amelynek magassága elérheti a 10–20 métert is. Jellemző rá a dimorfikus növekedés: egy központi, hengeres, függőlegesen növő '''szár''' (törzs) alkotja a vázat, amelyből horizontálisan ágaznak ki a lapított, vékony, levélszerű '''hajtás''' szegmensek. A törzs az idősebb példányoknál jelentősen megvastagszik és fásodik. Az '''areolák''' a törzsön és a szegmenseken is megtalálhatóak; a törzs areoláiból gyakran hosszú, merev '''tövisek''' fejlődnek, míg a lapított szegmensek areolái kevésbé tövisesek, de bőségesen tartalmaznak ''glochidium-ok'' csoportjait. A '''levelek''' aprók, hengeresek és rendkívül gyorsan lehullanak. A '''gyökérzet''' jól fejlett, mélyre hatoló és szétterülő, biztosítva a hatalmas test stabilitását.


<span id="hajtás-szár"></span>
=== Generatív test ===
==== Hajtás, szár ====
==== Virág ====
A '''virág''' viszonylag kicsi, napközben nyílik, színe sárga vagy világosbarna, gyakran a lapított hajtások szélén jelenik meg.


Fatermetű növények, '''világosan''' meghatározott '''törzzsel''' (''truncus''), melyet '''töviscsoportok''' fednek. '''Hengeres''' (''cylindricus'') '''szárak''', melyek meglehetősen '''vékony''' '''lapos hajtásokat''' (''cladodium'') hoznak.
* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' zöldes, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' sárga, finom textúrájú.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak és érzékenyek az érintésre, a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vastag, a '''bibe''' rövid lebenyekre oszlik.


==== Areolák ====
==== Termés ====
A '''termés''' gömbölyded vagy tojásdad, lédús bogyó, amely éretten sárga, narancssárga, vörös vagy akár lila is lehet. A termés falán apró '''areolák''' és ''glochidium-ok'' találhatók.


A termések '''sűrűn''' '''glochidákkal''' (''glochidium'') fedett areolákat viselnek.
* '''Magja:''' A '''magja''' nagy (6–10 mm), lencse alakú, gyapjas szőrökkel borított arillusz védi.


<span id="tövisek"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
==== Tövisek ====
A vékony lapos hajtások (''cladodium'') '''kevés tűszerű''' (''aciculate'') '''tövist''' viselnek.


A '''törzset''' (''truncus'') '''töviscsoportok''' fedik.
* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség széles körben elterjedt Dél-Amerikában: '''Brazília''', '''Paraguay''', '''Bolívia''', '''Peru''' és '''Argentína''' északi részén is megtalálható.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban trópusi és szubtrópusi erdőkben, nedvesebb szavannákon fordul elő. Más kaktuszokkal ellentétben kedveli a félárnyékot és a párásabb környezetet, gyakran magas fák árnyékában nő.


<span id="generatív-test"></span>
== Kultúrában tartás ==
=== Generatív test ===
==== Virág ====


* '''Nappali''' nyílású (''diurnalis''), '''önmeddő''' (''autosterilis''), '''terminális''' (''terminalis'') lapos hajtásokon jelenik meg.
Dísznövényként főleg trópusi kertekben vagy nagy üvegházakban tartható. A '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' fagyérzékeny, minimum 10–12 °C-ot igényel. Kedveli a jó vízelvezetésű, de humuszban gazdagabb talajt és a rendszeres öntözést a növekedési időszakban.
* '''Sárga''' színű.
* '''Méhek''' (''Apis'') porozzák.


==== Termés ====
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


'''Gömbölyű''' (''sphaericus''), '''húsos''' (''carnosus''). '''Nagyon változó''' alakú és színű, lehet '''sárga''', '''narancs''', '''piros''' vagy '''bíbor''' színű. '''Glochidákkal''' (''glochidium'') sűrűn fedett areolákat visel.
A nemzetség könnyen elkülöníthető az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' nemzetségtől a hangsúlyos, hengeres központi törzs és a vékony, levélszerűen elhelyezkedő oldalsó szegmensek alapján. Hasonlíthat a '''''[[:Kategória:Consolea|Consolea]]''''' nemzetségre, de virágszerkezete és földrajzi elterjedése (Dél-Amerika vs. Karib-térség) egyértelműen megkülönbözteti.


