Ugrás a tartalomhoz

„Nyctocereus serpentinus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Nyctocereus serpentinus}} == Tudományos név == * '''''Nyctocereus serpentinus''''' (Lagasca & Segura) Britton & Rose, 1909 === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a '''''Nyctocereus''''', a görög ''nyx'' (éjszaka) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya) szavakból tevődik össze, utalva a növény éjszakai virágzására és oszlopos termetére. * A faji jelző, a ''serpentinus'', a latin ''serpens'' (kígyó) sz…”
 
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon= Nyctocereus serpentinus}}
{{Taxonbox
== Tudományos név ==
| accepted = Nyctocereus serpentinus (Lag. & Rodr.) Britton & Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 423. 1909 sec. Arias & Aquino 2019
 
| synonym = Peniocereus serpentinus (Lag. & Rodr.) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987
* '''''Nyctocereus serpentinus''''' (Lagasca & Segura) Britton & Rose, 1909
}}
 
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a '''''Nyctocereus''''', a görög ''nyx'' (éjszaka) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya) szavakból tevődik össze, utalva a növény éjszakai virágzására és oszlopos termetére.
* A nemzetségnév, a '''''Nyctocereus''''', a görög ''nyx'' (éjszaka) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya) szavakból tevődik össze, utalva a növény éjszakai virágzására és oszlopos termetére.
* A faji jelző, a ''serpentinus'', a latin ''serpens'' (kígyó) szóból származik, ami a növény hosszú, vékony, gyakran a földön kúszó vagy kanyargó '''hajtás'''-aira utal. A fajt eredetileg '''Mariano Lagasca''' és '''Vicente Cervantes''' (tévesen Segura néven említve egyes korai forrásokban) írták le ''Cereus serpentinus'' néven.
* A szinonim  '''nemzetségnév''' ''(Peniocereus)'' ógörög–latin szóösszetétel. Az első tag, a „péne” vetélőorsót, vetülékfonalat, a „pénios” vetülékorsót, orsót, illetve hernyót jelent. A név a hajtások vékonyságára, fonalszerűségére, hernyószerű megjelenésére utal. Az utótag a latin „cereus” = kandeláber, gyertya, gyertyatartó szóból származik, amely az oszlopszerű alakra utal.
* A '''fajnév''' jelentése kígyószerű, a latin ''serpens'' (kígyó) szóból származik, ami a növény hosszú, vékony, gyakran a földön kúszó vagy kanyargó '''hajtás'''-aira utal.


=== Típus ===
<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===


* '''''Nyctocereus serpentinus''''' (Lagasca &amp; Segura) Britton &amp; Rose; Mexikó; Típuspéldány: US National Herbarium.
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ''Nyctocereus serpentinus'' (Lagasca &amp; Segura) Britton &amp; Rose; Mexikó; Típuspéldány: US National Herbarium.
* '''Első leírása:''' Mariano Lagasca y Segura írta le ''Cereus serpentinus'' néven 1816-ban az “Elenchus Plantarum” című művében.
* '''Első leírása:''' Mariano Lagasca y Segura és José Demetrio Rodríguez írta le ''Cactus serpentinus'' néven 1801-ben az ''Anales de Ciencias Naturales'' 4:261. számában.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1909.
* '''Az aktuális nemzetségbe ''(Nyctocereus)'' helyezte:''' Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1909.
 
[[Fájl:Peniocereus serpentinus-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]]
{{Típusfaj|Nyctocereus serpentinus|limit=5}}
[[Fájl:Peniocereus serpentinus-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]]
[[Fájl:Peniocereus serpentinus-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]]
[[Fájl:Peniocereus serpentinus-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]]
{{Kaktusz szinonimák}}
{{Kaktusz szinonimák}}
 
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====
<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
 
2–3 méter magasra növő oszlopos növény. Gyakran néhány hajtásból álló kisebb bokrokat képez. Gyökere megvastagodott, gumószerű.
 
A hajtások kezdetben felállóak, a hosszabbak később megdőlhetnek, illetve támaszték hiányában elfekhetnek. Átmérőjük 3–5 cm, színük zöld.


