„Kategória:Sedum” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | accepted = Sedum L. | synonym = }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A | * A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Sedum|Sedum]]'' etimológiája a klasszikus latin nyelvi források (Lewis & Short) és Stearn botanikai névtani munkái alapján a latin ''sedere'' (ülni, leülni) igére vezethető vissza. Ez a névválasztás a nemzetség számos fajának alacsony, földre terülő habitusára, valamint arra utal, ahogyan ezek a szukkulens növények szinte „ráülnek” a kopár sziklafelszínekre és kőfalakra. Alternatív magyarázatként – Genaust etymológiai szótára szerint – a név a latin ''sedare'' (csillapítani, lecsendesíteni) igéből is származhat, mivel a népi gyógyászatban egyes fajok húsos leveleit sebek és gyulladások hűsítésére, fájdalmának csillapítására használták. A nemzetség érvényes leírását és rögzítését '''[[Carl von Linné]]''' (Linnaeus) végezte el az 1753-ban megjelent ''Species Plantarum'' című alapvető művében. | ||
=== | === Típus === | ||
* '''Első leírása:''' ''Species Plantarum'' | * ''[[Sedum acre]]'' L. (borsos varjúháj); a nemzetség kijelölt típusa (lectotypus). | ||
* '''Első leírása:''' '''[[Carl von Linné]]''' publikálta a nemzetség leírását a *Species Plantarum* első kötetének 430. oldalán, 1753-ban. | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A taxoncsoportot maga a leíró '''[[Carl von Linné]]''' állította fel. | |||
{{Típusfaj | Sedum acre | limit=5}} | |||
* ''Telephium'' | === Szinonimák === | ||
* '' | * ''Aithales'' | ||
* '' | * ''Aizopsis'' | ||
* | * ''Altamiranoa'' | ||
* ''Amerosedum'' | |||
* ''Balfouria'' | |||
* ''Breitungia'' | |||
* ''Cepaea'' | |||
* ''Chamaerhodiola'' | |||
* ''Chetyson'' | |||
* ''Clausenellia'' | |||
* ''Clementsia'' | |||
* ''Cockerellia'' | |||
* ''Congdonia'' | |||
* ''Corynephyllum'' | |||
* ''Diamorpha'' | |||
* ''Enchylus'' | |||
* ''Etiosedum'' | |||
* ''Gormania'' | |||
* ''Hasseanthus'' | |||
* ''Helladia'' | |||
* ''Hjaltalinia'' | |||
* ''Kirpicznikovia'' | |||
* ''Leucosedum'' | |||
* ''Macrosepalum'' | |||
* ''Monanthella'' | |||
* ''Mucizonia'' | |||
* ''Ohbaea'' | |||
* ''Oreosedum'' | |||
* ''Parvisedum'' | |||
* ''Poenosedum'' | |||
* ''Procrassula'' | |||
* ''Rhodia'' | |||
* ''Sedastrum'' | |||
* ''Sedella'' | |||
* ''Sempervivella'' | |||
* ''Spathulata'' | |||
* ''Telephium'' | |||
* ''Telmissa'' | |||
* ''Tetradium'' | |||
* ''Tetrorum'' | |||
* ''Tolmachevia'' | |||
* ''Triactina'' | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
A nemzetség tagjai rendkívül változatos megjelenésű, egyéves vagy évelő, többnyire lágyszárú növények, olykor törpe cserjék. A növények alapjától dúsan elágazó, gyakran legyökeresedő pozsgás '''szár''' vagy heverő, szőnyegszerű telepeket képező '''hajtás''' jellemzi őket. A '''hajtás''' lehet felálló, felemelkedő vagy teljesen a talajra fekvő. A fotoszintetizáló húsos '''levél''' vagy '''levelek''' váltakozó, keresztben átellenes vagy örvös állásúak, alakjuk a gömbölydedtől, a hengerestől a lapított lapát alakúig terjedhet. A '''levelek''' belső szöveteiben nagy mennyiségű vizet raktároznak, felszínüket vastag kutikula és gyakran viaszréteg védi a párologtatástól. A kaktuszfélékre jellemző morfológiai képletek, mint a '''bordák''', '''szemölcsök''', '''axillák''' vagy '''areolák''', valamint a valódi '''tövisek''', '''középtövis''' és '''peremtövis''' ennél a csoportnál teljesen hiányoznak. A növény rögzítését és tápanyagfelvételét vékony, szerteágazó, rostos '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' biztosítja, amely gyakran a sekély sziklahasadékokhoz alkalmazkodott. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A virágok ritkán magányosak, többnyire összetett, végálló '''virágzat''' (ágas bogernyő, füzér vagy forgó) csoportosulnak. A '''virág''' általában csillag alakú, aktinomorf (sugaras szimmetriájú), leggyakrabban 5-tagú (ritkábban 4- vagy 6–12-tagú), színe leggyakrabban sárga, fehér, rózsaszín vagy pirosas. | |||
* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' zöld, húsos pikkelyszerű csészelevelekből áll; a '''párta''' szabadon álló, csillagszerűen kiterülő, hegyes szirmokból épül fel, ahol minden egyes '''sziromlevél''' vagy '''lepellevél''' (pontosabban különálló '''belső lepellevél''' és '''külső lepellevél''') hozzájárul a rovarcsalogató virágszerkezethez. | |||
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' száma rendszerint a szirmok számának kétszerese, két körben helyezkednek el, a csúcsukon lévő '''portokok''' aprók. A '''termő''' különálló, felső állású termőlevelekből (apokarp termőtáj) áll, mindegyik tetején rövid '''bibeszál''' és egy apró '''bibe''' található. | |||
==== Termés ==== | |||
=== | A termés csoportos tüszőtermés, amely szárazon, a belső varrat mentén nyílik fel, szabaddá téve a magokat. | ||
* | * '''Magja:''' A magok rendkívül aprók, hosszúkásak, sima vagy finoman bordázott felületűek, a szél és a víz útján könnyen terjednek. | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' | * '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség kozmopolita elterjedésű, de fajainak többsége az északi félgömb mérsékelt és szubtrópusi zónáiban összpontosul, legnagyobb fajgazdagságban '''Mexikó''', a mediterrán térség, '''Kína''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' hegyvidéki területein fordul elő. | ||
* '''Élőhely:''' | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' | ||
** Jellemzően száraz, napfényes, tápanyagban szegény területek lakói. | |||
** Életmódjukat tekintve többségében szárazföldi szukkulensek, de sziklai növénytársulásokban mint igazi ''litofiton'' szervezetek is tömegesen megjelennek. | |||
** Extrém száraz klímájú regioni-ban, sziklahasadékokban, homokos dűnéken, alpesi törmeléklejtőkön és száraz gyepekben alkotnak domináns állományokat. | |||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
A ''[[:Kategória:Sedum|Sedum]]'' fajok a kertészetekben és a kaktuszgyűjteményekben rendkívül népszerűek kiváló szárazságtűrésük és csekély gondozási igényük miatt. Széles körben alkalmazzák őket sziklakertekben, sírok fásítására és zöldtetők kialakítására, mivel a sekély talajrétegben is megélnek. Teljes benapozást és jó vízáteresztő, laza homokos-kavicsos talajt igényelnek. A túlöntözésre és a pangó vízre érzékenyek, mert húsos részeik könnyen elrothadnak. A mérsékelt övi fajok többsége teljesen télálló. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
== Megkülönböztető bélyegek == | |||
A nemzetség legfőbb megkülönböztető bélyege a tipikusan csillag alakú, szabad szirmú virágszerkezet és az apokarp tüszőtermés-csoport. Hasonlít a [[:Kategória:Crassulaceae|Crassulaceae]] család más tagjaira, mint a ''[[:Kategória:Sempervivum|Sempervivum]]'' (kövirózsa) vagy az ''[[:Kategória:Echeveria|Echeveria]]'' nemzetségekre, de a varjúhájak levelei nem alkotnak olyan jellegzetes, zárt, tömött tőrózsákat, mint a kövirózsák, és virágzatuk felépítése is jól elkülöníti őket. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
= | |||
A [[:Kategória:Crassulaceae|Crassulaceae]] (varjúhájfélék) családon belüli viszonyokat vizsgáló modern, 2010 utáni filogenetikai kutatások és molekuláris DNS-szekvenálási adatok kimutatták, hogy a hagyományosan vett ''[[:Kategória:Sedum|Sedum]]'' nemzetség erősen polifiletikus mesterséges csoportot alkotott. Ennek következtében a modern kladisztikai eredmények alapján több korábbi fajcsoportot önálló nemzetségi szintre emeltek (például a *Hylotelephium*, *Phedimus* és *Petrosedum* csoportokat), hogy a megmaradó ''[[:Kategória:Sedum|Sedum]]'' nemzetség monofiletikus egységgé váljon a törzsfejlődési fán. | |||
* | |||
== Forrás == | |||
= | |||
* | * [https://www.ipni.org/n/30001358-2 IPNI - International Plant Names Index: Sedum L.] | ||
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30001358-2 POWO - Plants of the World Online: Sedum L.] | |||
[[Kategória:Crassulaceae]] | [[Kategória:Crassulaceae]] | ||
A lap 2026. június 6., 22:32-kori változata
| Sedum L. | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Saxifragales |
| Család | Crassulaceae |
| Alcsalád | Sempervivoideae |
| Nemzetség- csoport |
Sedeae |
| Alnemzetség-csoport | Sedinae |
| Nemzetség | Sedum |
Tudományos név
- Sedum L.
