Turbinicarpus dickisoniae

Turbinicarpus dickisoniae
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-; csoport	Cactinae
Nemzetség	Turbinicarpus
Faj	Turbinicarpus dickisoniae

Turbinicarpus dickisoniae
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Turbinicarpus
Faj	Turbinicarpus dickisoniae

Tudományos név

Turbinicarpus dickisoniae (Glass & R.A.Foster) Glass & A.Hofer, Guía Identific. Cactá. Amenazadas México: Tu/di. 1997 sec. Hunt 2006
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A fajnév (*dickisoniae*) Dickison személynevét őrzi, aki a faj felfedezésében és dokumentálásában közreműködött.

Típuspéldány

Első leírása: Glass & A. Hofer in Glass, 1998
Lelőhely: Mexikó, Nuevo León állam, Aramberri környéke

A(z) Turbinicarpus dickisoniae szinonimái

≡ Turbinicarpus schmiedickeanus var. dickisoniae, ≡ Neolloydia schmiedickeana var. dickisoniae, ≡ Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. dickisoniae, ≡ Pediocactus schmiedickeanus var. dickisoniae, ≡ Turbinicarpus gracilis subsp. dickisoniae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Általában magányosan növő faj, ritkán kisebb csoportokat is alkothat. A szár gömbölyded, enyhén beesett, 30 mm magas és 30–40 mm széles. Színe sötét szürkészöld.

Sszemölcsök

A szemölcsök 8–13 spirálban rendeződnek, piramisszerűek, megnyúltak, hosszuk mindössze 3–5 mm, ami rövidebb, mint a közeli rokon Turbinicarpus schmiedickeanus ssp. gracilis kb. 7 mm-es gumói.

Gyökér

Karógyökeret fejleszt.

Areolák

Fiatal korban az areolák hosszú, fehér gyapjúval borítottak, amely idősebb korban eltűnik, az areolák csupasszá válnak.

Tövisek

Középtövisek: 1–3 db, félkemények, nem feltűnően lapítottak vagy papírszerűek. Enyhén befelé íveltek vagy csavarodottak, színük szürkésfekete, hosszúságuk 13–22 mm.
Sugártövisek: Fiatal areolákon 18–24 db finom, tűszerű, merev, fehér sugártövis található, kb. 2 mm hosszúságban. Idősebb növényeken gyakran már csak a középtövisek maradnak meg.

Megjegyzendő, hogy a *schmiedickeanus* fajcsoporton belül egyetlen más taxonnak sincs ilyen nagy számú sugártövise vagy ilyen karcsú középtövise.

Generatív test

Virág

A virágok csúcsi helyzetűek, tölcsér alakúak. Színük fehéressárga, gyakran barna középcsíkkal. Hosszuk elérheti a 2 cm-t, szélességük kb. 1,5 cm.

Termés

A termések barnák.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó (Nuevo León állam, Aramberri környéke)
Élőhely, tengerszint feletti magasság: A faj 1200 m tengerszint feletti magasságban fordul elő. Élőhelye száraz, sziklás területekhez kötődik.

Kultúrában tartás

Könnyen termeszthető, de lassú növekedésű faj. Öntözéskor körültekintést igényel a rendellenes növekedés elkerülése és a kompakt habitus megőrzése érdekében. Rövid ideig –4 °C-ig hidegtűrő. Teljes napsütésben vagy enyhe árnyékolás mellett fejlődik legszebben.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Legközelebbi rokona a *Turbinicarpus schmiedickeanus* ssp. *gracilis*, amelytől elsősorban a tüskék típusában és számában különbözik. Egyetlen más *schmiedickeanus*-taxon sem rendelkezik ilyen sok sugártövissel és ilyen karcsú középtövisekkel.

Védelmi helyzet

A faj a **CITES I. függelékében** szerepel, természetes állományai fokozott védelem alatt állnak.

Szerzők

Szöveg szerkesztése: a megadott forrás alapján
Eredeti adatok: Glass & A. Hofer

Forrás

Glass & A. Hofer: *Guía Identif. Cact. Amenazadas México* (1997–1998)

---

Ha szeretnéd, a következő lépésben:

hozzáigazíthatom teljesen a **Pozsgások-kártyák** nyelvezetéhez,
vagy jelölhetem külön azokat a részeket, ahol a forrás hallgat (pl. magméret, részletes élőhely). 🌵

Turbinicarpus dickisoniae
Szigetvári József

Megjegyzések A Turbinicarpus dickisoniae fajt korábban a T. schmiedickeanus alfajaként osztályozták (Hunt 2006). Lüthy és Moser (2002) javaslatát követik, hogy ezt a taxont különálló fajként ismerjék el. Morfológiailag a radiális tövisek az egyedek fejlődése során megmaradnak, míg a T. schmiedickeanus komplexum többi tagjánál csak központi tövisek vannak jelen. A tövisek mikromorfológiai elemzése azt mutatja, hogy a T. dickisoniae töviseinek falai épek, míg a T. schmiedickeanus falai repedezettek (Mosco 2009). Ez tükröződik a tövisek megjelenésében, amelyek a T. dickisoniae- nél merevek, a T. schmiedickeanusnál pedig merevek , ami összhangban van Lüthy és Moser (2002) megfigyeléseivel. Jelentős különbségek vannak a virágok méretei (kb. 20 mm hosszú a T. dickisoniae- nél és kb. 27 mm a T. schmiedickeanus-nál ) , valamint színükben ( a T. dickisoniae- nél fehér, enyhén sárgás árnyalatokkal , míg a T. schmiedickeanusnál fehérek, intenzív bíbor árnyalatú csíkkal). https://caryophyllales.org/

Szerzők és forrás

Szöveg:
Kép: Szigetvári József
Lektorálta:
Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások XXX. kártya