Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Isolatocereus

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. január 24., 09:38-kor történt szerkesztése után volt. (Taxonómia és filogenetika)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Isolatocereus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Phyllocacteae
Alnemzetség-
csoport
Echinocereinae
Nemzetség Isolatocereus

Tudományos név

  • Isolatocereus (Backeberg) Backeberg, 1942

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin isolatus (szigetelt, magányos, elkülönült) és a cereus (fáklya, oszlopkaktusz) szavak összetételéből származik. Az elnevezés arra utal, hogy a nemzetség morfológiailag és rendszertanilag is elkülönül a szorosabb értelemben vett Lemaireocereus vagy Stenocereus csoportoktól, valamint a növény habitusa gyakran magányosan álló oszlopként jelenik meg a tájban.

Típus

  • Isolatocereus dumortieri (Scheidweiler) Backeberg; Gyűjtő: Michael Joseph François Scheidweiler leírása alapján, Mexikó; Típuspéldány: A korabeli herbáriumi anyagok alapján validálva.
  • Első leírása: Curt Backeberg írta le alnemzetségként (Cereus subg. Isolatocereus) 1938-ban a “Blätter für Kakteenforschung” folyóiratban.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1942.
Isolatocereus dumortieri képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Isolatocereus szinonimái

  • Nincsenek szinonimák.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A növény monumentális megjelenésű, fatermetű oszlopkaktusz, amely akár 15 méteres magasságot is elérhet. Rövid, masszív törzset fejleszt, amelyből sűrűn ágazik el a korona. A szár kékeszöld vagy szürkészöld színű, az egyes szegmensek növekedési szakaszai gyakran jól látható gyűrűkkel különülnek el. A bordák száma 6–9, mélyek és élesek. Az areolák viszonylag közel helyezkednek el egymáshoz, szürkés nemez borítja őket. A tövisek erősek, tűszerűek; a peremtövis 6–10 darab, hosszuk 1–4 cm, a középtövis rendszerint 1-4 darab, robusztusabb, hossza elérheti az 5 cm-t, színe kezdetben sárgás vagy barnás, később szürkül.

Generatív test

Virág

A virág tölcsér vagy harang alakú, éjszaka nyílik, de másnap reggel is nyitva maradhat. Hossza 4–8 cm, a felső areolák mentén fejlődik ki. A virág színe fehéres vagy halványzöldes.

  • Takarólevelek: A külső lepellevél húsos, pikkelyszerű, a belső lepellevél sziromszerű, fehér.
  • Ivarlevelek: A porzószálak fehérek, nagyon számosak, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál hosszú, a bibe többágú.

Termés

A termés gömbölyű vagy tojásdad, 2–4 cm átmérőjű, éretten vöröses színű, húsos, pikkelyes és apró tövisekkel borított, amelyek a termés érésekor könnyen lehullanak.

  • Magja: A magja apró, fekete, fényes.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség endemikus Mexikó középső területein, különösen Hidalgo, Querétaro, Guanajuato, Michoacán, Oaxaca és Puebla államokban.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz trópusi lombhullató erdőkben és kaktusz-bozótosokban él sziklás talajon, kanyonokban és meredek lejtőkön. Gyakran alkot domináns társulást más xerofiton növényekkel.

Kultúrában tartás

Az Isolatocereus fajok lassú növekedésűek, de nagy helyigényűek. Teljes napfényt és kitűnő vízelvezetésű talajt igényelnek. A fagyokra érzékenyek, télen száraz körülmények között minimum 10°C hőmérsékleten tarthatók biztonsággal.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Nagyon hasonlít a Stenocereus nemzetségre, amelybe sokáig sorolták is. Megkülönbözteti tőle azonban a szár szakaszos növekedése (ízületszerű befűződések), a virágszerkezet apró eltérései és a termés jellegzetes pikkelyezettsége.

Szukkulens taxonok

A nemzetség legismertebb és legelfogadottabb faja az Isolatocereus dumortieri. Ez a taxon a törzsképző, szukkulens oszlopkaktuszok egyik legimpozánsabb képviselője, amelynek hatalmas víztároló szövetei lehetővé teszik a túlélést a szélsőségesen aszályos időszakokban is.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV rendszer alapján a Caryophyllales rendbe, a Cactaceae családba és a Cactoideae alcsaládba tartozik. A Phyllocacteae tribus belül a Echinocereinae subtribus tagja. Filogenetikai szempontból közel áll a Stenocereus és a Escontria nemzetségekhez, de önálló genetikai vonalat képvisel.

Érvényes taxonok és szinonimáik

# Taxonnév Típusfaj, szinonimák
1 Isolatocereus
2 Isolatocereus dumortieri
  • Cereus dumortieriLemaireocereus dumortieriStenocereus dumortieriRathbunia dumortieri
  • = Cereus anisacanthus

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

  • „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
  • „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
  • A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
    • nem fogadják el érvényes névként,
    • nem lehet egyértelműen besorolni,
    • bizonytalan eredetű,
    • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.



Forrás

A(z) „Isolatocereus” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.