Nyctocereus serpentinus
| Nyctocereus serpentinus | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség- csoport |
Echinocereinae |
| Nemzetség | Nyctocereus |
| Faj | Nyctocereus serpentinus |
 
| |
Tudományos név
- Nyctocereus serpentinus (Lagasca & Segura) Britton & Rose, 1909
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Nyctocereus, a görög nyx (éjszaka) és a latin cereus (viaszgyertya) szavakból tevődik össze, utalva a növény éjszakai virágzására és oszlopos termetére.
- A faji jelző, a serpentinus, a latin serpens (kígyó) szóból származik, ami a növény hosszú, vékony, gyakran a földön kúszó vagy kanyargó hajtás-aira utal. A fajt eredetileg Mariano Lagasca és Vicente Cervantes (tévesen Segura néven említve egyes korai forrásokban) írták le Cereus serpentinus néven.
Típus
- Nyctocereus serpentinus (Lagasca & Segura) Britton & Rose; Mexikó; Típuspéldány: US National Herbarium.
- Első leírása: Mariano Lagasca y Segura írta le Cereus serpentinus néven 1816-ban az “Elenchus Plantarum” című művében.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1909.
Nyctocereus serpentinus képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Nyctocereus serpentinus szinonimái
- ≡ Cactus serpentinus, ≡ Cereus serpentinus, ≡ Echinocereus serpentinus, ≡ Peniocereus serpentinus
- = Cactus ambiguus, ≡ Cereus ambiguus, ≡ Nyctocereus serpentinus var. ambiguus
- = Cereus serpentinus var. splendens, ≡ Echinocereus splendens, ≡ Nyctocereus serpentinus var. splendens, ≡ Nyctocereus serpentinus subsp. splendens
- = Cereus splendens
- = Cereus kalbreyerianus, ≡ Nyctocereus kalbreyerianus
- = Nyctocereus serpentinus var. strictior
- = Nyctocereus serpentinus var. pietatis, ≡ Peniocereus serpentinus subsp. pietatis
- = Nyctocereus castellanosii, ≡ Peniocereus castellanosii
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
Kezdetben felálló, később kúszó vagy csüngő, csoportos növekedésű hajtás jellemzi, amely 3 méter vagy annál hosszabb is lehet. A szár hengeres, viszonylag vékony, átmérője 2,5–5 cm, színe sötétzöld. A bordák száma 10–13, alacsonyak és lekerekítettek. Az areolák közel helyezkednek el egymáshoz, fehér nemez borítja őket. A tövisek tűszerűek, fiatalon fehéres-rózsaszínek, később fehérek vagy barnák; a peremtövis 10–15 darab, hosszuk 10–15 mm. A középtövis 1–2 darab, valamivel hosszabb és erősebb. A gyökérzet húsos, rostos, néha gumósodásra hajlamos.
Generatív test
Virág
A virág rendkívül látványos, tölcsér alakú, éjszaka nyílik és intenzív illatot áraszt. Hossza 15–20 cm, átmérője 10–15 cm. A virág színe belül tiszta fehér, kívül zöldes vagy vöröses árnyalatú.
- Takarólevelek: A külső lepellevél keskeny, zöldes-vöröses, hátrahajló. A belső lepellevél szélesebb, fehér, selymes fényű.
- Ivarlevelek: A porzószálak számosak, hosszúak és fehérek. A termő alsó állású, a bibeszál fehéres, a bibe többágú, sárgásfehér.
Termés
A termés tojásdad alakú, 3–4 cm hosszú, éretten vörös, húsos, felületét pikkelyek és lehulló tövisek borítják.
- Magja: A magja nagy, kb. 3 mm-es, fekete, fényes.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Ez a faj Mexikó középső és déli államaiban (pl. Michoacán, Morelos, Oaxaca, Puebla, Querétaro) őshonos, de kertekből kivadulva sokfelé elterjedt.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz trópusi erdőkben, bozótosokban és sziklás területeken él. Gyakran alkalmazkodik az emberi környezethez, kőfalakra vagy kerítésekre kúszva.
Kultúrában tartás
A Nyctocereus serpentinus az egyik legrégebben termesztett oszlopkaktusz, népies nevén kígyókaktusz. Gyors növekedése és hatalmas, illatos virágai miatt kedvelt. Tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt és bőséges öntözést igényel a növekedési időszakban. Télen minimum 10°C-ot és száraz környezetet igényel. Gyakran használják alanyként lassabban növő kaktuszok oltásához.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hosszú, kígyózó, sokbordás szár-a és nagy, fehér éjszakai virág-a jól megkülönbözteti. A Peniocereus nemzetség többi tagjától a kevésbé gumós gyökérzet és a robusztusabb, állandóan zöld hajtások választják el.
Taxonómia és filogenetika
A faj rendszertani helyzete vitatott; sok modern szerző a Peniocereus nemzetségbe sorolja (Peniocereus serpentinus néven).