Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Periplocoideae” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Periplocoideae}} == Tudományos név == * '''''Periplocoideae''''' (R. Brown) Endlicher, 1838 === A név eredete, etimológia === A szubfamília neve a típusnemzetség, a ''Periploca'' nevéből származik. A szó a görög ''periploke'' (περιπλοκή) kifejezésből ered, melynek jelentése „körülfonás”, „összefonódás”. Ez a név a nemzetségbe tartozó fajok kúszó, csavarodó növekedési formájára utal, ahogy más…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon=Periplocoideae}}
{{Taxonbox | accepted = Periplocoideae Endlicher (1838) | synonym = Periplocaceae Schlechter (1905)}}
== Tudományos név ==
 
* '''''Periplocoideae''''' (R. Brown) Endlicher, 1838
 
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A szubfamília neve a típusnemzetség, a ''Periploca'' nevéből származik. A szó a görög ''periploke'' (περιπλοκή) kifejezésből ered, melynek jelentése „körülfonás”, „összefonódás”. Ez a név a nemzetségbe tartozó fajok kúszó, csavarodó növekedési formájára utal, ahogy más növényeket körbeölelnek.
* Az alcsalád neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Periploca|Periploca]]'' nevéből származik. A nemzetségnév a görög ''periploke'' szóból ered, amelynek jelentése „körülfonás” vagy „összefonódás” (a ''peri'' – körül, és a ''plekein'' – fonni szavakból). Ez a leíró elnevezés a nemzetségre jellemző kúszó, csavarodó hajtásrendszerre utal, amellyel a növények a támasztékot körbefonják. A taxonómiai rangot ezen a szinten '''Stephan Endlicher''' rögzítette 1838-ban. A klasszikus nyelvi források ('''Liddell–Scott–Jones''') és botanikai etimológiai művek ('''Genaust''': ''Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen'') egybehangzóan a kúszó életmódot jelölik meg a név alapjaként.


=== Típus ===
=== Típus ===


* ''Periploca'' Linnaeus;
* ''Periploca'' Linnaeus (1753); Európa, Afrika, Ázsia.
* '''Első leírása:''' '''Robert Brown''' írta le először a csoportot 1810-ben, de még mint családot (Periploceae).
* '''Első leírása:''' Genera Plantarum 587. (1838)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Stephan Endlicher''', 1838.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Endlicher Stephan, 1838


{{Típusfaj|Periploca|limit=5}}
{{Típusfaj | Periploca | limit=5}}


=== Szinonimák ===
=== Szinonimák ===


* '''Periplocaceae''' (R. Brown) Schlechter
* '''Periplocaceae'''


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
 
Az alcsalád tagjai többnyire fásodó szárú kúszónövények (liánok), cserjék, ritkábban lágyszárúak vagy kisebb fák. A '''hajtás''' vagy '''szár''' gyakran tekergő, egyes xerofita nemzetségeknél kifejezetten pozsgás, szukkulens jellegű. A '''levelek''' átellenesek, egyszerűek, épszélűek, de bizonyos taxonoknál (pl. egyes sivatagi fajoknál) apró pikkelyekké redukálódtak, vagy hamar lehullanak. A növények szöveteiben szinte minden esetben fehér tejnedv (''latex'') kering. A '''gyökérzet''' fás, néha raktározó funkciót is ellát.
A csoport tagjai többnyire fás szárú kúszónövények (''lianes''), cserjék vagy ritkábban lágyszárúak. Jellemző rájuk a '''tejnedvű''' belső, amely gyakran fehér vagy áttetsző. Leveleik tagolatlanok, épszélűek, általában keresztben átellenes állásúak (''decussate''). A levelek erezete szárnyas, pálhalevelek (''stipulae'') hiányoznak vagy redukáltak.


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
==== Virág ====
==== Virág ====
A '''virágzat''' általában bogernyő vagy fürtös szerkezet. A '''virág''' sugaras szimmetriájú, öttagú. Az alcsalád legfőbb megkülönböztető bélyege a virágporszemek elhelyezkedése: a pollen nem alkot tömör pollíniumot, hanem tetrádokban (négyes csoportokban) helyezkedik el egy kanál alakú szállítószerven (''translator'').


A virágzat általában bogernyő (''cyme''). A virágok hermafroditák, öttagúak és sugaras szimmetriájúak (''actinomorph''). A csésze (''calyx'') és a párta (''corolla'') egyaránt öttagú. A porzók szabadok vagy csak az alapjuknál nőttek össze, de szorosan a bibeoszlophoz (''gynostegium'') simulnak. A pollen nem alkot összetett ''pollinium''-ot, mint az ''Asclepiadoideae'' alcsaládnál, hanem laza szemcsékben vagy tetrádokban van jelen, és egy kanál alakú szállítóképlethez (''translator'') tapad.
* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' kicsi, öttagú. A '''párta''' forrt, a cimpák a bimbóban csavarodottak (contorta) vagy fedőlegesek. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' szabadok vagy csak az alapjuknál nőttek össze. A '''portokok''' a bibe fejéhez szorulnak, de nem nőnek hozzá teljesen. A '''bibe''' feje domború vagy kúpos. Egy sorban maradjon!


