Ugrás a tartalomhoz

Melocactus ferreophilus

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. május 21., 19:45-kor történt szerkesztése után volt. (Forrás)
Melocactus ferreophilus

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Cereinae
Nemzetség Melocactus
Faj Melocactus ferreophilus
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Melocactus ferreophilus Buining & Brederoo in Krainz, Kakteen 52: CVId. 1973 sec. Zappi & Taylor 2020+
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a görög „melo” = alma, dinnye és „cactus” szavakból származik, a gömb alakú hajtásformára utal.
  • A fajnév a latin „ferreus” = vas és „philos” = kedvelő szavakból ered, jelentése „vasat kedvelő”, amely a faj vasban gazdag kőzeteken való előfordulására utal.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Brazília, Bahia állam középső része
  • Első leírása: Buining & Brederoo: Kakteen und andere Sukkulenten 24: CV, 1973.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Buining és Brederoo 1973
Fotó: Rigerszki Zoltán
Fotó: Rigerszki Zoltán

A(z) Melocactus ferreophilus szinonimái

  • Melocactus azureus subsp. ferreophilus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Hajtása magányos, gömbölydedből rövid hengeressé váló, 14–30(–45) cm magas és 14–20 cm átmérőjű. Színe zöld vagy szürkészöld, a típusfajnál nem hamvas kékes.

Szemölcsök

9–10(–12) bordája van, amelyek élesek, keresztmetszetük háromszög alakú.

Areolák

Az areolák 1,5–2 cm távolságra helyezkednek el egymástól.

Tövisek

  • Középtövis: 1–3(–4) db, enyhén hajlott vagy egyenes, 2–4,6 cm hosszú
  • Peremtövis: 7–11 db, erős, az alsók a leghosszabbak, akár 5 cm hosszúak

A tövisek feketések vagy vörösesek, később szürkés bevonatúak. A fiatal növények egyes tövisei kampósak lehetnek.

Cefálium

A cefálium 3,5–12 cm magas és 7–10 cm széles. Fehér gyapjú és erősen kiemelkedő vöröses serték borítják. A barna gyapjú hiányzik.

Generatív test

Virág

  • Lepellevelek: rózsaszínűek, a lepellevelek legfeljebb 23 mm hosszúak
  • Ivarlevelek:

Virágai nappal nyílnak.

Termés

Termése megnyúlt, fehér színű, hossza a szélesség legfeljebb kétszerese.

  • Magja: legfeljebb 1,5 mm hosszú, lapos maghéjú

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Brazília, Bahia állam középső része
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: vasban gazdag, sziklás területeken él, száraz, meleg éghajlaton

Kultúrában tartás

Jó vízáteresztő, magas ásványianyag-tartalmú, enyhén savanyú talajt igényel. A melokaktuszokhoz hasonlóan melegkedvelő faj, amely egész évben világos helyet kíván.

Nyáron rendszeres öntözést igényel, de pangó vizet nem tűr. Télen 10–15 °C közötti hőmérsékleten, mérsékelten szárazon ajánlott tartani.

A gyökérzet érzékeny a hidegre és a túlzott nedvességre. A fiatal növények lassú fejlődésűek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Közeli rokona a Melocactus azureus, amelytől elsősorban a nem hamvas kékes epidermisz, a fehér gyapjas cefálium és az erősen kiemelkedő vöröses serték alapján különíthető el.

Taxonómia és filogenetika

A fajt Nigel Paul Taylor 1991-ben a Melocactus azureus alfajaként kezelte.

Egyéb

A faj a gyűjteményekben ritkának számít, különösen dekoratív cefáliuma miatt keresett növény.

Szerzők

  • Szöveg:
  • Kép:
  • Lektorálta:

Forrás