Ugrás a tartalomhoz

„Turbinicarpus dickisoniae” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===
A '''fajnév''' (*dickisoniae*) Dickison személynevét őrzi, aki a faj felfedezésében és dokumentálásában közreműködött.
 
* A '''nemzetségnév''' a latin ''turbo'' (csiga) és az ógörög ''karpos'' (termés) szavakból származik, utalva a nemzetség fajainak jellegzetes termésalakjára.
* Az '''alfajnév''' '''[[Shirley Dickison]]''' amerikai kaktuszgyűjtő emlékét őrzi, aki elsőként gyűjtötte be a taxont.


<span id="típuspéldány"></span>
<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===
=== Típuspéldány ===
* '''Első leírása:''' Glass & A. Hofer in Glass, 1998
* '''Lelőhely:''' Mexikó, Nuevo León állam, Aramberri környéke


{{Kaktusz szinonimák}}  
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Nuevo León állam, Mexikó.
* '''Első leírása:''' Glass & Foster: ''Cactus and Succulent Journal (U.S.)'' 54(2): 74. 1982.
* '''Az aktuális besorolást létrehozta:''' Nigel Paul Taylor, 1998.
[[Fájl:Turbinicarpus dickisoniae TCG14001. SzJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
<gallery mode="packed-hover" heights="300" caption="Turbinicarpus dickisoniae">
Fájl:Turbinicarpus dickisoniae.Szigetvári 01.jpg|Szigetvári József
</gallery>
{{Kaktusz szinonimák}}
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


23. sor: 29. sor:
==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár ====


Általában magányosan növő faj, ritkán kisebb csoportokat is alkothat. A szár gömbölyded, enyhén beesett, 30 mm magas és 30–40 mm széles. Színe sötét szürkészöld.
A növény többnyire magános növekedésű, ritkán sarjadó. Teste gömbölyded, fényes szürkészöld színű, 25–30 mm átmérőjű és közel azonos magasságú.


<span id="szemölcsök"></span>
<span id="szemölcsök"></span>
==== Sszemölcsök ====
==== Szemölcsök ====
 
A szemölcsök 8–13 spirálban rendeződnek, piramisszerűek, megnyúltak, hosszuk mindössze 3–5 mm, ami rövidebb, mint a közeli rokon ''Turbinicarpus schmiedickeanus'' ssp. ''gracilis'' kb. 7 mm-es gumói.
 
<span id="gyökér"></span>


==== Gyökér ====
A bordák spirális lefutásúak, 8–13 sorba rendeződnek. A szemölcsök lekerekített kúpos alakúak, 3–5 mm hosszúak, egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el.
 
Karógyökeret fejleszt.


<span id="areolák"></span>
<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
==== Areolák ====


Fiatal korban az areolák hosszú, fehér gyapjúval borítottak, amely idősebb korban eltűnik, az areolák csupasszá válnak.
A fiatal areolákat hosszú, fehér, pókhálószerű gyapjú borítja. Az idősebb areolák fokozatosan kopasszá válnak.


<span id="tövisek"></span>
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
==== Tövisek ====


* '''Középtövisek:''' 1–3 db, félkemények, nem feltűnően lapítottak vagy papírszerűek. Enyhén befelé íveltek vagy csavarodottak, színük szürkésfekete, hosszúságuk 13–22 mm.
* '''Középtövis:''' 1–3 db, 13–22 mm hosszú, kezdetben fekete vagy sötétbarna, később szürkülő. Enyhén lapított, papírszerű, felfelé hajló.
* '''Sugártövisek:''' Fiatal areolákon 18–24 db finom, tűszerű, merev, fehér sugártövis található, kb. 2 mm hosszúságban. Idősebb növényeken gyakran már csak a középtövisek maradnak meg.
* '''Peremtövis:''' 20–23 db, finom, tűszerű, fehér színű, 2,5 mm hosszú. Sugárirányban állnak, kissé a test felé hajlanak.
 
Megjegyzendő, hogy a ''schmiedickeanus'' fajcsoporton belül egyetlen más taxonnak sincs ilyen nagy számú sugártövise vagy ilyen karcsú középtövise.