==== Termés ====
==== Termés ====
Iker-tüszőtermés, amely éréskor hosszában nyílik fel.
* '''Magja:''' Lapított, csúcsán selymes, fehér '''szőrüstökkel''' ellátott, amely a széllel való terjedést segíti.


A termés általában ikertüsző (''folliculus'').
== Elterjedés és élőhely ==


* '''Magja:''' A magvak laposak, és a csúcsukon egy hosszú, fehér selymes szőrüstök (''coma'') található, amely a széllel való terjedést segíti.
* '''Földrajzi elterjedés:''' Főként az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein, különösen '''Afrikában''', '''Madagaszkáron''', '''Ázsiában''' és '''Európa''' mediterrán vidékein honosak.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő, az esőerdőktől a félsivatagokig. Számos fajuk kifejezetten arid környezethez alkalmazkodott.


== Elterjedés és élőhely ==
== Kultúrában tartás ==
A [[:Kategória:Periploca|Periploca]] nemzetség fajait (pl. görögtekercs) dísznövényként ültetik kúszó habitusuk miatt. A szukkulens taxonok (pl. ''[[:Kategória:Raphionacme|Raphionacme]]'') a gyűjtők körében népszerűek kaudiciform alkatuk miatt. Jó vízelvezetésű talajt és napos fekvést igényelnek.


* '''Földrajzi elterjedés:''' Elsősorban az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein terjedtek el, különösen nagy fajgazdagságban találhatók meg '''Afrikában''', '''Ázsiában''' és '''Európa''' déli részein, valamint '''Ausztráliában'''.
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Leggyakrabban száraz erdőkben, bozótosokban vagy folyóparti galériaerdőkben fordulnak elő. Számos fajuk szárazságtűrő, alkalmazkodott a szemiarid körülményekhez.
A [[:Kategória:Periplocoideae|Periplocoideae]] alcsalád elkülöníthető a többi [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] alcsaládtól (különösen az [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]]-tól) a porszemek tetrád szerkezete és a fordított kanál alakú pollenszállító készülék alapján.


== Szukkulens taxonok ==
== Szukkulens taxonok ==
 
Bár az alcsalád nem minden tagja pozsgás, több nemzetség (pl. ''[[:Kategória:Raphionacme|Raphionacme]]'', ''[[:Kategória:Ectadium|Ectadium]]'', ''[[:Kategória:Petopentia|Petopentia]]'') jelentős szukkulenciát mutat. Különösen jellemzőek a hatalmas föld alatti vízraktározó gumóval rendelkező kaudiciform geofitonok. Ezek a növények az alcsalád leginkább szárazságtűrő képviselői.
Bár a csoport többsége fás szárú, léteznek köztük szukkulens jellegű taxonok is. Egyes fajok, mint például a ''Raphionacme'' nemzetség tagjai, jelentős föld alatti raktározó szervvel, gumóval rendelkeznek (kaudexszukkulensek). Ezek a megvastagodott szárak vagy gyökerek a víz tárolására módosultak, lehetővé téve a túlélést a hosszú száraz időszakok alatt.


== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==
 
Az APG 4 rendszerben az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] család része. Molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a [[:Kategória:Periplocoideae|Periplocoideae]] bazális helyzetű az [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]] és [[:Kategória:Secamonoideae|Secamonoideae]] alcsaládokhoz képest, egyfajta evolúciós átmenetet képezve a család egyszerűbb és legösszetettebb virágszerkezetű csoportjai között.
Az APG IV rendszer szerint a ''Periplocoideae'' a tárnicsvirágúak (''Gentianales'') rendjébe tartozó meténgfélék (''Apocynaceae'') családjának egyik alcsaládja. Korábban önálló családként is kezelték (''Periplocaceae''), de a molekuláris vizsgálatok megerősítették helyét az ''Apocynaceae'' családon belül. Morfológiailag átmenetet képeznek az egyszerűbb ''Secamonoideae'' és a specializáltabb ''Asclepiadoideae'' alcsaládok között.


