Kategória:Mammillaria

Mammillaria Haworth,
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Mammillaria

• A nemzetségnév a latin mamilla („kis emlő, dudor, szemölcs”) szóból ered, utalva a szárat alkotó jellegzetes kúpos vagy hengeres szemölcsökre. A nevet Adrian Hardy Haworth vezette be 1812-ben, miután felismerte, hogy ezeknél a kaktuszoknál a virágok nem az areolák csúcsán, hanem a szemölcsök hónaljában fejlődnek.

A legkorábbi névhasználat Carl von Linné 1753-as Cactus mammillaris leírásából ered. Adrian Hardy Haworth 1812-ben különítette el a csoportot. A Mammillaria a Cactaceae egyik legfajgazdagabb nemzetsége. Bár a modern rendszerezés során egyes fajokat (például a Cochemiea nemzetségbe tartozókat) kivontak belőle, a fennmaradó fajok száma még így is magas, ezért továbbra is az egyik legnagyobb fajszámú kaktusznemzetségnek tekinthető.

A szakirodalom a történelem során 400–700 fajt is említ, de a modern revizorok – a párhuzamos leírások és a nagyszámú változat miatt – lényegesen kevesebbet fogadnak el érvényesként. A nemzetséget egykor több részcsoportra bontották (pl. Dolichothele, Krainzia stb.), de ezek többsége ma szinonimának számít. A Cochemiea-csoportot azonban több modern módszer is elkülöníti.

• Mammillaria mammillaris (Linné) Karsten; gyűjtési és elhelyezési adatok a protológus szerint.
• Első leírása: Haworth, A. H. (1812): *Synopsis Plantarum Succulentarum*. p. 177.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Adrian Hardy Haworth 1812.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Cactus Linnaeus 1753 pro parte
• Cochemiea (K. Brandegee) Walton 1899 pro parte
• Dolichothele (K. Schumann) Britton & Rose 1923
• Mamillaria Reichenbach 1828 (orth. var.)
• Krainzia Backeberg 1938
• Bartschella Britton & Rose 1923

A Mammillaria fajok túlnyomórészt kis termetű, gömb vagy rövid oszlop formájú növények, gyakran sarjadók, párnákat vagy nagy telepeket alkotók. A hajtás felszínét alkotó szemölcsök kúposak, hengeresek vagy gúla alakúak, hosszúságuk fajonként szélsőségesen változhat (egyik véglet pl. a rendkívül hosszú szemölcsű Mammillaria longimamma). A szár morfológiáját meghatározó areolákon kétféle tövistípus jelenik meg: a peremtövisek gyakran finomak, serte- vagy tollszerűek, míg a középtövisek erősebbek, néha horogban végződők. A tövisek sűrűsége és színe fajonként eltérő. Az axillák lehetnek csupaszok, gyapjasak vagy serteszerűek. A valódi levél vagy levelek teljesen hiányoznak vagy mikroszkopikus méretűre redukálódtak, a funkciójukat a pozsgás szár vette át. A növények gyökér vagy gyökérzet tekintetében gyakran húsos, vaskos főgyökérrel kapaszkodnak a talajba. A hagyományos értelemben vett párhuzamos bordák e nemzetségnél hiányoznak, helyüket a spirálvonalak mentén elhelyezkedő szemölcsök foglalják el.

A virágok sohasem a hajtáscsúcson nyílnak, hanem az előző évi növekmény felső zónájában, az axillákból kifejlődve, gyakran szabályos koszorút alkotva a szár körül. A virágok többnyire kisméretűek, harang vagy tölcsér alakúak, színük a fehértől a rózsaszínen át a liláig, vörösig, sárgáig terjed. A nemzetségre nem jellemző az összetett virágzat, a virág magányosan fejlődik minden egyes produktív axillából.

• Takarólevelek: A virág külső részét alkotó külső lepellevél és a színes belső lepellevél (melyek nem különülnek el élesen mint csésze és párta, ezért inkább sziromlevél helyett kollektíven lepellevél néven említendők) tölcsér formává egyesülnek.
• Ivarlevelek: A számos vékony porzószálak tetején ülő portokok sárgák, a középonti termő felett elhelyezkedő bibeszál végén a bibe több ágra válik szét.

A termés bogyós, hengeres vagy bunkószerű, húsos, általában piros, de lehet fehér, sárga, zöld vagy narancs színű is, amely gyakran csak hónapokkal a virágzás után tolódik ki az axillából.

• Magja: A magvak aprók, felszínük változatos (sima, gödrös vagy rücskös), színük világos- vagy sötétbarna, esetleg fekete.

• Földrajzi elterjedés: A Mammillaria a legszélesebb elterjedésű kaktusznemzetségek egyike, amely előfordul Mexikó teljes területén, az Amerikai Egyesült Államok (USA) délnyugati államaiban, Közép-Amerikában (így Guatemala, Honduras, Nicaragua területén), a Karib-szigeteken, valamint helyenként Venezuelában és Kolumbiában.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A nemzetség tagjai rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő, így sziklarepedésekben, mészkő-, homokkő-, vulkáni vagy agyagos talajokon. Megtalálhatók száraz sztyeppéken, bozótosokban, füves domboldalakon, kanyonokban, szurdokokban és meredek falakon is. Gyakran élnek tölgyesek, fenyvesek és borókások aljnövényzetében, valamint tengerparti dűnéken és félsivatagokban. Elterjedési magasságuk a tengerszinttől egészen 3300 méteres magasságig terjed; egyes hegyvidéki fajok télen a jelentős fagyot és a havat is elviselik.

A gyűjteményekben a legkedveltebb kaktuszok közé tartoznak, mivel kis termetük és gazdag virágzási hajlamuk miatt könnyen tarthatók. A legtöbb faj jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt, világos, napos elhelyezést és a növekedési időszakban rendszeres, de mérsékelt öntözést igényel. Télen teljesen száraz és hűvös (5–10 °C) körülmények között kell őket teleltetni a virágképződés elősegítése érdekében. Egyes magashegységi fajok mérsékelten fagyállók.

A Mammillaria legfőbb megkülönböztető bélyege az élesen elkülönülő dimorf areola, ahol a tövisek a szemölcsök csúcsán lévő areolarészen, míg a virágok és a sarjak a szemölcsök alapjában, az axillában fejlődnek. Hasonló megjelenésű a Cochemiea nemzetség, amelyet a modern filogenetikai kutatások alapján ma már külön nemzetségként kezelnek, és amely hosszú, zigomorf (kétoldalian szimmetrikus) virágairól ismerhető fel. A szemölcsök spirálaránya korábban fontos rendszertani bélyeg volt (Craig, 1945), de mára ritkán alkalmazzák a nagy egyedi variabilitás miatt.

A nemzetség vagy az alatti szintű modern rendszertani revíziók és a 2010 utáni filogenetikai kutatások rávilágítottak, hogy a hagyományosan tág értelemben vett Mammillaria nemzetség polifiletikus volt. Ennek következtében a korábban beolvasztott részcsoportok egy részét, így különösen a monofilatikus egységet alkotó Cochemiea nemzetséget leválasztották és önálló státuszát megerősítették. Ezzel szemben más korábbi kis nemzetségek (mint a Dolichothele vagy a Krainzia) továbbra is a Mammillaria szinonimáiként kezelendők a klád belső struktúrájában.

• https://thelastcactusclassification.top/category/mammillaria/
• https://kissarmin.hu/lexikon/item/185-mammillaria.html
• https://floranorthamerica.org/Mammillaria