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Sedum etimológiája a klasszikus latin nyelvi források (Lewis & Short) és Stearn botanikai névtani munkái alapján a latin sedere (ülni, leülni) igére vezethető vissza. Ez a névválasztás a nemzetség számos fajának alacsony, földre terülő habitusára, valamint arra utal, ahogyan ezek a szukkulens növények szinte „ráülnek” a kopár sziklafelszínekre és kőfalakra. Alternatív magyarázatként – Genaust etymológiai szótára szerint – a név a latin sedare (csillapítani, lecsendesíteni) igéből is származhat, mivel a népi gyógyászatban egyes fajok húsos leveleit sebek és gyulladások hűsítésére, fájdalmának csillapítására használták. A nemzetség érvényes leírását és rögzítését Carl von Linné (Linnaeus) végezte el az 1753-ban megjelent Species Plantarum című alapvető művében.
Típus
- Sedum acre L. (borsos varjúháj); a nemzetség kijelölt típusa (lectotypus).
- Első leírása: Carl von Linné publikálta a nemzetség leírását a *Species Plantarum* első kötetének 430. oldalán, 1753-ban.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: A taxoncsoportot maga a leíró Carl von Linné állította fel.
Sedum acre képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Aithales
- Aizopsis
- Altamiranoa
- Amerosedum
- Balfouria
- Breitungia
- Cepaea
- Chamaerhodiola
- Chetyson
- Clausenellia
- Clementsia
- Cockerellia
- Congdonia
- Corynephyllum
- Diamorpha
- Enchylus
- Etiosedum
- Gormania
- Hasseanthus
- Helladia
- Hjaltalinia
- Kirpicznikovia
- Leucosedum
- Macrosepalum
- Monanthella
- Mucizonia
- Ohbaea
- Oreosedum
- Parvisedum
- Poenosedum
- Procrassula
- Rhodia
- Sedastrum
- Sedella
- Sempervivella
- Spathulata
- Telephium
- Telmissa
- Tetradium
- Tetrorum
- Tolmachevia
- Triactina
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A nemzetség tagjai rendkívül változatos megjelenésű, egyéves vagy évelő, többnyire lágyszárú növények, olykor törpe cserjék. A növények alapjától dúsan elágazó, gyakran legyökeresedő pozsgás szár vagy heverő, szőnyegszerű telepeket képező hajtás jellemzi őket. A hajtás lehet felálló, felemelkedő vagy teljesen a talajra fekvő. A fotoszintetizáló húsos levél vagy levelek váltakozó, keresztben átellenes vagy örvös állásúak, alakjuk a gömbölydedtől, a hengerestől a lapított lapát alakúig terjedhet. A levelek belső szöveteiben nagy mennyiségű vizet raktároznak, felszínüket vastag kutikula és gyakran viaszréteg védi a párologtatástól. A kaktuszfélékre jellemző morfológiai képletek, mint a bordák, szemölcsök, axillák vagy areolák, valamint a valódi tövisek, középtövis és peremtövis ennél a csoportnál teljesen hiányoznak. A növény rögzítését és tápanyagfelvételét vékony, szerteágazó, rostos gyökér vagy gyökérzet biztosítja, amely gyakran a sekély sziklahasadékokhoz alkalmazkodott.