<span id="generatív-test"></span>
<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===


56. sor: 53. sor:
==== Virág ====
==== Virág ====


A virágok csúcsi helyzetűek, tölcsér alakúak. Színük fehéressárga, gyakran barna középcsíkkal. Hosszuk elérheti a 2 cm-t, szélességük kb. 1,5 cm.
* '''Lepellevelek:''' a virág 20 mm hosszú és mintegy 17 mm átmérőjű. A belső lepellevelek fehérek, gyakran halvány vörösesbarna középsávval. A külső lepelleveleken rendszerint jól látható barna középvonal húzódik.
* '''Porzók:''' narancssárga portokokkal.
* '''Bibe:''' fehér, 4–5 bibeággal.


<span id="termés"></span>
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====


A termések barnák.
A termés kicsi, sárgásbarna színű, éretten hosszanti hasadással nyílik fel.
 
* '''Magja:''' fekete, finoman dudoros felszínű, kb. 1 mm hosszú.


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' (Nuevo León állam, Aramberri környéke)
* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Nuevo León állam, Aramberri környéke.
* '''Élőhely, tengerszint feletti magasság:''' A faj 1200 m tengerszint feletti magasságban fordul elő. Élőhelye száraz, sziklás területekhez kötődik.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' mintegy 1200 m tengerszint feletti magasságban fordul elő, mészkősziklák és kövek között kialakult száraz, ritkás növényzetű területeken. Jellemző növénytársulása a mexikói matorral vegetáció.


<span id="kultúrában-tartás"></span>
<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==


Könnyen termeszthető, de lassú növekedésű faj. Öntözéskor körültekintést igényel a rendellenes növekedés elkerülése és a kompakt habitus megőrzése érdekében. Rövid ideig –4 °C-ig hidegtűrő. Teljes napsütésben vagy enyhe árnyékolás mellett fejlődik legszebben.
Saját gyökéren is könnyen nevelhető, lassú növekedésű törpe kaktusz. Magról viszonylag egyszerűen szaporítható, az ivarérettséget általában 3–5 éves korban éri el.
 
A jó vízáteresztő, meszes, enyhén lúgos kémhatású talajt kedveli. A termesztőközeghez 20–30% mészkőzúzalék keverése előnyös lehet. Intenzív fény mellett fejlődik a legszebben.
 
A növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel. Az öntözések között a talaj teljesen száradjon ki. Októbertől márciusig szárazon, 2–10 °C közötti hőmérsékleten teleltethető.
 
Nem öntermékenyülő, ezért magfogáshoz több, eltérő eredetű példány egyidejű virágzása szükséges.


<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


Legközelebbi rokona a ''Turbinicarpus schmiedickeanus'' ssp. ''gracilis'', amelytől elsősorban a tüskék típusában és számában különbözik. Egyetlen más ''schmiedickeanus''-taxon sem rendelkezik ilyen sok sugártövissel és ilyen karcsú középtövisekkel.
A ''Turbinicarpus schmiedickeanus'' csoport egyik legfinomabb töviszetű tagja. A középtövisek viszonylag vékonyak és kevésbé pergamenszerűek, mint a rokon ''Turbinicarpus gracilis'' vagy ''Turbinicarpus flaviflorus'' esetében.
 
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
 
{{Megjegyzés
|A ''Turbinicarpus dickisoniae'' fajt korábban a ''T. schmiedickeanus'' alfajaként osztályozták (Hunt 2006). '''Lüthy''' és '''Moser''' (2002) javaslatát követik, hogy ezt a taxont különálló fajként ismerjék el. Morfológiailag a radiális tövisek az egyedek fejlődése során megmaradnak, míg a ''T. schmiedickeanus'' komplexum többi tagjánál csak központi tövisek vannak jelen. A tövisek mikromorfológiai elemzése azt mutatja, hogy a ''T. dickisoniae'' töviseinek felülete épek, míg a ''T. schmiedickeanus''-é repedezettek (Mosco 2009). Ez tükröződik a tövisek megjelenésében, amelyek a ''T. dickisoniae''- nél merevek, a ''T. schmiedickeanus''nál pedig merevek , ami összhangban van '''Lüthy''' és '''Moser''' (2002) megfigyeléseivel. Jelentős különbségek vannak a virágok méretei (kb. 20 mm hosszú a ''T. dickisoniae''- nél és kb. 27 mm a ''T. schmiedickeanus''-nál ) , valamint színükben ( a ''T. dickisoniae''- nél fehér, enyhén sárgás árnyalatokkal , míg a ''T. schmiedickeanus''nál fehérek, intenzív bíbor árnyalatú csíkkal).
https://caryophyllales.org/
}}


<span id="védelmi-helyzet"></span>
<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==


Az alfaj kis elterjedési területű mexikói endemizmus. Morfológiai sajátosságai alapján több szerző önálló fejlődési vonalnak tartotta, ami a nagyszámú szinonimában is tükröződik.
Virágai enyhén illatosak, ami a ''Turbinicarpus'' alnemzetség több fajára is jellemző tulajdonság.


