Kategória:Asteraceae
| Asteraceae | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Campanulids |
| Rend | Asterales |
| Család | Asteraceae |
Asteraceae (fészkesvirágzatúak)
Rendszertani besorolás
- Ország: Növények (Plantae)
- Törzs: Zárvatermők (Angiospermae)
- Osztály: Kétszikűek (Eudicots)
- Rend: Asterales
- Család: Asteraceae (Compositae)
Az Asteraceae a virágos növények egyik legnagyobb családja, mintegy 1600–1700 nemzetséggel és több mint 23 000 fajjal. A család világszerte elterjedt, a sarkvidékek kivételével minden éghajlati övben megtalálható.
A család jellemzése
Az Asteraceae legfontosabb, diagnosztikus bélyege a fészekvirágzat (capitulum), amelyben sok apró virág egyetlen virágnak látszó egységet alkot. A fészekvirágzatot fészekpikkelyek veszik körül, a virágok lehetnek csöves, nyelves, vagy e kettő kombinációi.
A virágok többsége kétivarú, de egyivarú virágok is előfordulnak. A termés kaszattermés, gyakran bóbitával (pappus) ellátva, amely a szél általi terjedést segíti.
A család rendkívül változatos habitusú növényeket foglal magában:
- egy- és évelő lágyszárúak,
- félcserjék és cserjék,
- ritkábban kisebb fák,
- valamint pozsgás és törzsszukkulens formák.
Elterjedés és élőhely
Az Asteraceae fajai a Föld szinte minden élőhelyén megtalálhatók:
- mérsékelt övi gyepek,
- szavannák,
- félsivatagok és sivatagperemek,
- szubtrópusi és trópusi területek,
- hegyvidéki régiók.
A pozsgás életmódú fajok elsősorban:
- száraz, félszáraz klímájú területeken,
- vulkáni vagy ásványi anyagokban gazdag talajokon,
- időszakos csapadékú régiókban alakultak ki, ahol a víz hosszabb ideig történő raktározása létfontosságú.
Pozsgás életmód az Asteraceae családban
Bár a család túlnyomó többsége nem pozsgás, az Asteraceae különösen érdekes abból a szempontból, hogy több, egymástól független fejlődési vonalon alakult ki benne a pozsgás életmód.
A pozsgás Asteraceae-k jellemző adaptációi:
- húsos, vízraktározó hajtások,
- redukált vagy időszakosan lehulló levelek,
- vastag kutikula és hamvas felszín,
- erőteljes gyökérnyak vagy a törzs megvastagodása.
Ezek az adaptációk funkcionálisan a kaktuszokéhoz hasonlóak, de anatómiailag és evolúciósan teljesen eltérő eredetűek.
Fontosabb pozsgás nemzetségek
A pozsgásnövény-gyűjtés szempontjából kiemelt jelentőségű nemzetségek:
- Kleinia – törzsszukkulens, gyakran faszerű növények, levélrózsás hajtásvégekkel
- Curio – kúszó vagy bokros, pozsgás levelű fajok (korábban Senecio)
- Othonna – gumós gyökerű vagy pozsgás szárú fajok
- Senecio (sensu lato) – számos pozsgás és félpozsgás taxonnal
E nemzetségek fajai gyakran kaktuszgyűjteményekben is helyet kapnak, mivel megjelenésük, vízigényük és tartási körülményeik hasonlóak a klasszikus pozsgásokéhoz.
Gazdasági és kultúrtörténeti jelentőség
Az Asteraceae családba számos közismert és gazdaságilag fontos növény tartozik:
- dísznövények,
- gyógynövények,
- élelmiszernövények,
- rost- és ipari növények.
A pozsgás fajok elsősorban díszértékük és különleges habitusuk miatt jelentősek, és egyre nagyobb szerepet kapnak a szárazságtűrő növényekkel foglalkozó gyűjteményekben.
Alkategóriák
Ez a kategória az alábbi 5 alkategóriával rendelkezik (összesen 5 alkategóriája van).