* '''''Magja:''''' Nagyon nagy, '''sárga''', '''vastag''', többé-kevésbé '''korong''' alakú (''discoideus''). Erősen '''gyapjas''' (''lanuginosus'') '''köldökzsinór''' (''funicularis'') borítékkal rendelkezik.
== Szukkulens taxonok ==


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
A nemzetség az ''[[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]]'' alcsalád egyik bazális vonalát képviseli. A fatermetű habitus és a dimorfikus hajtásrendszer a csoport egyik legősibb jellegzetessége, amely a kaktuszfélék fás szárú ősei felé mutat.
== Elterjedés és élőhely ==


'''''Földrajzi elterjedés:''''' '''Dél-Amerikában''' széles, de '''fragmentált''' élőhelye van. '''Brazíliától''' '''Peru'''ig terjed.
== Taxonómia és filogenetika ==
'''Észak-Argentína''' (Chaco), '''Kelet-Bolívia''' (Chuquisaca, Santa Cruz), '''Brazília''' (Bahia, Minas Gerais, Rio de Janeiro), '''Paraguay''' (Viola Paraguay, Amambay, Central, Concepción, Cordillera, Guairá, Itapúa, Paraguari), '''Peru''' (Cuzco, Junin).
'''Idegenhonos''' az '''Amerikai Egyesült Államokban''', '''Florida''' államban.


'''''Élőhely:''''' '''Száraz tüskés''' vagy '''árnyékkedvelő''' (''ombrophilus'') '''erdőkben''', '''síkságokon''' vagy '''dombokon'''.
A legfrissebb, több száz nukleáris gén vizsgálatán alapuló filogenetikai kutatások (De Vos et al., 2025) pontosították a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' helyzetét az ''[[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]'' tribuson belül. A modern molekuláris adatok alapján a nemzetség egyértelműen monofiletikus, és a kelet-dél-amerikai (brazil) evolúciós ághoz tartozik.
'''Félig nyitott ligeterdőkben''', '''természetes sziklakertekben''', '''félig lombhullató ligeterdőkben''' is megtalálható.
A '''Paraná''' folyó völgyeiben, a '''Paraguay''' és '''Pilcomayo''' folyók '''nedves''' ligeterdőiben, valamint '''Kelet-Paraguay''' '''gránitos hegységeiben''' él.


* '''''Éghajlati tényezők:''''' '''Meleg''' és '''párás''' (''humidum'') '''éghajlatot''' kedvel. Az '''1300 m''' tengerszint feletti magasságig fordul elő.
A jelenlegi filogenetikai modell alapján a nemzetség az alábbi kapcsolatokkal jellemezhető:
* '''''Növénytársulás, életmód:''''' Száraz tüskés vagy árnyékkedvelő erdők.


<span id="egyéb"></span>
* '''Testvércsoportja:''' A legújabb elemzések szerint a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' legközelebbi rokona a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' nemzetség. Ezt a genetikai közelséget egy specifikus morfológiai bélyeg (szünapomorfia) is megerősíti: mindkét nemzetség virágaira jellemző, hogy a porzószálak alapjánál (annak tövénél) finom, apró szőrök találhatóak.
* '''Helyzete a tribuson belül:''' A ''Brasiliopuntia-Tacinga'' ág alkotja az ''[[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]'' tribus egyik fő alcsoportját. Ez a klád filogenetikailag jól elkülönül az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' s.s. és az '''''[[:Kategória:Airampoa|Airampoa]]''''' (korábban ''Tunilla'') nemzetségek által alkotott „északi/andoki” ágtól.
* '''Bazális kapcsolatok:''' A kutatás megerősítette, hogy a tribus legkorábban leágazó (bazális) tagja a dél-amerikai '''''[[:Kategória:Salmonopuntia|Salmonopuntia]]'''''. Bár korábbi modellek (Majure et al.) a karibi '''''[[:Kategória:Consolea|Consolea]]''''' nemzetséget tartották a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' közvetlen testvérének, a legfrissebb adatok a brazíliai diverzifikációt és a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'''''-val való szorosabb nukleáris genetikai kapcsolatot hangsúlyozzák.


== Egyéb ==
A filogenetikai adatok alátámasztják, hogy a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' fatermetű habitusa és dimorfikus hajtásrendszere (hengeres főtörzs és lapított oldalszagtövek) egy ősi jellegzetesség, amely a kaktuszfélék trópusi erdei környezethez való korai alkalmazkodását tükrözi.


