„Nyctocereus serpentinus” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Nyctocereus serpentinus}} == Tudományos név == * '''''Nyctocereus serpentinus''''' (Lagasca & Segura) Britton & Rose, 1909 === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a '''''Nyctocereus''''', a görög ''nyx'' (éjszaka) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya) szavakból tevődik össze, utalva a növény éjszakai virágzására és oszlopos termetére. * A faji jelző, a ''serpentinus'', a latin ''serpens'' (kígyó) sz…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | ||
| accepted = Nyctocereus serpentinus (Lag. & Rodr.) Britton & Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 423. 1909 sec. Arias & Aquino 2019 | |||
| synonym = Peniocereus serpentinus (Lag. & Rodr.) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987 | |||
}} | |||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | |||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A nemzetségnév, a '''''Nyctocereus''''', a görög ''nyx'' (éjszaka) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya) szavakból tevődik össze, utalva a növény éjszakai virágzására és oszlopos termetére. | * A nemzetségnév, a '''''Nyctocereus''''', a görög ''nyx'' (éjszaka) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya) szavakból tevődik össze, utalva a növény éjszakai virágzására és oszlopos termetére. | ||
* A | * A szinonim '''nemzetségnév''' ''(Peniocereus)'' ógörög–latin szóösszetétel. Az első tag, a „péne” vetélőorsót, vetülékfonalat, a „pénios” vetülékorsót, orsót, illetve hernyót jelent. A név a hajtások vékonyságára, fonalszerűségére, hernyószerű megjelenésére utal. Az utótag a latin „cereus” = kandeláber, gyertya, gyertyatartó szóból származik, amely az oszlopszerű alakra utal. | ||
* A '''fajnév''' jelentése kígyószerű, a latin ''serpens'' (kígyó) szóból származik, ami a növény hosszú, vékony, gyakran a földön kúszó vagy kanyargó '''hajtás'''-aira utal. | |||
=== | <span id="típuspéldány"></span> | ||
=== Típuspéldány === | |||
* ''''' | * '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ''Nyctocereus serpentinus'' (Lagasca & Segura) Britton & Rose; Mexikó; Típuspéldány: US National Herbarium. | ||
* '''Első leírása:''' Mariano Lagasca y Segura írta le '' | * '''Első leírása:''' Mariano Lagasca y Segura és José Demetrio Rodríguez írta le ''Cactus serpentinus'' néven 1801-ben az ''Anales de Ciencias Naturales'' 4:261. számában. | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1909. | * '''Az aktuális nemzetségbe ''(Nyctocereus)'' helyezte:''' Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1909. | ||
[[Fájl:Peniocereus serpentinus-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]] | |||
[[Fájl:Peniocereus serpentinus-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]] | |||
[[Fájl:Peniocereus serpentinus-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]] | |||
[[Fájl:Peniocereus serpentinus-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]] | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
<span id="vegetatív-test"></span> | |||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár | <span id="hajtás-szár"></span> | ||
==== Hajtás, szár ==== | |||
2–3 méter magasra növő oszlopos növény. Gyakran néhány hajtásból álló kisebb bokrokat képez. Gyökere megvastagodott, gumószerű. | |||
A hajtások kezdetben felállóak, a hosszabbak később megdőlhetnek, illetve támaszték hiányában elfekhetnek. Átmérőjük 3–5 cm, színük zöld. | |||
<span id="szemölcsök"></span> | |||
==== Szemölcsök ==== | |||
10–17 bordája tompa élű. | |||
<span id="areolák"></span> | |||
==== Areolák ==== | |||
Az areolák fehér filcesek, egymástól mintegy 1 cm távolságra helyezkednek el. | |||
<span id="tövisek"></span> | |||
==== Tövisek ==== | |||
* '''Középtövis:''' egyes tövisek erőteljesebbek, hosszabbak, középtövisnek tekinthetők | |||
* '''Peremtövis:''' 10–14 db, tűszerű, 10–30 mm hosszú | |||
A tövisek fiatalon fehéres vagy vöröses színűek, hegyük sötétebb. | |||
<span id="generatív-test"></span> | |||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
<span id="virág"></span> | |||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
Éjjel nyíló, illatos virágai 15–20 cm hosszúak és mintegy 8 cm átmérőjűek. | |||
* ''' | * '''Lepellevelek:''' a virág színe fehér, a lepellevelek külső oldalán vöröses színeződés látható | ||
