„Kategória:Asteraceae” változatai közötti eltérés

Asteraceae
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Campanulids
Rend	Asterales
Család	Asteraceae

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. január 2., 00:20-kori változata

Tudományos név

Asteraceae (Berchtold & J. S. Presl) Berchtold & J. S. Presl, 1820

A név eredete, etimológia

Az Asteraceae név az Aster (őszirózsa) típusnemzetség nevéből származik. Az Aster kifejezés a görög ἀστήρ (astēr) szóból ered, amelynek jelentése „csillag”. Ez a virágzat formájára utal, ahol a sugárirányban elhelyezkedő nyelves virágok a csillag sugarait idézik.

A családot gyakran nevezik Compositae néven is (Giseke, 1792), amely a latin compositus szóból ered, jelentése „összetett”. Ez a név a családra jellemző fészekvirágzatra (pseudanthium) utal, amely sok apró egyedi virágból áll, és egyetlen nagy virágnak tűnik.

Típusnemzetség

Aster Linnaeus; Lectotypus: Aster amellus Linnaeus; Gyűjtő: Ismeretlen, Európa; Típuspéldány: LINN 997.12.
Első leírása: Johann Baptiste Bechtold és Jan Svatopluk Presl írta le a O Přirozenosti Rostlin című művükben 1820-ban.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné (1753).

Aster képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Ambrosiaceae Martynov
Anthemidaceae Martynov
Artemisiaceae Martynov
Calendulaceae Link
Carduaceae Dumortier
Cichoriaceae Jussieu
Compositae Giseke
Coreopsidaceae Link
Cynaraceae Spenner
Echinopaceae Dumortier
Eupatoriaceae Martynov
Heleniaceae Loureiro
Helianthaceae Dumortier
Inulaceae Besler
Lactucaceae Drude
Mutisiaceae Burnett
Partheniaceae Link
Peritylaceae Panero & Funk
Senecionaceae Spenner
Vernoniaceae Burmeister

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A család tagjai változatos életformájúak: többnyire lágyszárúak (egyévesek vagy évelők), de előfordulnak cserjék, fák és kúszónövények is. Gyökérzetük gyakran karógyökér, amely esetenként gumószerűen megvastagodhat (pl. Dahlia). A szár elágazó vagy egyszerű, belül gyakran üreges vagy bélszövettel töltött. Számos fajnál jelen vannak belső váladéktartók, amelyek víznedvű (gyantajáratok) vagy tejnedvű (laticifer) anyagot tartalmaznak.

A levelek állása rendszerint szórt, ritkábban átellenes vagy örvös. A levelek egyszerűek vagy szárnyasan összetettek, pálhalevelek általában hiányoznak. A levélszél éptől a mélyen szabdaltig változhat. Számos fajnál a levelek tőlevélrózsát alkotnak.

Generatív test

Virág

A virágok csoportosulása jellemzően fészekvirágzat (anthodium vagy capitulum), amelyet kívülről fészekpikkelyek (phyllaria) alkotta fészekörv (involucrum) véd. A virágzati tengely vége kiszélesedett vacok, amely lehet sima, pelyhes vagy pikkelyes (palea).

A virágok hímnősek, egyeseknél egyivarúak (porzós vagy termős) vagy meddők. A csésze redukált, gyakran módosult formában (bóbita vagy pappus) van jelen, amely szőrökből, sertékből vagy pikkelyekből áll, és a termés terjesztését szolgálja. A párta forrt, alakja szerint lehet csöves (tubulosus) vagy nyelves (ligulatus). A porzók száma 5, a portokok csővé nőttek össze (synandris), amelyen a bibeszál áthalad. A magház alsó állású, két termőlevélből forrt össze, de csak egyetlen magkezdeményt tartalmaz.

Termés

A termés speciális kaszat (cypsela), amely az alsó állású magházból fejlődik. Gyakran a csésze maradványaiból kialakult pappus koronázza.

