Isolatocereus dumortieri
| Isolatocereus dumortieri | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség- csoport |
Echinocereinae |
| Nemzetség | Isolatocereus |
| Faj | Isolatocereus dumortieri |
 
| |
Tudományos név
- Isolatocereus dumortieri (Scheidweiler) Backeberg, 1942
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, az Isolatocereus, a latin isolatus (elszigetelt, magányos) és a Cereus (fáklya, oszlopkaktusz) szavakból tevődik össze, utalva a nemzetség morfológiai elkülönülésére.
- A faji jelzőt, a dumortieri-t, Barthélemy Charles Joseph Du Mortier (1797–1878) belga botanikus és politikus tiszteletére adta Scheidweiler.
Típus
- Isolatocereus dumortieri (Scheidweiler) Backeberg; Michael Joseph François Scheidweiler leírása alapján, Mexikó; Típuspéldány: A protológus alapján validált taxon.
- Első leírása: Michael Joseph François Scheidweiler írta le először Cereus dumortieri néven 1837-ben a “L’Horticulteur Belge” folyóiratban.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1942.
Isolatocereus dumortieri képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Isolatocereus dumortieri szinonimái
- ≡ Cereus dumortieri, ≡ Lemaireocereus dumortieri, ≡ Stenocereus dumortieri, ≡ Rathbunia dumortieri
- = Cereus anisacanthus
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Monumentális, fatermetű oszlopkaktusz, amelynek magassága elérheti a 6–15 métert. Rövid, vaskos törzset fejleszt, amelyből sűrűn ágaznak el a meredeken felfelé törekvő hajtások, gyakran gyertyatartószerű koronát alkotva. A szár szürkészöld vagy kékeszöld, az évi növekedési szakaszokat gyakran vízszintes befűződések jelzik. A bordák száma általában 6 és 9 között mozog, élesek és magasak. Az areolák oválisak, szürkés nemezzel borítottak, és az idősebb korukban szinte összeérnek a bordák élén. A tövisek erősek, tűszerűek; a peremtövis 10-20 darab, hosszuk 1-2 cm, a középtövis 1-4 darab, hosszabb (akár 5 cm), színe kezdetben sárgás vagy szalmaszínű, később szürkévé válik.
Generatív test
Virág
A virág tölcsér alakú, éjszaka nyílik, hossza 4-5 cm. A virág a felső areolákból fejlődik ki, színe fehéres vagy halványzöldes.
- Takarólevelek: A külső lepellevél húsos, pikkelyszerű, sötétebb árnyalatú, a belső lepellevél fehér vagy krémszínű, lekerekített csúccsal.
- Ivarlevelek: A porzószálak fehérek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál robusztus, a bibe többágú és sárgás.
Termés
A termés kisméretű, kb. 3 cm-es, tojásdad vagy gömbölyű bogyó, amely éretten sötétvörös. Felülete pikkelyes és apró, lehulló tövisekkel (vagy sörtékkel) borított. Húsa vöröses és ehető.
- Magja: A magja apró, fekete, fényes felületű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Endemikus faj Mexikó középső és déli részén, jelentősebb állományai Hidalgo, Querétaro, Guanajuato, Michoacán, Guerrero, Morelos, Oaxaca, Puebla és Veracruz államokban találhatók.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz trópusi erdőkben (matorral) és félsivatagi bozótosokban él. Kedveli a sziklás lejtőket, kanyonokat, ahol gyakran alkot erdőszerű állományokat más xerofiton növényekkel.
Kultúrában tartás
Az Isolatocereus dumortieri napfényigényes növény, amely a fagymentes, meleg éghajlatot kedveli. Ásványi anyagokban gazdag, kiváló vízelvezetésű talajt igényel. Nyáron rendszeres, de óvatos öntözést igényel, télen viszont teljesen szárazon kell tartani, mert a pangó vízre és a hidegre érzékeny.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Habitusa alapján hasonlít a Stenocereus nemzetség tagjaihoz, de az Isolatocereus dumortieri hajtásain látható jellegzetes befűződések (szelvényezettség) és a virágok kisebb mérete, valamint a termés pikkelyezettsége egyedi azonosító bélyeg.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV rendszer alapján a Caryophyllales rendbe, a Cactaceae családba és a Cactoideae alcsaládba tartozik. A Phyllocacteae tribus belül a Echinocereinae subtribus tagja. A nemzetség monotipikus, tehát az Isolatocereus dumortieri az egyetlen képviselője. Korábban a Stenocereus nemzetségbe is sorolták, de a molekuláris vizsgálatok megerősítették különállását.