Kezdetben felálló, később kúszó vagy csüngő, csoportos növekedésű '''hajtás''' jellemzi, amely 3 méter vagy annál hosszabb is lehet. A '''szár''' hengeres, viszonylag vékony, átmérője 2,5–5 cm, színe sötétzöld. A '''bordák''' száma 10–13, alacsonyak és lekerekítettek. Az '''areolák''' közel helyezkednek el egymáshoz, fehér nemez borítja őket. A '''tövisek''' tűszerűek, fiatalon fehéres-rózsaszínek, később fehérek vagy barnák; a '''peremtövis''' 10–15 darab, hosszuk 10–15 mm. A '''középtövis''' 1–2 darab, valamivel hosszabb és erősebb. A '''gyökérzet''' húsos, rostos, néha gumósodásra hajlamos.
<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====


10–17 bordája tompa élű.
<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
Az areolák fehér filcesek, egymástól mintegy 1 cm távolságra helyezkednek el.
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
* '''Középtövis:''' egyes tövisek erőteljesebbek, hosszabbak, középtövisnek tekinthetők
* '''Peremtövis:''' 10–14 db, tűszerű, 10–30 mm hosszú
A tövisek fiatalon fehéres vagy vöröses színűek, hegyük sötétebb.
<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===


<span id="virág"></span>
==== Virág ====
==== Virág ====


A '''virág''' rendkívül látványos, tölcsér alakú, éjszaka nyílik és intenzív illatot áraszt. Hossza 15–20 cm, átmérője 10–15 cm. A '''virág''' színe belül tiszta fehér, kívül zöldes vagy vöröses árnyalatú.
Éjjel nyíló, illatos virágai 15–20 cm hosszúak és mintegy 8 cm átmérőjűek.


* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' keskeny, zöldes-vöröses, hátrahajló. A '''belső lepellevél''' szélesebb, fehér, selymes fényű.
* '''Lepellevelek:''' a virág színe fehér, a lepellevelek külső oldalán vöröses színeződés látható
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, hosszúak és fehérek. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' fehéres, a '''bibe''' többágú, sárgásfehér.
* '''Ivarlevelek:'''


A virágcső serteszőrös és ritkásan hegyes pikkelyes. A magházon a pikkelyek jóval apróbbak és sűrűbbek.
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====


A '''termés''' tojásdad alakú, 3–4 cm hosszú, éretten vörös, húsos, felületét pikkelyek és lehulló '''tövisek''' borítják.
Termése tojás alakú, 4–6 cm nagyságú, vörös színű, tövises, emberi fogyasztásra alkalmas. Éretten felreped.


* '''Magja:''' A '''magja''' nagy, kb. 3 mm-es, fekete, fényes.
* '''Magja:''' 5 mm hosszú, fekete


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


* '''Földrajzi elterjedés:''' Ez a faj '''Mexikó''' középső és déli államaiban (pl. '''Michoacán''', '''Morelos''', '''Oaxaca''', '''Puebla''', '''Querétaro''') őshonos, de kertekből kivadulva sokfelé elterjedt.
* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó déli államai, Oaxaca, Hidalgo, Michoacán, Jalisco, Querétaro, San Luis Potosí és Sinaloa államok; betelepítve Kubában, termesztik Kaliforniában és Chilében is
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz trópusi erdőkben, bozótosokban és sziklás területeken él. Gyakran alkalmazkodik az emberi környezethez, kőfalakra vagy kerítésekre kúszva.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' hegyi lombhullató cserjésekben, ritkás száraz erdők tisztásain, általában vulkanikus kőzeten kialakult köves talajokon él, 800–2500 m tengerszint feletti magasságban


<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==


A ''[[Nyctocereus serpentinus]]'' az egyik legrégebben termesztett oszlopkaktusz, népies nevén kígyókaktusz. Gyors növekedése és hatalmas, illatos virágai miatt kedvelt. Tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt és bőséges öntözést igényel a növekedési időszakban. Télen minimum 10°C-ot és száraz környezetet igényel. Gyakran használják alanyként lassabban növő kaktuszok oltásához.
Látványos és illatos virágai miatt az élőhelyén is gyakran kultúrába vonják. Laza, jó vízáteresztő, de szerves anyagban gazdag talajban fejlődik megfelelően.


