Turbinicarpus dickisoniae
| Turbinicarpus dickisoniae | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség-csoport | Cactinae |
| Nemzetség | Turbinicarpus |
| Faj | Turbinicarpus dickisoniae |
 
| |
Tudományos név
- Turbinicarpus dickisoniae (Glass & R.A.Foster) Glass & A.Hofer, Guía Identific. Cactá. Amenazadas México: Tu/di. 1997 sec. Hunt 2006
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
A fajnév dickisoniae Dickison személynevét őrzi, aki a faj felfedezésében és dokumentálásában közreműködött.
Típuspéldány
- Első leírása: Glass & A. Hofer in Glass, 1998
- Lelőhely: Mexikó, Nuevo León állam, Aramberri környéke
A(z) Turbinicarpus dickisoniae szinonimái
- ≡ Turbinicarpus schmiedickeanus var. dickisoniae, ≡ Neolloydia schmiedickeana var. dickisoniae, ≡ Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. dickisoniae, ≡ Pediocactus schmiedickeanus var. dickisoniae, ≡ Turbinicarpus gracilis subsp. dickisoniae
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Általában magányosan növő faj, ritkán kisebb csoportokat is alkothat. A szár gömbölyded, enyhén beesett, 30 mm magas és 30–40 mm széles. Színe sötét szürkészöld.
Sszemölcsök
A szemölcsök 8–13 spirálban rendeződnek, piramisszerűek, megnyúltak, hosszuk mindössze 3–5 mm, ami rövidebb, mint a közeli rokon Turbinicarpus schmiedickeanus ssp. gracilis kb. 7 mm-es gumói.
Gyökér
Karógyökeret fejleszt.
- Turbinicarpus dickisoniae
-
Szigetvári József
Areolák
Fiatal korban az areolák hosszú, fehér gyapjúval borítottak, amely idősebb korban eltűnik, az areolák csupasszá válnak.
Tövisek
- Középtövisek: 1–3 db, félkemények, nem feltűnően lapítottak vagy papírszerűek. Enyhén befelé íveltek vagy csavarodottak, színük szürkésfekete, hosszúságuk 13–22 mm.
- Sugártövisek: Fiatal areolákon 18–24 db finom, tűszerű, merev, fehér sugártövis található, kb. 2 mm hosszúságban. Idősebb növényeken gyakran már csak a középtövisek maradnak meg.
Megjegyzendő, hogy a schmiedickeanus fajcsoporton belül egyetlen más taxonnak sincs ilyen nagy számú sugártövise vagy ilyen karcsú középtövise.
Generatív test
Virág
A virágok csúcsi helyzetűek, tölcsér alakúak. Színük fehéressárga, gyakran barna középcsíkkal. Hosszuk elérheti a 2 cm-t, szélességük kb. 1,5 cm.
Termés
A termések barnák.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó (Nuevo León állam, Aramberri környéke)
- Élőhely, tengerszint feletti magasság: A faj 1200 m tengerszint feletti magasságban fordul elő. Élőhelye száraz, sziklás területekhez kötődik.
Kultúrában tartás
Könnyen termeszthető, de lassú növekedésű faj. Öntözéskor körültekintést igényel a rendellenes növekedés elkerülése és a kompakt habitus megőrzése érdekében. Rövid ideig –4 °C-ig hidegtűrő. Teljes napsütésben vagy enyhe árnyékolás mellett fejlődik legszebben.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Legközelebbi rokona a Turbinicarpus schmiedickeanus ssp. gracilis, amelytől elsősorban a tövisek típusában és számában különbözik. .
Megjegyzések
A Turbinicarpus dickisoniae fajt korábban a T. schmiedickeanus alfajaként osztályozták (Hunt 2006). Lüthy és Moser (2002) javaslatát követik, hogy ezt a taxont különálló fajként ismerjék el. Morfológiailag a radiális tövisek az egyedek fejlődése során megmaradnak, míg a T. schmiedickeanus komplexum többi tagjánál csak központi tövisek vannak jelen. A tövisek mikromorfológiai elemzése azt mutatja, hogy a T. dickisoniae töviseinek felülete épek, míg a T. schmiedickeanus-é repedezettek (Mosco 2009). Ez tükröződik a tövisek megjelenésében, amelyek a T. dickisoniae- nél merevek, a T. schmiedickeanusnál pedig merevek , ami összhangban van Lüthy és Moser (2002) megfigyeléseivel. Jelentős különbségek vannak a virágok méretei (kb. 20 mm hosszú a T. dickisoniae- nél és kb. 27 mm a T. schmiedickeanus-nál ) , valamint színükben ( a T. dickisoniae- nél fehér, enyhén sárgás árnyalatokkal , míg a T. schmiedickeanusnál fehérek, intenzív bíbor árnyalatú csíkkal). https://caryophyllales.org/
Szerzők
- Szöveg:
- Kép: Szigetvári József
- Lektorálta: —