Magja: A magban nincs táplálószövet (endospermium), a tápanyagok a nagyméretű szikvelekben raktározódnak.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Kozmopolita család, amely az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható. Különösen fajgazdagok Közép- és Dél-Amerika hegyvidékein, Kelet-Ázsiában, a Mediterráneumban és Dél-Afrikában. Magyarország, Németország, Mexikó, Brazília, Amerikai Egyesült Államok, Kína.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szinte minden szárazföldi élőhelyen előfordulnak, a sivatagoktól a magashegységekig, a gyepektől az erdőkig. Sok faj pionír jellegű vagy gyomnövény, de domináns alkotói lehetnek a sztyeppéknek és a prériknek.

Szukkulens taxonok

A családon belül számos pozsgás (szukkulens) növény található, különösen a Senecioneae és Gnaphalieae nemzetségcsoportokban. Például a Curio (korábban Senecio) nemzetség fajai gömbölyű vagy hengeres levélszukkulensek (pl. Curio rowleyanus). A Kleinia nemzetség tagjai törzs- vagy ágszukkulensek. Ezek a taxonok száraz, arid körülményekhez alkalmazkodtak, vizet raktározó szöveteik segítik a túlélést.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) rendszertan szerint az Asteraceae az Asterales rend legnagyobb családja. Filogenetikailag a Goodeniaceae és Calyceraceae családokkal áll közeli rokonságban. A családot több alcsaládra osztják, amelyek közül a legjelentősebbek az Asteroideae, Cichorioideae és Carduoideae.

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 5 alkategóriával rendelkezik (összesen 5 alkategóriája van).