* '''''Taxonómiai megfontolások:'''''
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Brasiliopuntia}}
** ''Brasiliopuntia brasiliensis'' Brazíliában őshonos, közismert nevén "'''xiquexique'''". Hengeres szára akár 2 m magas, virágai sárga vagy narancssárga.
** '''Brasiliopuntia schulzii''': Élőhelye Argentína és Paraguay, jellemzően körülbelül 50 cm magasra nő.
* '''''Különleges viselkedés:''''' A magok szórásáról valószínűleg olyan '''emlősök''' gondoskodnak, mint a '''örvös pekarik''' (''Tayassu pecari'').


<span id="szerzők-és-forrás"></span>
== Forrás ==
== Szerzők és forrás ==


* '''''Szöveg:''''' Fric
* [https://thelastcactusclassification.top/category/brasiliopuntia/ The Last Cactus Classification - Brasiliopuntia]
* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/brasiliopuntia/
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:297839-2 Plants of the World Online - Brasiliopuntia]
* [https://www.ipni.org/n/297839-2 International Plant Names Index - Brasiliopuntia]


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Opuntieae]]
[[Kategória:Opuntieae]]

A lap jelenlegi, 2026. április 12., 09:22-kori változata

Salmonopuntia P.V.Heath

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Opuntieae
Nemzetség Salmonopuntia

Tudományos név

  • Salmonopuntia P.V.Heath in Calyx 6(2): 41. 1999. Sec. Griffith & Porter (2009)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a növény elsődleges származási helyére, Brazília országára, valamint az Opuntia nemzetségnévre utal. Az Opuntia név eredete a görög Opusz (Ὀποῦς) városára vezethető vissza, ahol Theophrasztosz szerint hasonlóan tüskés növények éltek. A név összevonása azt jelzi, hogy a nemzetség a fügekaktuszok egy specifikus, brazíliai elterjedésű csoportját képviseli, amelyet először Schumann Karl Moritz különített el alnemzetségi szinten 1898-ban, majd Berger Alwin emelt nemzetségi rangra 1926-ban.

Típus

  • Brasiliopuntia brasiliensis (Willd.) A.Berger; Willdenow Carl Ludwig, Brazília.
  • Első leírása: Die natürlichen Pflanzenfamilien (ed. 2) 21: 652. (1926).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Berger Alwin 1926.
Brasiliopuntia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Brasiliopuntia egyedülálló megjelenésű, fatermetű kaktusz, amelynek magassága elérheti a 10–20 métert is. Jellemző rá a dimorfikus növekedés: egy központi, hengeres, függőlegesen növő szár (törzs) alkotja a vázat, amelyből horizontálisan ágaznak ki a lapított, vékony, levélszerű hajtás szegmensek. A törzs az idősebb példányoknál jelentősen megvastagszik és fásodik. Az areolák a törzsön és a szegmenseken is megtalálhatóak; a törzs areoláiból gyakran hosszú, merev tövisek fejlődnek, míg a lapított szegmensek areolái kevésbé tövisesek, de bőségesen tartalmaznak glochidium-ok csoportjait. A levelek aprók, hengeresek és rendkívül gyorsan lehullanak. A gyökérzet jól fejlett, mélyre hatoló és szétterülő, biztosítva a hatalmas test stabilitását.

Generatív test

Virág

A virág viszonylag kicsi, napközben nyílik, színe sárga vagy világosbarna, gyakran a lapított hajtások szélén jelenik meg.

  • Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes, a belső lepellevél vagy sziromlevél sárga, finom textúrájú.
  • Ivarlevelek: A porzószálak számosak és érzékenyek az érintésre, a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibeszál vastag, a bibe rövid lebenyekre oszlik.

Termés

A termés gömbölyded vagy tojásdad, lédús bogyó, amely éretten sárga, narancssárga, vörös vagy akár lila is lehet. A termés falán apró areolák és glochidium-ok találhatók.

  • Magja: A magja nagy (6–10 mm), lencse alakú, gyapjas szőrökkel borított arillusz védi.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség széles körben elterjedt Dél-Amerikában: Brazília, Paraguay, Bolívia, Peru és Argentína északi részén is megtalálható.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi és szubtrópusi erdőkben, nedvesebb szavannákon fordul elő. Más kaktuszokkal ellentétben kedveli a félárnyékot és a párásabb környezetet, gyakran magas fák árnyékában nő.