* '''Ivarlevelek:''' | * '''Ivarlevelek:''' — | ||
A virágcső serteszőrös és ritkásan hegyes pikkelyes. A magházon a pikkelyek jóval apróbbak és sűrűbbek. | |||
<span id="termés"></span> | |||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
Termése tojás alakú, 4–6 cm nagyságú, vörös színű, tövises, emberi fogyasztásra alkalmas. Éretten felreped. | |||
* '''Magja:''' | * '''Magja:''' 5 mm hosszú, fekete | ||
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | |||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés: | * '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó déli államai, Oaxaca, Hidalgo, Michoacán, Jalisco, Querétaro, San Luis Potosí és Sinaloa államok; betelepítve Kubában, termesztik Kaliforniában és Chilében is | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' hegyi lombhullató cserjésekben, ritkás száraz erdők tisztásain, általában vulkanikus kőzeten kialakult köves talajokon él, 800–2500 m tengerszint feletti magasságban | ||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | |||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Látványos és illatos virágai miatt az élőhelyén is gyakran kultúrába vonják. Laza, jó vízáteresztő, de szerves anyagban gazdag talajban fejlődik megfelelően. | |||
Különösen a meleg időszakban fontos a bőséges öntözés, ilyenkor látványos növekedést mutat. Néhány órányi közvetlen napsütést elvisel, de inkább a szűrt fényt és az enyhe árnyékolást kedveli. | |||
A hideget az átlagosnál kevésbé tűri, téli minimumként 10 °C ajánlható, bár rövid ideig a 0 °C-ot is elviseli. Az idősebb példányok támasztékot igényelnek. | |||
Szaporítása dugványok gyökereztetésével vagy magvetéssel történik. Hajtásait a kaktuszkertészetek esetenként oltóalanyként is használják. | |||
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A faj jellegzetessége a hosszú, kígyószerű hajtás, a gumós gyökér, valamint a nagy, éjszaka nyíló, illatos virág. A ''[[:Kategória:Peniocereus|Peniocereus]]'' nemzetség többi tagjától a kevésbé gumós '''gyökérzet''' és a robusztusabb, állandóan zöld hajtások választják el. | |||
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | |||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A faj rendszertani helyzete vitatott; sok modern szerző a ''[[:Kategória:Peniocereus|Peniocereus]]'' nemzetségbe sorolja (''Peniocereus serpentinus'' néven). | |||
<span id="egyéb"></span> | |||
== Egyéb == | |||
<span id="szerzők"></span> | |||
== Szerzők == | |||
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | |||
* '''Kép:''' Rácz Ibolya | |||
* '''Lektorálta:''' Papp László | |||
<span id="forrás"></span> | |||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* | * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 425. kártya | ||
[[Kategória:Nyctocereus]] | [[Kategória:Nyctocereus]] | ||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] | |||
A lap jelenlegi, 2026. május 20., 18:13-kori változata
| Nyctocereus serpentinus | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Echinocereinae |
| Nemzetség | Nyctocereus |
| Faj | Nyctocereus serpentinus |
| Peniocereus serpentinus | |
|---|---|
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Nyctocereus serpentinus | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Peniocereus serpentinus |
Tudományos név
- Nyctocereus serpentinus (Lag. & Rodr.) Britton & Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 423. 1909 sec. Arias & Aquino 2019
elfogadott, érvényes név - Peniocereus serpentinus (Lag. & Rodr.) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Nyctocereus, a görög nyx (éjszaka) és a latin cereus (viaszgyertya) szavakból tevődik össze, utalva a növény éjszakai virágzására és oszlopos termetére.
- A szinonim nemzetségnév (Peniocereus) ógörög–latin szóösszetétel. Az első tag, a „péne” vetélőorsót, vetülékfonalat, a „pénios” vetülékorsót, orsót, illetve hernyót jelent. A név a hajtások vékonyságára, fonalszerűségére, hernyószerű megjelenésére utal. Az utótag a latin „cereus” = kandeláber, gyertya, gyertyatartó szóból származik, amely az oszlopszerű alakra utal.
- A fajnév jelentése kígyószerű, a latin serpens (kígyó) szóból származik, ami a növény hosszú, vékony, gyakran a földön kúszó vagy kanyargó hajtás-aira utal.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Nyctocereus serpentinus (Lagasca & Segura) Britton & Rose; Mexikó; Típuspéldány: US National Herbarium.
