„Kategória:Stapelianthus” változatai közötti eltérés

Stapelianthus Choux
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae
Nemzetség- csoport	Ceropegieae
Alnemzetség-csoport	Stapeliinae
Nemzetség	Stapelianthus

Stapelianthus Choux
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Stapelianthus Choux
Rendszertani besorolás
Faj	Stapelianthus Choux

• A nemzetségnév összetett szó, amely a Stapelia nemzetségnév és a görög anthos (virág) szavak összevonásából származik, utalva a Stapelia nemzetség fajaihoz való alaktani hasonlóságra és a szoros rokonságra. A nemzetséget Léon Choux írta le 1934-ben.

• Stapelianthus madagascariensis Choux; Gyűjtő: Raymond Decary, Madagaszkár (Fort-Dauphin), 1932, Muséum National d'Histoire Naturelle (Paris)
• Első leírása: Annales de Museum Colonial de Marseille, sér. 5, 2(3): 7 (1934)
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Léon Choux (1934)

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Stapelianthus

Kis termetű, pozsgás növények. A szár kúszó vagy fekvő, hengeres vagy szögletes, gyakran 4–6 szögletű, húsos, bütykös vagy puha fogszerű nyúlványokkal borított. A hajtás zöld, szürkészöld vagy barnás árnyalatú, az éles napfény hatására elszíneződhet. A levelek csökevényesek, pikkelyszerűek vagy puha tüskékké módosultak, sokszor hamar lehullanak. A gyökérzet bojtos, sekélyen elhelyezkedő fibrous gyökér rendszert alkot.

A virág a szárak alapjáról vagy alsóbb részeiből fejlődik ki, magányosan vagy kis létszámú virágzat alkotva. A virágok kisméretűek vagy közepesek, csillag alakúak vagy harang formájúak, felületük gyakran szőrös, pikkelyes vagy szemölcsös.

• Takarólevelek: A csésze 5 osztatú, a párta 5 cimpájú, vastag, húsos, gyakran pettyezett vagy mintás, a belső felületén szőrös vagy pikkelyes sziromlevél felépítéssel.
• Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a belső mellékkoronával (korona) összenőve komplex ivaroszlopot képeznek, a termő, a bibeszál és a bibe a középső struktúrában helyezkedik el.

Iker-tüszőtermés, amely éréskor hosszában meghasad.

• Magja: Számos lapos, repítőszőrökkel ellátott mag, amelyeket a szél terjeszt.

• Földrajzi elterjedés: Madagaszkár déli és délnyugati száraz vidékein endemikus nemzetség.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Kserofita bozótokban, sziklás, száraz területeken, lombhullató száraz erdők aljnövényzetében élnek, gyakran litofiton vagy félig takart pozsgás életmódot folytatva.

Melegigényes, fagyérzékeny szukkulensek. Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt igényelnek. A túlöntözésre rendkívül érzékenyek, a szár- és gyökérrothadás elkerülése érdekében télen teljesen szárazon kell tartani őket. Világos, félárnyékos vagy napos fekvést kedvelnek.

Közeli rokona a Stapelia és Huernia nemzetségeknek, de a virág belső koronájának szerkezete és a hajtás finomabb morfológiai bélyegei alapján jól elkülöníthető tőlük.

A Apocynaceae család Asclepiadoideae alcsaládjának Crateveae / Stapeliinae szubtribuszába tartozó pozsgás szukkulens csoport. Száraik vizet raktároznak, alkalmazkodva Madagaszkár szemiarid és arid régióihoz.

A nemzetség a Gentianales rendbe, a Apocynaceae családba és a Asclepiadoideae alcsaládba tartozik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették különálló nemzetségi státuszát az óvilági dögvirágfélék kládján belül.

• Plants of the World Online (POWO) - Stapelianthus
• International Plant Names Index (IPNI) - Stapelianthus