Ugrás a tartalomhoz

Maihueniopsis ovata

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. április 12., 22:08-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Maihueniopsis ovata

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Pterocacteae
Nemzetség Maihueniopsis
Faj Maihueniopsis ovata
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Maihueniopsis ovata (Pfeiff.) F.Ritter, Kakteen Südamerika 2: 399. 1980. Sec. Hunt (2016)
    elfogadott, érvényes név
Fotó: Jokhel Csaba

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a Maihuenia nemzetségnév és a görög -opsis (hasonló megjelenésű) utótag összetétele, ami a két nemzetség közötti morfológiai konvergenciára utal.
  • A faji jelző, az ovata, a latin ovatus (tojásdad) melléknévből származik, amely a növény szegmenseinek jellemző alakját írja le. A név eredeti leírója Ludwig Karl Georg Pfeiffer botanikus volt 1837-ben.

Típus

  • Opuntia ovata Pfeiff.; Franz Julius Ferdinand Meyen, Argentína, Mendoza, 1833.
  • Első leírása: Enumeratio Diagnostica Cactearum hucusque Cognitarum: 144. (1837).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter 1980.
Maihueniopsis ovata képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Maihueniopsis ovata szinonimái

  • Opuntia ovata, ≡ Tephrocactus ovatus, ≡ Tephrocactus articulatus var. ovatus
  • = Opuntia ovoides
  • = Opuntia grata
  • = Opuntia monticola
  • = Opuntia grata var. leonina
  • = Maihueniopsis ovata f. calva


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A növény sűrű, alacsony, párnaszerű csoportokat alkot, amelyek átmérője elérheti a 20-30 cm-t. A hajtás tagolt, a szár szegmensei (kladódiumok) tojásdadok vagy hosszúkás-tojásdadok, 2–5 cm hosszúak, élénkzöld vagy sárgászöld színűek. A gyökérzet répaszerűen megvastagodott, vaskos főgyökérrel rendelkezik (geofiton jelleg). A levelek aprók, hengeresek, korán lehullók. Az areolák kicsik, fehéres nemezzel borítottak, rajtuk számos sárgás-barna glochidium-ok és tövisek fejlődnek. A peremtövis és a középtövis nehezen különíthető el; a tövisek száma areolánként 3–8, hosszuk 1–2 cm, színük sárgásbarna vagy szürke, alakjuk tűszerű és merev.

Generatív test

Virág

A virág magányos, a felső szegmensek csúcsán fejlődik, tölcsér alakú, színe citromsárga vagy aranysárga.

  • Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes-sárga, a belső lepellevél vagy sziromlevél selymes fényű, csúcsa tompa. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak sárgák, a portokok krémszínűek; a termő alsó állású, a bibe 5-8 ágú, sárgásfehér. Egy sorban maradjon!

Termés

A termés húsos, éretten sárgásbarna bogyó, amely később kiszárad.

  • Magja: A magja nagy, parafaszerű arillusszal borított, szabálytalanul kerekded.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A faj őshonos az Andok középső vonulataiban, elsősorban Argentína (Mendoza, San Juan tartományok) és Chile központi régióiban fordul elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Magashegyi környezetben, 1500 és 3500 méter tengerszint feletti magasság között él. Kedveli a kavicsos, sziklás lejtőket. Geofiton életmódja segíti a szélsőséges hőingadozás és a tartós aszály túlélését.

Kultúrában tartás

Kultúrában nagy fényigényű növény. A vaskos gyökérzet miatt mély edényt és nagyon jó vízelvezetésű, ásványi alapú talajt igényel. Télen teljesen száraz és hűvös körülmények között kell tartani a virágzás elősegítése érdekében. A túlöntözésre a gyökér rothadással reagál.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Maihueniopsis ovata elkülöníthető a Maihueniopsis glomerata fajtól, mivel szegmensei tojásdadabbak és tövisei rövidebbek, kevésbé papírszerűek. Hasonlít egyes Tephrocactus fajokra, de a termés és a mag szerkezete alapján egyértelműen a Maihueniopsis nemzetségbe sorolható.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették a faj helyét a Pterocacteae tribuson belül. A legfrissebb kutatások (De Vos et al., 2025) szerint a nemzetség egyik központi tagja. Korábban az Opuntia nemzetségbe sorolták, de Friedrich Ritter 1980-as revíziója óta a modern rendszertanok a Maihueniopsis tagjaként kezelik.

Forrás