<span id="szerzők"></span>
<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==
== Szerzők ==


* '''Szöveg szerkesztése:''' a megadott forrás alapján
* '''Szöveg:''' Papp László
* '''Eredeti adatok:''' Glass & A. Hofer
* '''Lektorálta:'''  


<span id="forrás"></span>
<span id="forrás"></span>
== Forrás ==
== Forrás ==


* Glass & A. Hofer: *Guía Identif. Cact. Amenazadas México* (1997–1998)
* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 119. kártya
 
[[Kategória:Turbinicarpus]]
 
---
 
Ha szeretnéd, a következő lépésben:
 
* hozzáigazíthatom teljesen a **Pozsgások-kártyák** nyelvezetéhez,
* vagy jelölhetem külön azokat a részeket, ahol a forrás hallgat (pl. magméret, részletes élőhely). 🌵
 
 
 
 
 
 
 
{{Speciesbox|taxon=Turbinicarpus dickisoniae}}
 
[[Fájl:Turbinicarpus dickisoniae TCG14001. SzJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
<gallery mode="packed-hover" heights="500" caption="Turbinicarpus dickisoniae">
Fájl:Turbinicarpus dickisoniae.Szigetvári 01.jpg|Szigetvári József
</gallery>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Megjegyzések
A Turbinicarpus dickisoniae fajt korábban a T. schmiedickeanus alfajaként osztályozták (Hunt 2006). Lüthy és Moser (2002) javaslatát követik, hogy ezt a taxont különálló fajként ismerjék el. Morfológiailag a radiális tövisek az egyedek fejlődése során megmaradnak, míg a T. schmiedickeanus komplexum többi tagjánál csak központi tövisek vannak jelen. A tövisek mikromorfológiai elemzése azt mutatja, hogy a T. dickisoniae töviseinek falai épek, míg a T. schmiedickeanus falai repedezettek (Mosco 2009). Ez tükröződik a tövisek megjelenésében, amelyek a T. dickisoniae- nél merevek, a T. schmiedickeanusnál pedig merevek , ami összhangban van Lüthy és Moser (2002) megfigyeléseivel. Jelentős különbségek vannak a virágok méretei (kb. 20 mm hosszú a T. dickisoniae- nél és kb. 27 mm a T. schmiedickeanus-nál ) , valamint színükben ( a T. dickisoniae- nél fehér, enyhén sárgás árnyalatokkal , míg a T. schmiedickeanusnál fehérek, intenzív bíbor árnyalatú csíkkal).
https://caryophyllales.org/
 
== Szerzők és forrás ==
 
 
* '''Szöveg:'''
* '''Kép:'''  Szigetvári József
* '''Lektorálta:'''
* '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások XXX. kártya


[[Kategória:Turbinicarpus]]
[[Kategória:Turbinicarpus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

A lap jelenlegi, 2026. június 16., 18:48-kori változata

Turbinicarpus dickisoniae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-csoport Cactinae
Nemzetség Turbinicarpus
Faj Turbinicarpus dickisoniae
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Turbinicarpus dickisoniae (Glass & R.A.Foster) Glass & A.Hofer, Guía Identific. Cactá. Amenazadas México: Tu/di. 1997 sec. Hunt 2006
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a latin turbo (csiga) és az ógörög karpos (termés) szavakból származik, utalva a nemzetség fajainak jellegzetes termésalakjára.
  • Az alfajnév Shirley Dickison amerikai kaktuszgyűjtő emlékét őrzi, aki elsőként gyűjtötte be a taxont.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Nuevo León állam, Mexikó.
  • Első leírása: Glass & Foster: Cactus and Succulent Journal (U.S.) 54(2): 74. 1982.
  • Az aktuális besorolást létrehozta: Nigel Paul Taylor, 1998.
Fotó: Szigetvári József

A(z) Turbinicarpus dickisoniae szinonimái

  • Turbinicarpus schmiedickeanus var. dickisoniae, ≡ Neolloydia schmiedickeana var. dickisoniae, ≡ Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. dickisoniae, ≡ Pediocactus schmiedickeanus var. dickisoniae, ≡ Turbinicarpus gracilis subsp. dickisoniae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A növény többnyire magános növekedésű, ritkán sarjadó. Teste gömbölyded, fényes szürkészöld színű, 25–30 mm átmérőjű és közel azonos magasságú.

