← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2026. augusztus 3., 17:44-kori változata

1. leírás (Pozsgások kártya)

Hoya obovata
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae
Nemzetség-; csoport	Marsdenieae
Nemzetség	Hoya
Faj	Hoya obovata

Hoya obovata
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae
Nemzetség-; csoport	Marsdenieae
Nemzetség	Hoya
Faj	Hoya obovata

Tudományos név

Hoya obovata Decaisne, 1844
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A Hoya nemzetséget Robert Brown botanikus nevezte el 1810-ben Thomas Hoy (1750 körül – 1822) angol kertész és botanikus tiszteletére, aki a Northumberland herceg Syon House-i kertészetében dolgozott több mint negyven éven keresztül.
A fajnév, az obovata, a latin obovatus szóból származik, jelentése: fordított tojás alakú, visszás-tojásdad. A név a növény jellegzetes, széles, lekerekített levélalakjára utal.

Típuspéldány

Első leírása: Joseph Decaisne, Prodr. Systematis Naturalis Regni Vegetabilis [A. P. de Candolle] 8: 635. 1844.

Szinonimák

Jelenleg elfogadott faj, ismert jelentős szinonimák nélkül.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A Hoya obovata erőteljes növekedésű, szemiepifita életmódú kúszónövény.

Liánként fás szárú növényekre, sziklákra kapaszkodva fejlődik, idősebb példányai jelentős hajtástömeget alkothatnak.

Szárai vékonyak, kapaszkodó jellegűek, a természetben gyakran a gazdanövények törzsén és ágain terjednek.

Levél

Levelei a Hoya nemzetség egyik legjellegzetesebb alakját mutatják.

A levéllemez:

kerekded, fordított tojásdad vagy enyhén szív alakú;
vastag, húsos, vízraktározó szövettel rendelkező;
középzöld színű;
felületén kevés világos márványos folttal díszített.

Méretük:

hosszúságuk 6–15 cm;
szélességük 8–10 cm.

A levéllemez csúcsa a középér mellett gyakran tompán kétcsúcsú.

A levél fonáka feltűnően világosabb zöld színű, széle keskenyedő és enyhén visszahajló.

A levélnyél körülbelül 1 cm hosszú.

Generatív test

Virág

A virágok 15–25 virágból álló ernyős virágzatban fejlődnek.

A virágzat többnyire sík felszínű, a virágok rövid kocsányokon helyezkednek el.

A virágok:

csillag alakúak;
kellemes illatúak;
főként a tavaszi és nyári időszakban jelennek meg.

A párta körülbelül 15 mm átmérőjű.

Színe változó:

krémfehér;
sárgásnarancs;
rózsaszín;
sötétrózsaszín.

Felületét apró szőrök, illetve szőrszerű szemölcsök borítják, amelyek különleges, bársonyos megjelenést adnak a virágoknak.

A pártalebenyek oválisak, tompán kihegyezettek és hátrahajlók.

