Kategória:Brasiliopuntia

Salmonopuntia P.V.Heath
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség- csoport	Opuntieae
Nemzetség	Salmonopuntia

• A nemzetségnév a növény elsődleges származási helyére, Brazília országára, valamint az Opuntia nemzetségnévre utal. Az Opuntia név eredete a görög Opusz (Ὀποῦς) városára vezethető vissza, ahol Theophrasztosz szerint hasonlóan tüskés növények éltek. A név összevonása azt jelzi, hogy a nemzetség a fügekaktuszok egy specifikus, brazíliai elterjedésű csoportját képviseli, amelyet először Schumann Karl Moritz különített el alnemzetségi szinten 1898-ban, majd Berger Alwin emelt nemzetségi rangra 1926-ban.

• Brasiliopuntia brasiliensis (Willd.) A.Berger; Willdenow Carl Ludwig, Brazília.
• Első leírása: Die natürlichen Pflanzenfamilien (ed. 2) 21: 652. (1926).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Berger Alwin 1926.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Opuntia subgen. Brasiliopuntia (K.Schum.) Schumann Karl Moritz (1898)

A Brasiliopuntia egyedülálló megjelenésű, fatermetű kaktusz, amelynek magassága elérheti a 10–20 métert is. Jellemző rá a dimorfikus növekedés: egy központi, hengeres, függőlegesen növő szár (törzs) alkotja a vázat, amelyből horizontálisan ágaznak ki a lapított, vékony, levélszerű hajtás szegmensek. A törzs az idősebb példányoknál jelentősen megvastagszik és fásodik. Az areolák a törzsön és a szegmenseken is megtalálhatóak; a törzs areoláiból gyakran hosszú, merev tövisek fejlődnek, míg a lapított szegmensek areolái kevésbé tövisesek, de bőségesen tartalmaznak glochidium-ok csoportjait. A levelek aprók, hengeresek és rendkívül gyorsan lehullanak. A gyökérzet jól fejlett, mélyre hatoló és szétterülő, biztosítva a hatalmas test stabilitását.

A virág viszonylag kicsi, napközben nyílik, színe sárga vagy világosbarna, gyakran a lapított hajtások szélén jelenik meg.

• Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes, a belső lepellevél vagy sziromlevél sárga, finom textúrájú.
• Ivarlevelek: A porzószálak számosak és érzékenyek az érintésre, a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibeszál vastag, a bibe rövid lebenyekre oszlik.

A termés gömbölyded vagy tojásdad, lédús bogyó, amely éretten sárga, narancssárga, vörös vagy akár lila is lehet. A termés falán apró areolák és glochidium-ok találhatók.

• Magja: A magja nagy (6–10 mm), lencse alakú, gyapjas szőrökkel borított arillusz védi.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség széles körben elterjedt Dél-Amerikában: Brazília, Paraguay, Bolívia, Peru és Argentína északi részén is megtalálható.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi és szubtrópusi erdőkben, nedvesebb szavannákon fordul elő. Más kaktuszokkal ellentétben kedveli a félárnyékot és a párásabb környezetet, gyakran magas fák árnyékában nő.

Dísznövényként főleg trópusi kertekben vagy nagy üvegházakban tartható. A Brasiliopuntia fagyérzékeny, minimum 10–12 °C-ot igényel. Kedveli a jó vízelvezetésű, de humuszban gazdagabb talajt és a rendszeres öntözést a növekedési időszakban.

A nemzetség könnyen elkülöníthető az Opuntia nemzetségtől a hangsúlyos, hengeres központi törzs és a vékony, levélszerűen elhelyezkedő oldalsó szegmensek alapján. Hasonlíthat a Consolea nemzetségre, de virágszerkezete és földrajzi elterjedése (Dél-Amerika vs. Karib-térség) egyértelműen megkülönbözteti.

A nemzetség az Opuntioideae alcsalád egyik bazális vonalát képviseli. A fatermetű habitus és a dimorfikus hajtásrendszer a csoport egyik legősibb jellegzetessége, amely a kaktuszfélék fás szárú ősei felé mutat.

A legfrissebb, több száz nukleáris gén vizsgálatán alapuló filogenetikai kutatások (De Vos et al., 2025) pontosították a Brasiliopuntia helyzetét az Opuntieae tribuson belül. A modern molekuláris adatok alapján a nemzetség egyértelműen monofiletikus, és a kelet-dél-amerikai (brazil) evolúciós ághoz tartozik.

A jelenlegi filogenetikai modell alapján a nemzetség az alábbi kapcsolatokkal jellemezhető:

• Testvércsoportja: A legújabb elemzések szerint a Brasiliopuntia legközelebbi rokona a Tacinga nemzetség. Ezt a genetikai közelséget egy specifikus morfológiai bélyeg (szünapomorfia) is megerősíti: mindkét nemzetség virágaira jellemző, hogy a porzószálak alapjánál (annak tövénél) finom, apró szőrök találhatóak.
• Helyzete a tribuson belül: A Brasiliopuntia-Tacinga ág alkotja az Opuntieae tribus egyik fő alcsoportját. Ez a klád filogenetikailag jól elkülönül az Opuntia s.s. és az Airampoa (korábban Tunilla) nemzetségek által alkotott „északi/andoki” ágtól.
• Bazális kapcsolatok: A kutatás megerősítette, hogy a tribus legkorábban leágazó (bazális) tagja a dél-amerikai Salmonopuntia. Bár korábbi modellek (Majure et al.) a karibi Consolea nemzetséget tartották a Brasiliopuntia közvetlen testvérének, a legfrissebb adatok a brazíliai diverzifikációt és a Tacinga-val való szorosabb nukleáris genetikai kapcsolatot hangsúlyozzák.

A filogenetikai adatok alátámasztják, hogy a Brasiliopuntia fatermetű habitusa és dimorfikus hajtásrendszere (hengeres főtörzs és lapított oldalszagtövek) egy ősi jellegzetesség, amely a kaktuszfélék trópusi erdei környezethez való korai alkalmazkodását tükrözi.

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

• „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
• „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
• A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
  • nem fogadják el érvényes névként,
  • nem lehet egyértelműen besorolni,
  • bizonytalan eredetű,
  • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.

• The Last Cactus Classification - Brasiliopuntia
• Plants of the World Online - Brasiliopuntia
• International Plant Names Index - Brasiliopuntia