Különösen a meleg időszakban fontos a bőséges öntözés, ilyenkor látványos növekedést mutat. Néhány órányi közvetlen napsütést elvisel, de inkább a szűrt fényt és az enyhe árnyékolást kedveli.
A hideget az átlagosnál kevésbé tűri, téli minimumként 10 °C ajánlható, bár rövid ideig a 0 °C-ot is elviseli. Az idősebb példányok támasztékot igényelnek.
Szaporítása dugványok gyökereztetésével vagy magvetéssel történik. Hajtásait a kaktuszkertészetek esetenként oltóalanyként is használják.
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


Hosszú, kígyózó, sokbordás '''szár'''-a és nagy, fehér éjszakai '''virág'''-a jól megkülönbözteti. A ''[[Peniocereus]]'' nemzetség többi tagjától a kevésbé gumós '''gyökérzet''' és a robusztusabb, állandóan zöld hajtások választják el.
A faj jellegzetessége a hosszú, kígyószerű hajtás, a gumós gyökér, valamint a nagy, éjszaka nyíló, illatos virág. A ''[[:Kategória:Peniocereus|Peniocereus]]'' nemzetség többi tagjától a kevésbé gumós '''gyökérzet''' és a robusztusabb, állandóan zöld hajtások választják el.


<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==
A faj rendszertani helyzete vitatott; sok modern szerző a ''[[:Kategória:Peniocereus|Peniocereus]]'' nemzetségbe sorolja (''Peniocereus serpentinus'' néven).
<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==
<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==


A faj rendszertani helyzete vitatott; sok modern szerző a ''[[:Kategória:Peniocereus|Peniocereus]]'' nemzetségbe sorolja (''Peniocereus serpentinus'' néven).
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Rácz Ibolya
* '''Lektorálta:''' Papp László


<span id="forrás"></span>
== Forrás ==
== Forrás ==


* [https://www.google.com/search?q=https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:167389-2 https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:167389-2]
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 425. kártya
* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000455611 https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000455611]
* [https://www.google.com/search?q=https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/8046/Nyctocereus_serpentinus https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/8046/Nyctocereus_serpentinus]
* [https://www.google.com/search?q=https://www.ipni.org/n/167389-2 https://www.ipni.org/n/167389-2]


[[Kategória:Nyctocereus]]
[[Kategória:Nyctocereus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

A lap jelenlegi, 2026. május 20., 18:13-kori változata

Nyctocereus serpentinus

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport Echinocereinae
Nemzetség Nyctocereus
Faj Nyctocereus serpentinus
Google képek Bing képek
Peniocereus serpentinus

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Nyctocereus serpentinus
Rendszertani besorolás
Faj Peniocereus serpentinus

Tudományos név

  • Nyctocereus serpentinus (Lag. & Rodr.) Britton & Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 423. 1909 sec. Arias & Aquino 2019
    elfogadott, érvényes név
  • Peniocereus serpentinus (Lag. & Rodr.) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév, a Nyctocereus, a görög nyx (éjszaka) és a latin cereus (viaszgyertya) szavakból tevődik össze, utalva a növény éjszakai virágzására és oszlopos termetére.
  • A szinonim nemzetségnév (Peniocereus) ógörög–latin szóösszetétel. Az első tag, a „péne” vetélőorsót, vetülékfonalat, a „pénios” vetülékorsót, orsót, illetve hernyót jelent. A név a hajtások vékonyságára, fonalszerűségére, hernyószerű megjelenésére utal. Az utótag a latin „cereus” = kandeláber, gyertya, gyertyatartó szóból származik, amely az oszlopszerű alakra utal.
  • A fajnév jelentése kígyószerű, a latin serpens (kígyó) szóból származik, ami a növény hosszú, vékony, gyakran a földön kúszó vagy kanyargó hajtás-aira utal.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Nyctocereus serpentinus (Lagasca & Segura) Britton & Rose; Mexikó; Típuspéldány: US National Herbarium.
  • Első leírása: Mariano Lagasca y Segura és José Demetrio Rodríguez írta le Cactus serpentinus néven 1801-ben az Anales de Ciencias Naturales 4:261. számában.
  • Az aktuális nemzetségbe (Nyctocereus) helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1909.
Fotó: Rácz Ibolya
Fotó: Rácz Ibolya
Fotó: Rácz Ibolya
Fotó: Rácz Ibolya