A mellékpárta általában bíborvörös, de lehet lilásvörös, sötétnarancs vagy barnás árnyalatú is. Középső része rendszerint sötétebb.

```

Folytatom a következő üzenetben az **elterjedés és élőhely – kultúra – egyéb – szerzők – forrás** részekkel. ```

2. leírás

Tudományos név

Hoya obovata Decne., 1844 sec. Decne. (1844)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév, a Hoya Thomas Hoy brit botanikus és főkertész emlékét őrzi.
A faji jelző, az obovata a latin nyelvi források alapján (ob- mint fordított, és ovatus mint tojásdad) a levelek jellegzetes alakjára utal. A nómenklatúrai források és a protológus szerint a megnevezés a fordítottan tojásdad, a csúcsuknál szélesebb, a tő felé keskenyedő levéllemezeket írja le, amely a faj egyik legfontosabb határozóbélyege.

Típus

Típustaxon neve: Hoya obovata Decne.; Gyűjtő: Perrottet, Indonézia, Jáva szigete, gyűjtemény: Muséum national d'Histoire naturelle (Paris).
Első leírása: Joseph Decaisne, 1844, megjelent Alphonse Pyramus de Candolle: Prodromus Systematis Naturalis Regni Vegetabilis 8: 635. kötetében.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Joseph Decaisne, 1844.

Hoya obovata képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Erőteljes növekedésű, kúszó vagy csavarodó szár jellemzi, amely idős korban fásodhat. A hajtás kapaszkodó léggyökereket fejleszt, amelyekkel az epifiton életmód során a fák kérgéhez rögzül. A levelek húsosak, vastagok, kifejezetten szukkulens jellegűek, alakjuk fordítottan tojásdad (obovát) vagy csaknem kerekded. A levelek felszíne sötétzöld, gyakran viaszos bevonatú, és szórtan ezüstös vagy fehéres foltok (pöttyök) díszítik. A gyökérzet finoman elágazó, sekély, jól alkalmazkodott a szerves törmelékben gazdag, de gyorsan kiszáradó fán lakó környezethez. A kaktuszfélékre jellemző bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek, középtövis vagy peremtövis a fajon nem találhatók meg.

Generatív test

Virág

A virágzat ernyőszerű, csüngő vagy felálló, amely a szárcsomókból eredő virágzati tengelyen fejlődik. Egy-egy virágzat 15–30 egyedi virágot tartalmazhat. A virág csillag alakú, húsos, és jellegzetes édeskés illatot áraszt, különösen az esti órákban.

Takarólevelek: A párta (vagy sziromlevél) halványrózsaszín vagy fehér, felülete finoman szőrözött, míg a belső ivarszerveket borító mellékpárta (húsos ivaros képlet) sötétebb rózsaszín vagy bíborvörös színű, fényes, sima felületű lepellevél jellegű struktúrát mutat.
Ivarlevelek: A centralis elhelyezkedésű húsos oszlop magában foglalja a merev porzószálak és portokok alkotta rendszert, valamint a középponti termő részt a bibeszál és a bibe felületével, amelyek a rovarok általi megporzásra specializálódtak.

Termés

Hosszúkás, ikertüsző termés, amely éretten hosszában felhasad.

Magja: Apró, barna magvak, amelyek végén selymes szőruporka található, ami segíti a szél általi elterjedést (anemochoria).

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A faj őshazája Indonézia (különösen Jáva és Szumátra szigetei), valamint elterjedt Malajzia és Thaiföld trópusi területein is.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- Tipikus trópusi epifiton, amely az esőerdők lombkoronaszintjében él.
- Ritkábban litofiton életmódot is folytat, mohás sziklákon megtelepedve.
- A meleg, párás klímát kedveli, ahol az éves hőingadozás minimális.

Kultúrában tartás