G

Gynura

K

Kleinia

O

S

Senecio

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Speciesbox|taxon=Asteraceae}}
-<span id="asteraceae-fészkesvirágzatúak"></span>
+== Tudományos név ==
-== '''Asteraceae (fészkesvirágzatúak)''' ==
-<span id="rendszertani-besorolás"></span>
+* '''Asteraceae''' (Berchtold &amp; J. S. Presl) Berchtold &amp; J. S. Presl, 1820
-=== '''Rendszertani besorolás''' ===
-* Ország: Növények (Plantae)
+=== A név eredete, etimológia ===
-* Törzs: Zárvatermők (Angiospermae)
-* Osztály: Kétszikűek (Eudicots)
-* Rend: Asterales
-* Család: Asteraceae (Compositae)
-Az '''Asteraceae''' a virágos növények egyik legnagyobb családja, mintegy '''1600–1700 nemzetséggel és több mint 23 000 fajjal'''. A család világszerte elterjedt, a sarkvidékek kivételével minden éghajlati övben megtalálható.
+Az ''Asteraceae'' név az ''Aster'' (őszirózsa) típusnemzetség nevéből származik. Az ''Aster'' kifejezés a görög ''ἀστήρ'' (astēr) szóból ered, amelynek jelentése „csillag”. Ez a virágzat formájára utal, ahol a sugárirányban elhelyezkedő nyelves virágok a csillag sugarait idézik.
-<span id="a-család-jellemzése"></span>
+A családot gyakran nevezik ''Compositae'' néven is ('''Giseke''', 1792), amely a latin ''compositus'' szóból ered, jelentése „összetett”. Ez a név a családra jellemző fészekvirágzatra (''pseudanthium'') utal, amely sok apró egyedi virágból áll, és egyetlen nagy virágnak tűnik.
-=== '''A család jellemzése''' ===
-Az Asteraceae legfontosabb, diagnosztikus bélyege a '''fészekvirágzat (capitulum)''', amelyben sok apró virág egyetlen virágnak látszó egységet alkot. A fészekvirágzatot '''fészekpikkelyek''' veszik körül, a virágok lehetnek '''csöves''', '''nyelves''', vagy e kettő kombinációi.
+=== Típusnemzetség ===
-A virágok többsége '''kétivarú''', de egyivarú virágok is előfordulnak. A termés '''kaszattermés''', gyakran '''bóbitával (pappus)''' ellátva, amely a szél általi terjedést segíti.
+* ''Aster'' Linnaeus; Lectotypus: ''Aster amellus'' Linnaeus; Gyűjtő: Ismeretlen, Európa; Típuspéldány: LINN 997.12.
+* '''Első leírása:''' '''Johann Baptiste Bechtold''' és '''Jan Svatopluk Presl''' írta le a ''O Přirozenosti Rostlin'' című művükben 1820-ban.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Carl von Linné''' (1753).
-A család rendkívül változatos habitusú növényeket foglal magában:
+{{Típusfaj|Aster|limit=5}}
-* egy- és évelő lágyszárúak,
+=== Szinonimák ===
-* félcserjék és cserjék,
-* ritkábban kisebb fák,
-* valamint '''pozsgás és törzsszukkulens formák'''.
-<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
+* '''Ambrosiaceae''' Martynov
-=== '''Elterjedés és élőhely''' ===
+* '''Anthemidaceae''' Martynov
+* '''Artemisiaceae''' Martynov
+* '''Calendulaceae''' Link
+* '''Carduaceae''' Dumortier
+* '''Cichoriaceae''' Jussieu
+* '''Compositae''' Giseke
+* '''Coreopsidaceae''' Link
+* '''Cynaraceae''' Spenner
+* '''Echinopaceae''' Dumortier
+* '''Eupatoriaceae''' Martynov
+* '''Heleniaceae''' Loureiro
+* '''Helianthaceae''' Dumortier
+* '''Inulaceae''' Besler
+* '''Lactucaceae''' Drude
+* '''Mutisiaceae''' Burnett
+* '''Partheniaceae''' Link
+* '''Peritylaceae''' Panero &amp; Funk
+* '''Senecionaceae''' Spenner
+* '''Vernoniaceae''' Burmeister
-Az Asteraceae fajai a Föld szinte minden élőhelyén megtalálhatók:
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-* mérsékelt övi gyepek,
+=== Vegetatív test ===
-* szavannák,
-* félsivatagok és sivatagperemek,
-* szubtrópusi és trópusi területek,
-* hegyvidéki régiók.
-A '''pozsgás életmódú fajok''' elsősorban:
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
-* száraz, félszáraz klímájú területeken,
+A család tagjai változatos életformájúak: többnyire lágyszárúak (egyévesek vagy évelők), de előfordulnak cserjék, fák és kúszónövények is. Gyökérzetük gyakran karógyökér, amely esetenként gumószerűen megvastagodhat (pl. ''Dahlia''). A szár elágazó vagy egyszerű, belül gyakran üreges vagy bélszövettel töltött. Számos fajnál jelen vannak belső váladéktartók, amelyek '''víznedvű''' (gyantajáratok) vagy '''tejnedvű''' (laticifer) anyagot tartalmaznak.
-* vulkáni vagy ásványi anyagokban gazdag talajokon,
-* időszakos csapadékú régiókban alakultak ki, ahol a víz hosszabb ideig történő raktározása létfontosságú.
-<span id="pozsgás-életmód-az-asteraceae-családban"></span>
+A levelek állása rendszerint szórt, ritkábban átellenes vagy örvös. A levelek egyszerűek vagy szárnyasan összetettek, pálhalevelek általában hiányoznak. A levélszél éptől a mélyen szabdaltig változhat. Számos fajnál a levelek tőlevélrózsát alkotnak.
