„Kategória:Quiabentia” változatai közötti eltérés

Quiabentia Britton & Rose
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség- csoport	Cylindropuntieae
Nemzetség	Quiabentia

• A nemzetség neve a brazil portugál nyelvjárásból származó quiabo (vagy quiabento) szóból és a latin -entia végződésből tevődik össze. A quiabo szó eredetileg afrikai nyelvekből került a portugálba, és az okra vagy bámia (Abelmoschus esculentus) elnevezése. A botanikai név a bámia hosszú, henger alakú terméseire emlékeztető hengeres szártagokra és hajtásokra utal. A latin -entia utótag (mely a -ens melléknévi igenév nőnemű többes számú alakja) absztrakt fogalmak képzésére szolgál, jelentése „valamilyen tulajdonsággal való rendelkezés”. A Quiabentia esetében ez azt fejezi ki, hogy a növény rendelkezik a bámia-szerű (hengeres, húsos) megjelenéssel. A névválasztás egyben a helyi népi név latinosítását is szolgálta (Quattrocchi, Stearn). A nemzetséget Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson írta le 1923-ban a The Cactaceae negyedik kötetében (IPNI, BHL).

• Quiabentia zehntneri (Britton & Rose) Britton & Rose; Zehntner Leo, Brazília, Bahia, 1912.
• Első leírása: Britton, N. L. & Rose, J. N., Cactaceae 4: 252. (1923).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson, 1923.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Grusonia p.p.
• Pereskia subgen. Quiabentia

A nemzetség tagjai bokros (fruticosus), mint a Quiabentia zehntneri, vagy fatermetű (arborescens) növekedésűek, mint a Quiabentia verticillata. A hajtás részei hengeres, pozsgás (succulentus) ágak, amelyek sűrűn elágazóak és gyakran örvösek (verticillatus). A növények kifejezett, pozsgás (succulentus) levelekkel rendelkeznek, amelyek lapítottak (compressus), alakjukat tekintve tojásdadok (ovatus) vagy lapát alakúak (spathulatus). A levelek lehetnek tartósak (persistens) vagy az aszályos időszakban lehulló, időszakosak (temporalis). Az areolák felületén glochidium-ok és számos tövis található.

A virágzat magányos, a virág alakja tányérszerű, elhelyezkedése szerint ülő. A nyílási időszakot tekintve nappali (diurnalis), és a fajok többsége önmeddő (autosterilis). A virág az ágak végein (apex ramorum) vagy azok közvetlen közelében jelenik meg. A pericarpellum felületén areolák láthatóak, amelyeken apró levelek (folia), glochidium-ok és tövisek (spina) fejlődnek. Színük jellemzően rózsaszín (roseus) vagy piros (ruber), de előfordulhatnak nagyon halvány vagy szinte fehér árnyalatok is. A megporzást rovarok (insecta) végzik.

• Takarólevelek: A lepellevél (párta) szélesre táruló, tányér alakú, színe a világos rózsaszíntől a mélyvörösig változhat. Egy sorban maradjon!
• Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a virág közepén tömörülnek, a termő alsó állású, a bibeszál végén a bibe jól látható. Egy sorban maradjon!

A termés megnyúlt (elongatus), állaga lehet húsos (carnosus) vagy beérve elszáradó (siccus).

• Magja: Nagy, alakja szabálytalanul kerekített (rotundus irregulariter) és lapított (compressus). A magokat egy szklerotikus (scleroticus) magköpeny, azaz arillus (arillum) borítja.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség Dél-Amerikában honos, előfordul Argentína (Chaco, Formosa, Jujuy, Salta), Bolívia (Cochabamba, Chuquisaca, Santa Cruz, Tarija), Brazília (Bahia, Minas Gerais) és Paraguay (Alto Paraguay, Boquerón, Presidente Hayes) területein.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban időszakosan száraz lombhullató erdőkben és bozótosokban (dumetum) fordul elő. Kedveli a homokos (arenosus) vagy agyagos (argillaceus) talajt, de megtalálható kavicsos aljzaton és sziklás mészkő (calx) kiemelkedéseken is. Brazíliában a caatinga növényzetének része, ahol gyakran gránit (graniticus) vagy gneisz (gneissicus) szigethegyeken (inselberg) él. Néha a Pereskia sacharosa fajjal társulva nő. Tengerszint feletti magassága a tengerparttól egészen 2200 m-ig terjed.

Szukkulens gyűjteményekben ritkábban látható, inkább botanikus kertek specialitása. Gyors növekedése és nagy termete miatt tágas helyet és sok fényt igényel. A fagyokra érzékeny, télen meleg és száraz tartást igényel.

A Quiabentia a Pereskiopsis nemzetségre hasonlít a legjobban a jól fejlett levelei miatt, de attól eltér a virág morfológiájában (ülő virágok, eltérő pericarpellum) és földrajzi elterjedésében (Dél-Amerika vs. Mexikó/Közép-Amerika).

A nemzetség az Opuntioideae alcsalád egyik legősibb kládját képviseli. Jelenleg két elismert faja van: a fatermetű Quiabentia verticillata (melynek szinonimája a Q. chacoensis) és a bokrosabb Quiabentia zehntneri. Különleges ökológiai kapcsolata, hogy egyes régiókban a magok terjesztését a földi tapír (Tapirus terrestris) segíti elő.

A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették a nemzetség különállását és bazális helyzetét az Opuntioideae alcsaládon belül. Bár korábban egyes szerzők (pl. Lousley J. E. 1935) a Pereskia alnemzetségeként kezelték, a molekuláris adatok és a morfológiai bélyegek (pl. a magokat borító arillus jelenléte) egyértelműen az opuntioid kaktuszok közé sorolják.

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

• „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
• „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
• A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
  • nem fogadják el érvényes névként,
  • nem lehet egyértelműen besorolni,
  • bizonytalan eredetű,
  • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.

• The Last Cactus Classification - Quiabentia
• POWO - Quiabentia