„Maihueniopsis minuta” változatai közötti eltérés
a Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Maihueniopsis minuta X lapot Maihueniopsis minuta lapra átirányítás nélkül |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Maihueniopsis minuta,Sztolyka 01.jpg|bélyegkép]] | {{Taxonbox | accepted = Maihueniopsis minuta (Backeb.) R.Kiesling in Darwiniana 25: 204. 1984. Sec. Hunt (2016)}} | ||
[[Fájl:Maihueniopsis minuta,Sztolyka 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Sztolyka Ferenc]] | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
* A nemzetségnév a '''''[[:Kategória:Maihuenia|Maihuenia]]''''' nemzetségnév és a görög ''-opsis'' (hasonló megjelenésű) utótag összetétele, utalva a két taxon felületes morfológiai hasonlóságára (párnás növekedés). | |||
* A faji jelző, a ''minuta'', a latin ''minutus'' (kicsi, apró) melléknévből származik, ami a növény rendkívül kisméretű szegmenseire és alacsony, földhöz simuló termetére utal. A nevet eredetileg '''Curt Backeberg''' adta a fajnak 1936-ban, hangsúlyozva annak törpe jellegét. | |||
* ''' | === Típus === | ||
*''' | |||
*''' | * ''Tephrocactus minutus'' Backeb.; '''Curt Backeberg''', '''Argentína''', Jujuy (Iturbe), 1935. | ||
*''' | * '''Első leírása:''' Kaktus-ABC: 110, 410. (1936). | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Roberto Kiesling''' 1984. | |||
{{Típusfaj | Maihueniopsis minuta | limit=5}} | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
Ez a kaktusz az egyik legkisebb képviselője a nemzetségnek. A '''hajtás''' tagolt, alacsony párnákat vagy csoportokat alkot, amelyek gyakran a talajszintig visszahúzódnak. A '''szár''' szegmensei aprók, 1–2 cm hosszúak, tojásdadok vagy csaknem gömbölydedek, sötétzöld vagy szürkészöld színűek. A '''levelek''' mikroszkopikusak, pikkelyszerűek és hamar lehullanak. A '''gyökérzet''' rendkívül vaskos, répaszerűen megvastagodott '''gyökér''', amely tápanyag- és vízraktározó funkciót lát el. A '''szemölcsök''' alig kiemelkedőek. Az '''areolák''' kicsik, fehéres nemezzel borítottak, rajtuk kevés, sárgás ''glochidium-ok'' találhatók. A '''tövisek''' száma areolánként 0–2, gyakran hiányoznak a legalsó szegmenseken; a '''tövisek''' vékonyak, tűszerűek vagy enyhén lapítottak, szürkésfehérek, hosszuk az 1 cm-t ritkán haladja meg. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A '''virág''' magányos, a felső szegmensek csúcsán fejlődik, a növény méretéhez képest viszonylag nagy, tölcsér alakú és sárga színű. | |||
* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' zöldes-sárga, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' selymes fényű, élénksárga. Egy sorban maradjon! | |||
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' sárgák, a '''portokok''' krémszínűek; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vaskos, a '''bibe''' sárgásfehér. Egy sorban maradjon! | |||
==== Termés ==== | |||
A '''termés''' kicsi, húsos, éretten sárgásbarna bogyó, amely a száradás után a csúcsán kinyílik. | |||
* '''Magja:''' A '''magja''' parafaszerű arillusszal borított, korong alakú, jellemző az opuntioid kaktuszokra. | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus növénye az Andok magashegyi régióinak, elsősorban '''Argentína''' északnyugati részén (Jujuy és Salta tartományok) fordul elő. | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Tipikus ''geofiton'' kaktusz, amely 3000 és 4000 méter közötti tengerszint feletti magasságban, a puna-régió sziklás, kavicsos talajain él. A szélsőséges hideget és az erős napsugárzást a talajba húzódva és vaskos raktározó gyökereivel vészeli át. | |||
== Kultúrában tartás == | |||
Kultúrában lassú növekedésű, a túlöntözésre rendkívül érzékeny növény. A vaskos '''gyökérzet''' miatt mély, ásványi alapú ültetőközeg javasolt számára. Télen teljesen száraz és hűvös körülményeket igényel a virágzáshoz. A taxonómiai besorolása miatt gyakran ''[[Tephrocactus minutus]]'' néven található meg a gyűjteményekben. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
A ''[[Maihueniopsis minuta]]'' elkülöníthető a ''[[Maihueniopsis darwinii]]'' fajtól jóval kisebb szegmensei és vékonyabb tövisei alapján. Hasonlít a ''[[Maihueniopsis mandragora]]'' fajhoz, de annak gyökérzete és szegmensformája eltérő. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A 2010 utáni filogenetikai kutatások alapján a faj a [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]] tribusba tartozik. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a nemzetségen belül a kistermetű, északi elterjedésű fajok egy monofiletikus csoportot alkotnak. A taxonómiai revíziók során (De Vos et al., 2025) a korábban a ''[[:Kategória:Puna|Puna]]'' nemzetségbe sorolt fajok rokonságát is igazolták, bár a ''[[Maihueniopsis minuta]]'' morfológiailag közelebb áll a klasszikus ''[[:Kategória:Maihueniopsis|Maihueniopsis]]'' típushoz. | |||
== Forrás == | |||
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:152367-2 Plants of the World Online - Maihueniopsis minuta] | |||
* [https://thelastcactusclassification.top/category/maihueniopsis/ The Last Cactus Classification - Maihueniopsis] | |||
* [https://www.caryophyllales.org/taxon/Maihueniopsis%20minuta Caryophyllales.org - Maihueniopsis minuta] | |||
[[Kategória:Maihueniopsis]] | [[Kategória:Maihueniopsis]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. április 12., 17:05-kori változata
| Maihueniopsis minuta | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Pterocacteae |
| Nemzetség | Maihueniopsis |
| Faj | Maihueniopsis minuta |
 
| |
Tudományos név
- Maihueniopsis minuta (Backeb.) R.Kiesling in Darwiniana 25: 204. 1984. Sec. Hunt (2016)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a Maihuenia nemzetségnév és a görög -opsis (hasonló megjelenésű) utótag összetétele, utalva a két taxon felületes morfológiai hasonlóságára (párnás növekedés).