-=== '''Pozsgás életmód az Asteraceae családban''' ===
+=== Generatív test ===
-Bár a család túlnyomó többsége '''nem pozsgás''', az Asteraceae különösen érdekes abból a szempontból, hogy '''több, egymástól független fejlődési vonalon''' alakult ki benne a pozsgás életmód.
+==== Virág ====
-A pozsgás Asteraceae-k jellemző adaptációi:
+A virágok csoportosulása jellemzően fészekvirágzat (''anthodium'' vagy ''capitulum''), amelyet kívülről fészekpikkelyek (''phyllaria'') alkotta fészekörv (''involucrum'') véd. A virágzati tengely vége kiszélesedett vacok, amely lehet sima, pelyhes vagy pikkelyes (''palea'').
-* húsos, vízraktározó hajtások,
+A virágok hímnősek, egyeseknél egyivarúak (porzós vagy termős) vagy meddők. A csésze redukált, gyakran módosult formában (bóbita vagy ''pappus'') van jelen, amely szőrökből, sertékből vagy pikkelyekből áll, és a termés terjesztését szolgálja. A párta forrt, alakja szerint lehet csöves (''tubulosus'') vagy nyelves (''ligulatus''). A porzók száma 5, a portokok csővé nőttek össze (''synandris''), amelyen a bibeszál áthalad. A magház alsó állású, két termőlevélből forrt össze, de csak egyetlen magkezdeményt tartalmaz.
-* redukált vagy időszakosan lehulló levelek,
-* vastag kutikula és hamvas felszín,
-* erőteljes gyökérnyak vagy a törzs megvastagodása.
-Ezek az adaptációk '''funkcionálisan a kaktuszokéhoz hasonlóak''', de anatómiailag és evolúciósan teljesen eltérő eredetűek.
+==== Termés ====
-<span id="fontosabb-pozsgás-nemzetségek"></span>
+A termés speciális kaszat (''cypsela''), amely az alsó állású magházból fejlődik. Gyakran a csésze maradványaiból kialakult ''pappus'' koronázza.
-=== '''Fontosabb pozsgás nemzetségek''' ===
-A pozsgásnövény-gyűjtés szempontjából kiemelt jelentőségű nemzetségek:
+* '''Magja:''' A magban nincs táplálószövet (''endospermium''), a tápanyagok a nagyméretű szikvelekben raktározódnak.
-* '''Kleinia''' – törzsszukkulens, gyakran faszerű növények, levélrózsás hajtásvégekkel
+== Elterjedés és élőhely ==
-* '''Curio''' – kúszó vagy bokros, pozsgás levelű fajok (korábban Senecio)
-* '''Othonna''' – gumós gyökerű vagy pozsgás szárú fajok
-* '''Senecio''' (sensu lato) – számos pozsgás és félpozsgás taxonnal
-E nemzetségek fajai gyakran '''kaktuszgyűjteményekben is helyet kapnak''', mivel megjelenésük, vízigényük és tartási körülményeik hasonlóak a klasszikus pozsgásokéhoz.
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Kozmopolita család, amely az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható. Különösen fajgazdagok Közép- és Dél-Amerika hegyvidékein, Kelet-Ázsiában, a Mediterráneumban és Dél-Afrikában. '''Magyarország''', '''Németország''', '''Mexikó''', '''Brazília''', '''Amerikai Egyesült Államok''', '''Kína'''.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Szinte minden szárazföldi élőhelyen előfordulnak, a sivatagoktól a magashegységekig, a gyepektől az erdőkig. Sok faj pionír jellegű vagy gyomnövény, de domináns alkotói lehetnek a sztyeppéknek és a prériknek.
-<span id="gazdasági-és-kultúrtörténeti-jelentőség"></span>
+== Szukkulens taxonok ==
-=== '''Gazdasági és kultúrtörténeti jelentőség''' ===
-Az Asteraceae családba számos közismert és gazdaságilag fontos növény tartozik:
+A családon belül számos pozsgás (szukkulens) növény található, különösen a ''Senecioneae'' és ''Gnaphalieae'' nemzetségcsoportokban. Például a ''Curio'' (korábban ''Senecio'') nemzetség fajai gömbölyű vagy hengeres levélszukkulensek (pl. ''Curio rowleyanus''). A ''Kleinia'' nemzetség tagjai törzs- vagy ágszukkulensek. Ezek a taxonok száraz, arid körülményekhez alkalmazkodtak, vizet raktározó szöveteik segítik a túlélést.
-* dísznövények,
+== Taxonómia és filogenetika ==
-* gyógynövények,
-* élelmiszernövények,
-* rost- és ipari növények.
-A pozsgás fajok elsősorban '''díszértékük és különleges habitusuk miatt''' jelentősek, és egyre nagyobb szerepet kapnak a szárazságtűrő növényekkel foglalkozó gyűjteményekben.
+Az '''APG IV''' (Angiosperm Phylogeny Group) rendszertan szerint az ''Asteraceae'' az ''Asterales'' rend legnagyobb családja. Filogenetikailag a ''Goodeniaceae'' és ''Calyceraceae'' családokkal áll közeli rokonságban. A családot több alcsaládra osztják, amelyek közül a legjelentősebbek az ''Asteroideae'', ''Cichorioideae'' és ''Carduoideae''.
+== Forrás ==
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Asteraceae
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.ipni.org/
+[[Kategória:Asterales]]