Szemölcsök

A bordák spirális lefutásúak, 8–13 sorba rendeződnek. A szemölcsök lekerekített kúpos alakúak, 3–5 mm hosszúak, egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el.

Areolák

A fiatal areolákat hosszú, fehér, pókhálószerű gyapjú borítja. Az idősebb areolák fokozatosan kopasszá válnak.

Tövisek

  • Középtövis: 1–3 db, 13–22 mm hosszú, kezdetben fekete vagy sötétbarna, később szürkülő. Enyhén lapított, papírszerű, felfelé hajló.
  • Peremtövis: 20–23 db, finom, tűszerű, fehér színű, 2,5 mm hosszú. Sugárirányban állnak, kissé a test felé hajlanak.

Generatív test

Virág

  • Lepellevelek: a virág 20 mm hosszú és mintegy 17 mm átmérőjű. A belső lepellevelek fehérek, gyakran halvány vörösesbarna középsávval. A külső lepelleveleken rendszerint jól látható barna középvonal húzódik.
  • Porzók: narancssárga portokokkal.
  • Bibe: fehér, 4–5 bibeággal.

Termés

A termés kicsi, sárgásbarna színű, éretten hosszanti hasadással nyílik fel.

  • Magja: fekete, finoman dudoros felszínű, kb. 1 mm hosszú.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, Nuevo León állam, Aramberri környéke.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: mintegy 1200 m tengerszint feletti magasságban fordul elő, mészkősziklák és kövek között kialakult száraz, ritkás növényzetű területeken. Jellemző növénytársulása a mexikói matorral vegetáció.

Kultúrában tartás

Saját gyökéren is könnyen nevelhető, lassú növekedésű törpe kaktusz. Magról viszonylag egyszerűen szaporítható, az ivarérettséget általában 3–5 éves korban éri el.

A jó vízáteresztő, meszes, enyhén lúgos kémhatású talajt kedveli. A termesztőközeghez 20–30% mészkőzúzalék keverése előnyös lehet. Intenzív fény mellett fejlődik a legszebben.

A növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel. Az öntözések között a talaj teljesen száradjon ki. Októbertől márciusig szárazon, 2–10 °C közötti hőmérsékleten teleltethető.

Nem öntermékenyülő, ezért magfogáshoz több, eltérő eredetű példány egyidejű virágzása szükséges.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Turbinicarpus schmiedickeanus csoport egyik legfinomabb töviszetű tagja. A középtövisek viszonylag vékonyak és kevésbé pergamenszerűek, mint a rokon Turbinicarpus gracilis vagy Turbinicarpus flaviflorus esetében.

Taxonómia és filogenetika

Megjegyzés
A Turbinicarpus dickisoniae fajt korábban a T. schmiedickeanus alfajaként osztályozták (Hunt 2006). Lüthy és Moser (2002) javaslatát követik, hogy ezt a taxont különálló fajként ismerjék el. Morfológiailag a radiális tövisek az egyedek fejlődése során megmaradnak, míg a T. schmiedickeanus komplexum többi tagjánál csak központi tövisek vannak jelen. A tövisek mikromorfológiai elemzése azt mutatja, hogy a T. dickisoniae töviseinek felülete épek, míg a T. schmiedickeanus-é repedezettek (Mosco 2009). Ez tükröződik a tövisek megjelenésében, amelyek a T. dickisoniae- nél merevek, a T. schmiedickeanusnál pedig merevek , ami összhangban van Lüthy és Moser (2002) megfigyeléseivel. Jelentős különbségek vannak a virágok méretei (kb. 20 mm hosszú a T. dickisoniae- nél és kb. 27 mm a T. schmiedickeanus-nál ) , valamint színükben ( a T. dickisoniae- nél fehér, enyhén sárgás árnyalatokkal , míg a T. schmiedickeanusnál fehérek, intenzív bíbor árnyalatú csíkkal). https://caryophyllales.org/

Egyéb

Az alfaj kis elterjedési területű mexikói endemizmus. Morfológiai sajátosságai alapján több szerző önálló fejlődési vonalnak tartotta, ami a nagyszámú szinonimában is tükröződik.

Virágai enyhén illatosak, ami a Turbinicarpus alnemzetség több fajára is jellemző tulajdonság.

Szerzők

  • Szöveg: Papp László
  • Lektorálta:

Forrás

  • Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 119. kártya