- A faji jelző, a minuta, a latin minutus (kicsi, apró) melléknévből származik, ami a növény rendkívül kisméretű szegmenseire és alacsony, földhöz simuló termetére utal. A nevet eredetileg Curt Backeberg adta a fajnak 1936-ban, hangsúlyozva annak törpe jellegét.
Típus
- Tephrocactus minutus Backeb.; Curt Backeberg, Argentína, Jujuy (Iturbe), 1935.
- Első leírása: Kaktus-ABC: 110, 410. (1936).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Roberto Kiesling 1984.
Maihueniopsis minuta képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Maihueniopsis minuta szinonimái
- ≡ Tephrocactus minutus, ≡ Opuntia minuta, ≡ Opuntia mininuta
- = Tephrocactus mandragora, ≡ Opuntia mandragora, ≡ ?Maihueniopsis mandragora
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Ez a kaktusz az egyik legkisebb képviselője a nemzetségnek. A hajtás tagolt, alacsony párnákat vagy csoportokat alkot, amelyek gyakran a talajszintig visszahúzódnak. A szár szegmensei aprók, 1–2 cm hosszúak, tojásdadok vagy csaknem gömbölydedek, sötétzöld vagy szürkészöld színűek. A levelek mikroszkopikusak, pikkelyszerűek és hamar lehullanak. A gyökérzet rendkívül vaskos, répaszerűen megvastagodott gyökér, amely tápanyag- és vízraktározó funkciót lát el. A szemölcsök alig kiemelkedőek. Az areolák kicsik, fehéres nemezzel borítottak, rajtuk kevés, sárgás glochidium-ok találhatók. A tövisek száma areolánként 0–2, gyakran hiányoznak a legalsó szegmenseken; a tövisek vékonyak, tűszerűek vagy enyhén lapítottak, szürkésfehérek, hosszuk az 1 cm-t ritkán haladja meg.
Generatív test
Virág
A virág magányos, a felső szegmensek csúcsán fejlődik, a növény méretéhez képest viszonylag nagy, tölcsér alakú és sárga színű.
- Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes-sárga, a belső lepellevél vagy sziromlevél selymes fényű, élénksárga. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak sárgák, a portokok krémszínűek; a termő alsó állású, a bibeszál vaskos, a bibe sárgásfehér. Egy sorban maradjon!
Termés
A termés kicsi, húsos, éretten sárgásbarna bogyó, amely a száradás után a csúcsán kinyílik.
- Magja: A magja parafaszerű arillusszal borított, korong alakú, jellemző az opuntioid kaktuszokra.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A faj endemikus növénye az Andok magashegyi régióinak, elsősorban Argentína északnyugati részén (Jujuy és Salta tartományok) fordul elő.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Tipikus geofiton kaktusz, amely 3000 és 4000 méter közötti tengerszint feletti magasságban, a puna-régió sziklás, kavicsos talajain él. A szélsőséges hideget és az erős napsugárzást a talajba húzódva és vaskos raktározó gyökereivel vészeli át.
Kultúrában tartás
Kultúrában lassú növekedésű, a túlöntözésre rendkívül érzékeny növény. A vaskos gyökérzet miatt mély, ásványi alapú ültetőközeg javasolt számára. Télen teljesen száraz és hűvös körülményeket igényel a virágzáshoz. A taxonómiai besorolása miatt gyakran Tephrocactus minutus néven található meg a gyűjteményekben.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Maihueniopsis minuta elkülöníthető a Maihueniopsis darwinii fajtól jóval kisebb szegmensei és vékonyabb tövisei alapján. Hasonlít a Maihueniopsis mandragora fajhoz, de annak gyökérzete és szegmensformája eltérő.
Taxonómia és filogenetika
A 2010 utáni filogenetikai kutatások alapján a faj a Pterocacteae tribusba tartozik. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a nemzetségen belül a kistermetű, északi elterjedésű fajok egy monofiletikus csoportot alkotnak. A taxonómiai revíziók során (De Vos et al., 2025) a korábban a Puna nemzetségbe sorolt fajok rokonságát is igazolták, bár a Maihueniopsis minuta morfológiailag közelebb áll a klasszikus Maihueniopsis típushoz.