„Kategória:Asteraceae” változatai közötti eltérés

Asteraceae
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Campanulids
Rend	Asterales
Család	Asteraceae

A lap jelenlegi, 2026. január 2., 00:20-kori változata

Tudományos név

Asteraceae (Berchtold & J. S. Presl) Berchtold & J. S. Presl, 1820

A név eredete, etimológia

Az Asteraceae név az Aster (őszirózsa) típusnemzetség nevéből származik. Az Aster kifejezés a görög ἀστήρ (astēr) szóból ered, amelynek jelentése „csillag”. Ez a virágzat formájára utal, ahol a sugárirányban elhelyezkedő nyelves virágok a csillag sugarait idézik.

A családot gyakran nevezik Compositae néven is (Giseke, 1792), amely a latin compositus szóból ered, jelentése „összetett”. Ez a név a családra jellemző fészekvirágzatra (pseudanthium) utal, amely sok apró egyedi virágból áll, és egyetlen nagy virágnak tűnik.

Típusnemzetség

Aster Linnaeus; Lectotypus: Aster amellus Linnaeus; Gyűjtő: Ismeretlen, Európa; Típuspéldány: LINN 997.12.
Első leírása: Johann Baptiste Bechtold és Jan Svatopluk Presl írta le a O Přirozenosti Rostlin című művükben 1820-ban.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné (1753).

Aster képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Ambrosiaceae Martynov
Anthemidaceae Martynov
Artemisiaceae Martynov
Calendulaceae Link
Carduaceae Dumortier
Cichoriaceae Jussieu
Compositae Giseke
Coreopsidaceae Link
Cynaraceae Spenner
Echinopaceae Dumortier
Eupatoriaceae Martynov
Heleniaceae Loureiro
Helianthaceae Dumortier
Inulaceae Besler
Lactucaceae Drude
Mutisiaceae Burnett
Partheniaceae Link
Peritylaceae Panero & Funk
Senecionaceae Spenner
Vernoniaceae Burmeister

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A család tagjai változatos életformájúak: többnyire lágyszárúak (egyévesek vagy évelők), de előfordulnak cserjék, fák és kúszónövények is. Gyökérzetük gyakran karógyökér, amely esetenként gumószerűen megvastagodhat (pl. Dahlia). A szár elágazó vagy egyszerű, belül gyakran üreges vagy bélszövettel töltött. Számos fajnál jelen vannak belső váladéktartók, amelyek víznedvű (gyantajáratok) vagy tejnedvű (laticifer) anyagot tartalmaznak.

A levelek állása rendszerint szórt, ritkábban átellenes vagy örvös. A levelek egyszerűek vagy szárnyasan összetettek, pálhalevelek általában hiányoznak. A levélszél éptől a mélyen szabdaltig változhat. Számos fajnál a levelek tőlevélrózsát alkotnak.

Generatív test

Virág

A virágok csoportosulása jellemzően fészekvirágzat (anthodium vagy capitulum), amelyet kívülről fészekpikkelyek (phyllaria) alkotta fészekörv (involucrum) véd. A virágzati tengely vége kiszélesedett vacok, amely lehet sima, pelyhes vagy pikkelyes (palea).

A virágok hímnősek, egyeseknél egyivarúak (porzós vagy termős) vagy meddők. A csésze redukált, gyakran módosult formában (bóbita vagy pappus) van jelen, amely szőrökből, sertékből vagy pikkelyekből áll, és a termés terjesztését szolgálja. A párta forrt, alakja szerint lehet csöves (tubulosus) vagy nyelves (ligulatus). A porzók száma 5, a portokok csővé nőttek össze (synandris), amelyen a bibeszál áthalad. A magház alsó állású, két termőlevélből forrt össze, de csak egyetlen magkezdeményt tartalmaz.

Termés

A termés speciális kaszat (cypsela), amely az alsó állású magházból fejlődik. Gyakran a csésze maradványaiból kialakult pappus koronázza.