A Hoya obovata kedvelt szobanövény, köszönhetően dekoratív, szukkulens lombjának és látványos virágainak. Jó vízáteresztő, laza, fakéreg-alapú talajkeveréket igényel, amely megakadályozza a gyökérrothadást. Világos, de a közvetlen, tűző naptól védett helyen fejlődik a legjobban. Mivel szukkulens leveleiben vizet raktároz, a két öntözés között hagyni kell a földjét kiszáradni. A növekedési időszakban meghálálja a magas páratartalmat.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Hoya obovata leginkább a Hoya kerrii fajjal téveszthető össze a húsos, vastag levelek miatt, azonban a Hoya kerrii levelei kifejezetten szív alakúak és mélyen bemetszettek a csúcsuknál, míg az obovata levelei lekerekítettek vagy tompák, fordított tojásdad alakúak. Másik hasonló faj a Hoya carnosa, de annak levelei hosszúkásabbak, ellipszis alakúak, és kevésbé kerekdedek, mint az obovata esetében.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a Hoya nemzetség a Apocynaceae (meténgfélék) családon belül az Asclepiadoideae alcsalád Marsdenieae tribuszába tartozik. A molekuláris adatok alapján a Hoya obovata a nemzetség azon kládjába tartozik, amelyre a kifejezettebb szukkulencia és a fán lakó, szárazságtűrő életmódhoz való morfológiai alkalmazkodás jellemző.

Forrás

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 =1. leírás (Pozsgások kártya)=
+{{Taxonbox
+| accepted   = Hoya obovata Decaisne, 1844
+}}
+<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
+=== A név eredete, etimológia ===
+* A ''Hoya'' nemzetséget Robert Brown botanikus nevezte el 1810-ben Thomas Hoy (1750 körül – 1822) angol kertész és botanikus tiszteletére, aki a Northumberland herceg Syon House-i kertészetében dolgozott több mint negyven éven keresztül.
+* A fajnév, az ''obovata'', a latin ''obovatus'' szóból származik, jelentése: '''fordított tojás alakú, visszás-tojásdad'''. A név a növény jellegzetes, széles, lekerekített levélalakjára utal.
+<span id="típuspéldány"></span>
+=== Típuspéldány ===
+* '''Első leírása:''' Joseph Decaisne, ''Prodr. Systematis Naturalis Regni Vegetabilis'' [A. P. de Candolle] 8: 635. 1844.
+<span id="szinonimák"></span>
+=== Szinonimák ===
+* Jelenleg elfogadott faj, ismert jelentős szinonimák nélkül.
+[[Fájl:Hoya obovata.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
+<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+<span id="vegetatív-test"></span>
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár ====
+A ''Hoya obovata'' erőteljes növekedésű, szemiepifita életmódú kúszónövény.
+Liánként fás szárú növényekre, sziklákra kapaszkodva fejlődik, idősebb példányai jelentős hajtástömeget alkothatnak.
+Szárai vékonyak, kapaszkodó jellegűek, a természetben gyakran a gazdanövények törzsén és ágain terjednek.
+==== Levél ====
+Levelei a ''Hoya'' nemzetség egyik legjellegzetesebb alakját mutatják.
+A levéllemez:
+* kerekded, fordított tojásdad vagy enyhén szív alakú;
+* vastag, húsos, vízraktározó szövettel rendelkező;
+* középzöld színű;
+* felületén kevés világos márványos folttal díszített.
+Méretük:
+* hosszúságuk 6–15 cm;
+* szélességük 8–10 cm.
+A levéllemez csúcsa a középér mellett gyakran tompán kétcsúcsú.
+A levél fonáka feltűnően világosabb zöld színű, széle keskenyedő és enyhén visszahajló.
+A levélnyél körülbelül 1 cm hosszú.
+<span id="generatív-test"></span>
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A virágok 15–25 virágból álló ernyős virágzatban fejlődnek.
+A virágzat többnyire sík felszínű, a virágok rövid kocsányokon helyezkednek el.
+A virágok:
+* csillag alakúak;
+* kellemes illatúak;
+* főként a tavaszi és nyári időszakban jelennek meg.
+A párta körülbelül 15 mm átmérőjű.
+Színe változó:
+* krémfehér;
+* sárgásnarancs;
+* rózsaszín;
+* sötétrózsaszín.
+Felületét apró szőrök, illetve szőrszerű szemölcsök borítják, amelyek különleges, bársonyos megjelenést adnak a virágoknak.
+A pártalebenyek oválisak, tompán kihegyezettek és hátrahajlók.
+A mellékpárta általában bíborvörös, de lehet lilásvörös, sötétnarancs vagy barnás árnyalatú is. Középső része rendszerint sötétebb.
+```
+Folytatom a következő üzenetben az **elterjedés és élőhely – kultúra – egyéb – szerzők – forrás** részekkel.
+```
 ----
 ----
 =2. leírás=
 {{Taxonbox | accepted = Hoya obovata Decne., 1844 sec. Decne. (1844)}}