Generatív test
Virág
A virágok ritkán magányosak, többnyire összetett, végálló virágzat (ágas bogernyő, füzér vagy forgó) csoportosulnak. A virág általában csillag alakú, aktinomorf (sugaras szimmetriájú), leggyakrabban 5-tagú (ritkábban 4- vagy 6–12-tagú), színe leggyakrabban sárga, fehér, rózsaszín vagy pirosas.
- Takarólevelek: A csésze zöld, húsos pikkelyszerű csészelevelekből áll; a párta szabadon álló, csillagszerűen kiterülő, hegyes szirmokból épül fel, ahol minden egyes sziromlevél vagy lepellevél (pontosabban különálló belső lepellevél és külső lepellevél) hozzájárul a rovarcsalogató virágszerkezethez.
- Ivarlevelek: A porzószálak száma rendszerint a szirmok számának kétszerese, két körben helyezkednek el, a csúcsukon lévő portokok aprók. A termő különálló, felső állású termőlevelekből (apokarp termőtáj) áll, mindegyik tetején rövid bibeszál és egy apró bibe található.
Termés
A termés csoportos tüszőtermés, amely szárazon, a belső varrat mentén nyílik fel, szabaddá téve a magokat.
- Magja: A magok rendkívül aprók, hosszúkásak, sima vagy finoman bordázott felületűek, a szél és a víz útján könnyen terjednek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség kozmopolita elterjedésű, de fajainak többsége az északi félgömb mérsékelt és szubtrópusi zónáiban összpontosul, legnagyobb fajgazdagságban Mexikó, a mediterrán térség, Kína és az Amerikai Egyesült Államok hegyvidéki területein fordul elő.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- Jellemzően száraz, napfényes, tápanyagban szegény területek lakói.
- Életmódjukat tekintve többségében szárazföldi szukkulensek, de sziklai növénytársulásokban mint igazi litofiton szervezetek is tömegesen megjelennek.
- Extrém száraz klímájú regioni-ban, sziklahasadékokban, homokos dűnéken, alpesi törmeléklejtőkön és száraz gyepekben alkotnak domináns állományokat.
Kultúrában tartás
A Sedum fajok a kertészetekben és a kaktuszgyűjteményekben rendkívül népszerűek kiváló szárazságtűrésük és csekély gondozási igényük miatt. Széles körben alkalmazzák őket sziklakertekben, sírok fásítására és zöldtetők kialakítására, mivel a sekély talajrétegben is megélnek. Teljes benapozást és jó vízáteresztő, laza homokos-kavicsos talajt igényelnek. A túlöntözésre és a pangó vízre érzékenyek, mert húsos részeik könnyen elrothadnak. A mérsékelt övi fajok többsége teljesen télálló.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A nemzetség legfőbb megkülönböztető bélyege a tipikusan csillag alakú, szabad szirmú virágszerkezet és az apokarp tüszőtermés-csoport. Hasonlít a Crassulaceae család más tagjaira, mint a Sempervivum (kövirózsa) vagy az Echeveria nemzetségekre, de a varjúhájak levelei nem alkotnak olyan jellegzetes, zárt, tömött tőrózsákat, mint a kövirózsák, és virágzatuk felépítése is jól elkülöníti őket.
Taxonómia és filogenetika
A Crassulaceae (varjúhájfélék) családon belüli viszonyokat vizsgáló modern, 2010 utáni filogenetikai kutatások és molekuláris DNS-szekvenálási adatok kimutatták, hogy a hagyományosan vett Sedum nemzetség erősen polifiletikus mesterséges csoportot alkotott. Ennek következtében a modern kladisztikai eredmények alapján több korábbi fajcsoportot önálló nemzetségi szintre emeltek (például a *Hylotelephium*, *Phedimus* és *Petrosedum* csoportokat), hogy a megmaradó Sedum nemzetség monofiletikus egységgé váljon a törzsfejlődési fán.
Forrás
A(z) „Sedum” kategóriába tartozó lapok
A következő 3 lap található a kategóriában, összesen 3 lapból.