Magja: A magban nincs táplálószövet (endospermium), a tápanyagok a nagyméretű szikvelekben raktározódnak.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Kozmopolita család, amely az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható. Különösen fajgazdagok Közép- és Dél-Amerika hegyvidékein, Kelet-Ázsiában, a Mediterráneumban és Dél-Afrikában. Magyarország, Németország, Mexikó, Brazília, Amerikai Egyesült Államok, Kína.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szinte minden szárazföldi élőhelyen előfordulnak, a sivatagoktól a magashegységekig, a gyepektől az erdőkig. Sok faj pionír jellegű vagy gyomnövény, de domináns alkotói lehetnek a sztyeppéknek és a prériknek.

Szukkulens taxonok

A családon belül számos pozsgás (szukkulens) növény található, különösen a Senecioneae és Gnaphalieae nemzetségcsoportokban. Például a Curio (korábban Senecio) nemzetség fajai gömbölyű vagy hengeres levélszukkulensek (pl. Curio rowleyanus). A Kleinia nemzetség tagjai törzs- vagy ágszukkulensek. Ezek a taxonok száraz, arid körülményekhez alkalmazkodtak, vizet raktározó szöveteik segítik a túlélést.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) rendszertan szerint az Asteraceae az Asterales rend legnagyobb családja. Filogenetikailag a Goodeniaceae és Calyceraceae családokkal áll közeli rokonságban. A családot több alcsaládra osztják, amelyek közül a legjelentősebbek az Asteroideae, Cichorioideae és Carduoideae.

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 5 alkategóriával rendelkezik (összesen 5 alkategóriája van).