Kultúrában tartás

Dísznövényként főleg trópusi kertekben vagy nagy üvegházakban tartható. A Brasiliopuntia fagyérzékeny, minimum 10–12 °C-ot igényel. Kedveli a jó vízelvezetésű, de humuszban gazdagabb talajt és a rendszeres öntözést a növekedési időszakban.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetség könnyen elkülöníthető az Opuntia nemzetségtől a hangsúlyos, hengeres központi törzs és a vékony, levélszerűen elhelyezkedő oldalsó szegmensek alapján. Hasonlíthat a Consolea nemzetségre, de virágszerkezete és földrajzi elterjedése (Dél-Amerika vs. Karib-térség) egyértelműen megkülönbözteti.

Szukkulens taxonok

A nemzetség az Opuntioideae alcsalád egyik bazális vonalát képviseli. A fatermetű habitus és a dimorfikus hajtásrendszer a csoport egyik legősibb jellegzetessége, amely a kaktuszfélék fás szárú ősei felé mutat.

Taxonómia és filogenetika

A legfrissebb, több száz nukleáris gén vizsgálatán alapuló filogenetikai kutatások (De Vos et al., 2025) pontosították a Brasiliopuntia helyzetét az Opuntieae tribuson belül. A modern molekuláris adatok alapján a nemzetség egyértelműen monofiletikus, és a kelet-dél-amerikai (brazil) evolúciós ághoz tartozik.

A jelenlegi filogenetikai modell alapján a nemzetség az alábbi kapcsolatokkal jellemezhető:

  • Testvércsoportja: A legújabb elemzések szerint a Brasiliopuntia legközelebbi rokona a Tacinga nemzetség. Ezt a genetikai közelséget egy specifikus morfológiai bélyeg (szünapomorfia) is megerősíti: mindkét nemzetség virágaira jellemző, hogy a porzószálak alapjánál (annak tövénél) finom, apró szőrök találhatóak.
  • Helyzete a tribuson belül: A Brasiliopuntia-Tacinga ág alkotja az Opuntieae tribus egyik fő alcsoportját. Ez a klád filogenetikailag jól elkülönül az Opuntia s.s. és az Airampoa (korábban Tunilla) nemzetségek által alkotott „északi/andoki” ágtól.
  • Bazális kapcsolatok: A kutatás megerősítette, hogy a tribus legkorábban leágazó (bazális) tagja a dél-amerikai Salmonopuntia. Bár korábbi modellek (Majure et al.) a karibi Consolea nemzetséget tartották a Brasiliopuntia közvetlen testvérének, a legfrissebb adatok a brazíliai diverzifikációt és a Tacinga-val való szorosabb nukleáris genetikai kapcsolatot hangsúlyozzák.

A filogenetikai adatok alátámasztják, hogy a Brasiliopuntia fatermetű habitusa és dimorfikus hajtásrendszere (hengeres főtörzs és lapított oldalszagtövek) egy ősi jellegzetesség, amely a kaktuszfélék trópusi erdei környezethez való korai alkalmazkodását tükrözi.

Érvényes taxonok és szinonimáik

# Taxonnév Típusfaj, szinonimák
1 Brasiliopuntia
2 Brasiliopuntia brasiliensis
  • Cactus brasiliensisOpuntia brasiliensis
  • = Cactus paradoxus
  • = Cactus arboreusOpuntia arborea
  • = Cactus heterocladus
  • = Cereus paradoxus
  • = Opuntia hieronymi
  • = Opuntia bahiensisBrasiliopuntia bahiensisOpuntia brasiliensis subsp. bahiensisBrasiliopuntia brasiliensis subsp. bahiensis
  • = Brasiliopuntia neoargentinaOpuntia neoargentina
  • = Brasiliopuntia subacarpaOpuntia brasiliensis subsp. subacarpaBrasiliopuntia brasiliensis subsp. subacarpa
3 Brasiliopuntia schulzii
  • Opuntia schulzii
  • = Opuntia argentinaBrasiliopuntia argentina

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

  • „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
  • „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
  • A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
    • nem fogadják el érvényes névként,
    • nem lehet egyértelműen besorolni,
    • bizonytalan eredetű,
    • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.


Forrás

A(z) „Brasiliopuntia” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.