A(z) Nyctocereus serpentinus szinonimái

  • Cactus serpentinus, ≡ Cereus serpentinus, ≡ Echinocereus serpentinus, ≡ Peniocereus serpentinus
  • = Cactus ambiguus, ≡ Cereus ambiguus, ≡ Nyctocereus serpentinus var. ambiguus
  • = Cereus serpentinus var. splendens, ≡ Echinocereus splendens, ≡ Nyctocereus serpentinus var. splendens, ≡ Nyctocereus serpentinus subsp. splendens
  • = Cereus splendens
  • = Cereus kalbreyerianus, ≡ Nyctocereus kalbreyerianus
  • = Nyctocereus serpentinus var. strictior
  • = Nyctocereus serpentinus var. pietatis, ≡ Peniocereus serpentinus subsp. pietatis
  • = Nyctocereus castellanosii, ≡ Peniocereus castellanosii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

2–3 méter magasra növő oszlopos növény. Gyakran néhány hajtásból álló kisebb bokrokat képez. Gyökere megvastagodott, gumószerű.

A hajtások kezdetben felállóak, a hosszabbak később megdőlhetnek, illetve támaszték hiányában elfekhetnek. Átmérőjük 3–5 cm, színük zöld.

Szemölcsök

10–17 bordája tompa élű.

Areolák

Az areolák fehér filcesek, egymástól mintegy 1 cm távolságra helyezkednek el.

Tövisek

  • Középtövis: egyes tövisek erőteljesebbek, hosszabbak, középtövisnek tekinthetők
  • Peremtövis: 10–14 db, tűszerű, 10–30 mm hosszú

A tövisek fiatalon fehéres vagy vöröses színűek, hegyük sötétebb.

Generatív test

Virág

Éjjel nyíló, illatos virágai 15–20 cm hosszúak és mintegy 8 cm átmérőjűek.

  • Lepellevelek: a virág színe fehér, a lepellevelek külső oldalán vöröses színeződés látható
  • Ivarlevelek:

A virágcső serteszőrös és ritkásan hegyes pikkelyes. A magházon a pikkelyek jóval apróbbak és sűrűbbek.

Termés

Termése tojás alakú, 4–6 cm nagyságú, vörös színű, tövises, emberi fogyasztásra alkalmas. Éretten felreped.

  • Magja: 5 mm hosszú, fekete

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó déli államai, Oaxaca, Hidalgo, Michoacán, Jalisco, Querétaro, San Luis Potosí és Sinaloa államok; betelepítve Kubában, termesztik Kaliforniában és Chilében is
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: hegyi lombhullató cserjésekben, ritkás száraz erdők tisztásain, általában vulkanikus kőzeten kialakult köves talajokon él, 800–2500 m tengerszint feletti magasságban

Kultúrában tartás

Látványos és illatos virágai miatt az élőhelyén is gyakran kultúrába vonják. Laza, jó vízáteresztő, de szerves anyagban gazdag talajban fejlődik megfelelően.

Különösen a meleg időszakban fontos a bőséges öntözés, ilyenkor látványos növekedést mutat. Néhány órányi közvetlen napsütést elvisel, de inkább a szűrt fényt és az enyhe árnyékolást kedveli.

A hideget az átlagosnál kevésbé tűri, téli minimumként 10 °C ajánlható, bár rövid ideig a 0 °C-ot is elviseli. Az idősebb példányok támasztékot igényelnek.

Szaporítása dugványok gyökereztetésével vagy magvetéssel történik. Hajtásait a kaktuszkertészetek esetenként oltóalanyként is használják.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj jellegzetessége a hosszú, kígyószerű hajtás, a gumós gyökér, valamint a nagy, éjszaka nyíló, illatos virág. A Peniocereus nemzetség többi tagjától a kevésbé gumós gyökérzet és a robusztusabb, állandóan zöld hajtások választják el.

Taxonómia és filogenetika

A faj rendszertani helyzete vitatott; sok modern szerző a Peniocereus nemzetségbe sorolja (Peniocereus serpentinus néven).

Egyéb

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Rácz Ibolya
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 425. kártya