G

Gynura

K

Kleinia

O

S

Senecio

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Speciesbox|taxon=Asteraceae}}
+== Tudományos név ==
+* '''Asteraceae''' (Berchtold &amp; J. S. Presl) Berchtold &amp; J. S. Presl, 1820
-<span id="asteraceae-fészkesvirágzatúak"></span>
+=== A név eredete, etimológia ===
-== '''Asteraceae (fészkesvirágzatúak)''' ==
-<span id="rendszertani-besorolás"></span>
+Az ''Asteraceae'' név az ''Aster'' (őszirózsa) típusnemzetség nevéből származik. Az ''Aster'' kifejezés a görög ''ἀστήρ'' (astēr) szóból ered, amelynek jelentése „csillag”. Ez a virágzat formájára utal, ahol a sugárirányban elhelyezkedő nyelves virágok a csillag sugarait idézik.
-=== '''Rendszertani besorolás''' ===
-* Ország: Növények (Plantae)
+A családot gyakran nevezik ''Compositae'' néven is ('''Giseke''', 1792), amely a latin ''compositus'' szóból ered, jelentése „összetett”. Ez a név a családra jellemző fészekvirágzatra (''pseudanthium'') utal, amely sok apró egyedi virágból áll, és egyetlen nagy virágnak tűnik.
-* Törzs: Zárvatermők (Angiospermae)
-* Osztály: Kétszikűek (Eudicots)
-* Rend: Asterales
-* Család: Asteraceae (Compositae)
-Az '''Asteraceae''' a virágos növények egyik legnagyobb családja, mintegy '''1600–1700 nemzetséggel és több mint 23 000 fajjal'''. A család világszerte elterjedt, a sarkvidékek kivételével minden éghajlati övben megtalálható.
+=== Típusnemzetség ===
+* ''Aster'' Linnaeus; Lectotypus: ''Aster amellus'' Linnaeus; Gyűjtő: Ismeretlen, Európa; Típuspéldány: LINN 997.12.
+* '''Első leírása:''' '''Johann Baptiste Bechtold''' és '''Jan Svatopluk Presl''' írta le a ''O Přirozenosti Rostlin'' című művükben 1820-ban.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Carl von Linné''' (1753).
------
+{{Típusfaj|Aster|limit=5}}
-<span id="a-család-jellemzése"></span>
+=== Szinonimák ===
-=== '''A család jellemzése''' ===
-Az Asteraceae legfontosabb, diagnosztikus bélyege a '''fészekvirágzat (capitulum)''', amelyben sok apró virág egyetlen virágnak látszó egységet alkot. A fészekvirágzatot '''fészekpikkelyek''' veszik körül, a virágok lehetnek '''csöves''', '''nyelves''', vagy e kettő kombinációi.
+* '''Ambrosiaceae''' Martynov
+* '''Anthemidaceae''' Martynov
+* '''Artemisiaceae''' Martynov
+* '''Calendulaceae''' Link
+* '''Carduaceae''' Dumortier
+* '''Cichoriaceae''' Jussieu
+* '''Compositae''' Giseke
+* '''Coreopsidaceae''' Link
+* '''Cynaraceae''' Spenner
+* '''Echinopaceae''' Dumortier
+* '''Eupatoriaceae''' Martynov
+* '''Heleniaceae''' Loureiro
+* '''Helianthaceae''' Dumortier
+* '''Inulaceae''' Besler
+* '''Lactucaceae''' Drude
+* '''Mutisiaceae''' Burnett
+* '''Partheniaceae''' Link
+* '''Peritylaceae''' Panero &amp; Funk
+* '''Senecionaceae''' Spenner
+* '''Vernoniaceae''' Burmeister
-A virágok többsége '''kétivarú''', de egyivarú virágok is előfordulnak. A termés '''kaszattermés''', gyakran '''bóbitával (pappus)''' ellátva, amely a szél általi terjedést segíti.
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-A család rendkívül változatos habitusú növényeket foglal magában:
+=== Vegetatív test ===
-* egy- és évelő lágyszárúak,
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
-* félcserjék és cserjék,
-* ritkábban kisebb fák,
-* valamint '''pozsgás és törzsszukkulens formák'''.
+A család tagjai változatos életformájúak: többnyire lágyszárúak (egyévesek vagy évelők), de előfordulnak cserjék, fák és kúszónövények is. Gyökérzetük gyakran karógyökér, amely esetenként gumószerűen megvastagodhat (pl. ''Dahlia''). A szár elágazó vagy egyszerű, belül gyakran üreges vagy bélszövettel töltött. Számos fajnál jelen vannak belső váladéktartók, amelyek '''víznedvű''' (gyantajáratok) vagy '''tejnedvű''' (laticifer) anyagot tartalmaznak.
------
+A levelek állása rendszerint szórt, ritkábban átellenes vagy örvös. A levelek egyszerűek vagy szárnyasan összetettek, pálhalevelek általában hiányoznak. A levélszél éptől a mélyen szabdaltig változhat. Számos fajnál a levelek tőlevélrózsát alkotnak.
-<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
+=== Generatív test ===
-=== '''Elterjedés és élőhely''' ===
-Az Asteraceae fajai a Föld szinte minden élőhelyén megtalálhatók:
+==== Virág ====
-* mérsékelt övi gyepek,
+A virágok csoportosulása jellemzően fészekvirágzat (''anthodium'' vagy ''capitulum''), amelyet kívülről fészekpikkelyek (''phyllaria'') alkotta fészekörv (''involucrum'') véd. A virágzati tengely vége kiszélesedett vacok, amely lehet sima, pelyhes vagy pikkelyes (''palea'').
-* szavannák,
-* félsivatagok és sivatagperemek,
-* szubtrópusi és trópusi területek,