- Első leírása: Mariano Lagasca y Segura és José Demetrio Rodríguez írta le Cactus serpentinus néven 1801-ben az Anales de Ciencias Naturales 4:261. számában.
- Az aktuális nemzetségbe (Nyctocereus) helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1909.




A(z) Nyctocereus serpentinus szinonimái
- ≡ Cactus serpentinus, ≡ Cereus serpentinus, ≡ Echinocereus serpentinus, ≡ Peniocereus serpentinus
- = Cactus ambiguus, ≡ Cereus ambiguus, ≡ Nyctocereus serpentinus var. ambiguus
- = Cereus serpentinus var. splendens, ≡ Echinocereus splendens, ≡ Nyctocereus serpentinus var. splendens, ≡ Nyctocereus serpentinus subsp. splendens
- = Cereus splendens
- = Cereus kalbreyerianus, ≡ Nyctocereus kalbreyerianus
- = Nyctocereus serpentinus var. strictior
- = Nyctocereus serpentinus var. pietatis, ≡ Peniocereus serpentinus subsp. pietatis
- = Nyctocereus castellanosii, ≡ Peniocereus castellanosii
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
2–3 méter magasra növő oszlopos növény. Gyakran néhány hajtásból álló kisebb bokrokat képez. Gyökere megvastagodott, gumószerű.
A hajtások kezdetben felállóak, a hosszabbak később megdőlhetnek, illetve támaszték hiányában elfekhetnek. Átmérőjük 3–5 cm, színük zöld.
Szemölcsök
10–17 bordája tompa élű.
Areolák
Az areolák fehér filcesek, egymástól mintegy 1 cm távolságra helyezkednek el.
Tövisek
- Középtövis: egyes tövisek erőteljesebbek, hosszabbak, középtövisnek tekinthetők
- Peremtövis: 10–14 db, tűszerű, 10–30 mm hosszú
A tövisek fiatalon fehéres vagy vöröses színűek, hegyük sötétebb.
Generatív test
Virág
Éjjel nyíló, illatos virágai 15–20 cm hosszúak és mintegy 8 cm átmérőjűek.
- Lepellevelek: a virág színe fehér, a lepellevelek külső oldalán vöröses színeződés látható
- Ivarlevelek: —
A virágcső serteszőrös és ritkásan hegyes pikkelyes. A magházon a pikkelyek jóval apróbbak és sűrűbbek.
Termés
Termése tojás alakú, 4–6 cm nagyságú, vörös színű, tövises, emberi fogyasztásra alkalmas. Éretten felreped.
- Magja: 5 mm hosszú, fekete
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó déli államai, Oaxaca, Hidalgo, Michoacán, Jalisco, Querétaro, San Luis Potosí és Sinaloa államok; betelepítve Kubában, termesztik Kaliforniában és Chilében is
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: hegyi lombhullató cserjésekben, ritkás száraz erdők tisztásain, általában vulkanikus kőzeten kialakult köves talajokon él, 800–2500 m tengerszint feletti magasságban
Kultúrában tartás
Látványos és illatos virágai miatt az élőhelyén is gyakran kultúrába vonják. Laza, jó vízáteresztő, de szerves anyagban gazdag talajban fejlődik megfelelően.
Különösen a meleg időszakban fontos a bőséges öntözés, ilyenkor látványos növekedést mutat. Néhány órányi közvetlen napsütést elvisel, de inkább a szűrt fényt és az enyhe árnyékolást kedveli.
A hideget az átlagosnál kevésbé tűri, téli minimumként 10 °C ajánlható, bár rövid ideig a 0 °C-ot is elviseli. Az idősebb példányok támasztékot igényelnek.
Szaporítása dugványok gyökereztetésével vagy magvetéssel történik. Hajtásait a kaktuszkertészetek esetenként oltóalanyként is használják.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A faj jellegzetessége a hosszú, kígyószerű hajtás, a gumós gyökér, valamint a nagy, éjszaka nyíló, illatos virág. A Peniocereus nemzetség többi tagjától a kevésbé gumós gyökérzet és a robusztusabb, állandóan zöld hajtások választják el.
Taxonómia és filogenetika
A faj rendszertani helyzete vitatott; sok modern szerző a Peniocereus nemzetségbe sorolja (Peniocereus serpentinus néven).
Egyéb
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Rácz Ibolya
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 425. kártya