Kategória:Isolatocereus

Isolatocereus Backeb. 1942

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A nemzetségnév a latin isolatus („elszigetelt”) és cereus („viaszgyertya”, oszlopos kaktusz) szavak összetételéből származik. A név jelentése: „elszigetelt cereus”, amely a nemzetség populációinak ritka, mozaikos elterjedésére és egymástól elkülönülő előfordulására utal.

Az Isolatocereus egy monotipikus kaktusznemzetség, amely egyetlen elfogadott fajt tartalmaz. Fásodó, oszlopos növekedésű kaktuszok, rövid törzset fejlesztenek, majd erősen elágaznak, idősebb korban faalakú megjelenést öltenek.

A szárak oszloposak, kékeszöld árnyalatú epidermisszel, átmérőjük általában legfeljebb 15 cm. A növény alacsonyan elágazik, hosszú, felálló vagy kissé ívelt ágakat fejleszt.

A bordák száma rendszerint 5–7, sekélyek, jól elkülönülők.

Az areolák sűrűn állók, egymáshoz közel helyezkednek el a bordák élén.

• Peremtövisek: többnyire egyenesek, tűszerűek
• Középtövisek: erősebbek, merevek, jól elkülönülnek

A tövisek összességében robusztus megjelenést kölcsönöznek a növénynek.

A virágok éjszaka nyílnak, de a következő délelőttig nyitva maradnak.

• Elhelyezkedés: a legmagasabb hajtásokon, gyakran csoportosan
• Alak: csöves
• Szín: fehér, a külső lepellevelek vöröses árnyalatúak
• Megporzás: önmeddő; főként denevérek végzik (pl. *Choeronycteris*, *Leptonycteris* fajok)

A termés tojásdad alakú, tövistelen, piros–narancssárga színű, vörös húsú. Éréskor felnyílik.

• Magok: kicsik, megnyúltak, szemölcsös felszínűek, fényes fekete színűek

Földrajzi elterjedés: Az Isolatocereus nemzetség endemikus Mexikó középső részén, előfordulása több államra kiterjed.

Élőhely: Bazaltos völgyekben és dombvidékeken, matorral jellegű xerofil cserjésekben él, 300–2300 m tengerszint feletti magasságban. Egyes területeken állományai valódi „kaktuszerdőket” alkotnak.

Az Isolatocereus fajai morfológiailag hasonlítanak a Stenocereus nemzetség tagjaihoz, és korábban oda is sorolták őket. Morfológiai bélyegek — különösen a virágok —, valamint molekuláris vizsgálatok azonban alátámasztják az önálló nemzetségi státuszt, még ha egyes rendszertani munkák vitatják is ezt.

• Isolatocereus dumortieri* (Scheidw.) Backeb. 1942

• Szerkesztette: Jokhel Csaba
• Kép:
• Lektorálta:
• Forrás:
  • https://caryophyllales.org/
  • https://powo.science.kew.org/
  • https://thelastcactusclassification.top/category/isolatocereus/
  • https://cactiguide.com/cactus/?genus=Isolatocereus