-* hegyvidéki régiók.
-A '''pozsgás életmódú fajok''' elsősorban:
+A virágok hímnősek, egyeseknél egyivarúak (porzós vagy termős) vagy meddők. A csésze redukált, gyakran módosult formában (bóbita vagy ''pappus'') van jelen, amely szőrökből, sertékből vagy pikkelyekből áll, és a termés terjesztését szolgálja. A párta forrt, alakja szerint lehet csöves (''tubulosus'') vagy nyelves (''ligulatus''). A porzók száma 5, a portokok csővé nőttek össze (''synandris''), amelyen a bibeszál áthalad. A magház alsó állású, két termőlevélből forrt össze, de csak egyetlen magkezdeményt tartalmaz.
-* száraz, félszáraz klímájú területeken,
+==== Termés ====
-* vulkáni vagy ásványi anyagokban gazdag talajokon,
-* időszakos csapadékú régiókban alakultak ki, ahol a víz hosszabb ideig történő raktározása létfontosságú.
+A termés speciális kaszat (''cypsela''), amely az alsó állású magházból fejlődik. Gyakran a csésze maradványaiból kialakult ''pappus'' koronázza.
------
+* '''Magja:''' A magban nincs táplálószövet (''endospermium''), a tápanyagok a nagyméretű szikvelekben raktározódnak.
-<span id="pozsgás-életmód-az-asteraceae-családban"></span>
+== Elterjedés és élőhely ==
-=== '''Pozsgás életmód az Asteraceae családban''' ===
-Bár a család túlnyomó többsége '''nem pozsgás''', az Asteraceae különösen érdekes abból a szempontból, hogy '''több, egymástól független fejlődési vonalon''' alakult ki benne a pozsgás életmód.
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Kozmopolita család, amely az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható. Különösen fajgazdagok Közép- és Dél-Amerika hegyvidékein, Kelet-Ázsiában, a Mediterráneumban és Dél-Afrikában. '''Magyarország''', '''Németország''', '''Mexikó''', '''Brazília''', '''Amerikai Egyesült Államok''', '''Kína'''.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Szinte minden szárazföldi élőhelyen előfordulnak, a sivatagoktól a magashegységekig, a gyepektől az erdőkig. Sok faj pionír jellegű vagy gyomnövény, de domináns alkotói lehetnek a sztyeppéknek és a prériknek.
-A pozsgás Asteraceae-k jellemző adaptációi:
+== Szukkulens taxonok ==
-* húsos, vízraktározó hajtások,
+A családon belül számos pozsgás (szukkulens) növény található, különösen a ''Senecioneae'' és ''Gnaphalieae'' nemzetségcsoportokban. Például a ''Curio'' (korábban ''Senecio'') nemzetség fajai gömbölyű vagy hengeres levélszukkulensek (pl. ''Curio rowleyanus''). A ''Kleinia'' nemzetség tagjai törzs- vagy ágszukkulensek. Ezek a taxonok száraz, arid körülményekhez alkalmazkodtak, vizet raktározó szöveteik segítik a túlélést.
-* redukált vagy időszakosan lehulló levelek,
-* vastag kutikula és hamvas felszín,
-* erőteljes gyökérnyak vagy törzsmeg vastagodás.
-Ezek az adaptációk '''funkcionálisan a kaktuszokéhoz hasonlóak''', de anatómiailag és evolúciósan teljesen eltérő eredetűek.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az '''APG IV''' (Angiosperm Phylogeny Group) rendszertan szerint az ''Asteraceae'' az ''Asterales'' rend legnagyobb családja. Filogenetikailag a ''Goodeniaceae'' és ''Calyceraceae'' családokkal áll közeli rokonságban. A családot több alcsaládra osztják, amelyek közül a legjelentősebbek az ''Asteroideae'', ''Cichorioideae'' és ''Carduoideae''.
------
+== Forrás ==
-<span id="fontosabb-pozsgás-nemzetségek"></span>
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
-=== '''Fontosabb pozsgás nemzetségek''' ===
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Asteraceae
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.ipni.org/
-A pozsgásnövény-gyűjtés szempontjából kiemelt jelentőségű nemzetségek:
+[[Kategória:Asterales]]
-* '''Kleinia''' – törzsszukkulens, gyakran faszerű növények, levélrózsás hajtásvégekkel
-* '''Curio''' – kúszó vagy bokros, pozsgás levelű fajok (korábban Senecio)
-* '''Othonna''' – gumós gyökerű vagy pozsgás szárú fajok
-* '''Senecio''' (sensu lato) – számos pozsgás és félpozsgás taxonnal
-E nemzetségek fajai gyakran '''kaktuszgyűjteményekben is helyet kapnak''', mivel megjelenésük, vízigényük és tartási körülményeik hasonlóak a klasszikus pozsgásokéhoz.
------
-<span id="gazdasági-és-kultúrtörténeti-jelentőség"></span>
-=== '''Gazdasági és kultúrtörténeti jelentőség''' ===
-Az Asteraceae családba számos közismert és gazdaságilag fontos növény tartozik:
-* dísznövények,
-* gyógynövények,
-* élelmiszernövények,
-* rost- és ipari növények.
-A pozsgás fajok elsősorban '''díszértékük és különleges habitusuk miatt''' jelentősek, és egyre nagyobb szerepet kapnak a szárazságtűrő növényekkel foglalkozó gyűjteményekben.