== Forrás ==
== Forrás ==


* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* Plants of the World Online (POWO)
* https://en.wikipedia.org/wiki/Periplocoideae
* International Plant Names Index (IPNI)
* https://powo.science.kew.org/
* World Flora Online (WFO)
* https://www.ipni.org/
* Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
* Angiosperm Phylogeny Website (APWeb)
* Wikipedia (EN, DE): Periplocoideae


[[Kategória:Apocynaceae]]
[[Kategória:Apocynaceae]]

A lap jelenlegi, 2026. március 23., 08:55-kori változata

Periplocoideae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Periplocoideae
Periplocaceae

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Periplocoideae
Rendszertani besorolás
Faj Periplocaceae

Tudományos név

  • Periplocoideae Endlicher (1838)
    elfogadott, érvényes név
  • Periplocaceae Schlechter (1905)
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • Az alcsalád neve a típusnemzetség, a Periploca nevéből származik. A nemzetségnév a görög periploke szóból ered, amelynek jelentése „körülfonás” vagy „összefonódás” (a peri – körül, és a plekein – fonni szavakból). Ez a leíró elnevezés a nemzetségre jellemző kúszó, csavarodó hajtásrendszerre utal, amellyel a növények a támasztékot körbefonják. A taxonómiai rangot ezen a szinten Stephan Endlicher rögzítette 1838-ban. A klasszikus nyelvi források (Liddell–Scott–Jones) és botanikai etimológiai művek (Genaust: Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen) egybehangzóan a kúszó életmódot jelölik meg a név alapjaként.

Típus

  • Periploca Linnaeus (1753); Európa, Afrika, Ázsia.
  • Első leírása: Genera Plantarum 587. (1838)
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Endlicher Stephan, 1838
Periploca képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Periplocaceae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az alcsalád tagjai többnyire fásodó szárú kúszónövények (liánok), cserjék, ritkábban lágyszárúak vagy kisebb fák. A hajtás vagy szár gyakran tekergő, egyes xerofita nemzetségeknél kifejezetten pozsgás, szukkulens jellegű. A levelek átellenesek, egyszerűek, épszélűek, de bizonyos taxonoknál (pl. egyes sivatagi fajoknál) apró pikkelyekké redukálódtak, vagy hamar lehullanak. A növények szöveteiben szinte minden esetben fehér tejnedv (latex) kering. A gyökérzet fás, néha raktározó funkciót is ellát.

Generatív test

Virág

A virágzat általában bogernyő vagy fürtös szerkezet. A virág sugaras szimmetriájú, öttagú. Az alcsalád legfőbb megkülönböztető bélyege a virágporszemek elhelyezkedése: a pollen nem alkot tömör pollíniumot, hanem tetrádokban (négyes csoportokban) helyezkedik el egy kanál alakú szállítószerven (translator).

  • Takarólevelek: A csésze kicsi, öttagú. A párta forrt, a cimpák a bimbóban csavarodottak (contorta) vagy fedőlegesek. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak szabadok vagy csak az alapjuknál nőttek össze. A portokok a bibe fejéhez szorulnak, de nem nőnek hozzá teljesen. A bibe feje domború vagy kúpos. Egy sorban maradjon!

Termés

Iker-tüszőtermés, amely éréskor hosszában nyílik fel.

  • Magja: Lapított, csúcsán selymes, fehér szőrüstökkel ellátott, amely a széllel való terjedést segíti.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Főként az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein, különösen Afrikában, Madagaszkáron, Ázsiában és Európa mediterrán vidékein honosak.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő, az esőerdőktől a félsivatagokig. Számos fajuk kifejezetten arid környezethez alkalmazkodott.

Kultúrában tartás

A Periploca nemzetség fajait (pl. görögtekercs) dísznövényként ültetik kúszó habitusuk miatt. A szukkulens taxonok (pl. Raphionacme) a gyűjtők körében népszerűek kaudiciform alkatuk miatt. Jó vízelvezetésű talajt és napos fekvést igényelnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Periplocoideae alcsalád elkülöníthető a többi Apocynaceae alcsaládtól (különösen az Asclepiadoideae-tól) a porszemek tetrád szerkezete és a fordított kanál alakú pollenszállító készülék alapján.

Szukkulens taxonok

Bár az alcsalád nem minden tagja pozsgás, több nemzetség (pl. Raphionacme, Ectadium, Petopentia) jelentős szukkulenciát mutat. Különösen jellemzőek a hatalmas föld alatti vízraktározó gumóval rendelkező kaudiciform geofitonok. Ezek a növények az alcsalád leginkább szárazságtűrő képviselői.

Taxonómia és filogenetika

Az APG 4 rendszerben az Apocynaceae család része. Molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a Periplocoideae bazális helyzetű az Asclepiadoideae és Secamonoideae alcsaládokhoz képest, egyfajta evolúciós átmenetet képezve a család egyszerűbb és legösszetettebb virágszerkezetű csoportjai között.

Forrás

  • Plants of the World Online (POWO)
  • International Plant Names Index (IPNI)
  • World Flora Online (WFO)
  • Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
  • Angiosperm Phylogeny Website (APWeb)
  • Wikipedia (EN, DE): Periplocoideae

Alkategóriák

Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van.