Matucana formosa
| Matucana formosa | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Trichocereinae |
| Nemzetség | Matucana |
| Faj | Matucana formosa |
Tudományos név
- Matucana formosa F.Ritter in Taxon 12: 125. 1963. Sec. Hunt (2016)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Matucana a perui Lima közelében fekvő Matucana város nevére utal.
- A specifikus jelző, a formosa a latin formosus melléknévből származik, melynek jelentése „formás”, „szép”, „gyönyörű”. Friedrich Ritter a névválasztással a növény esztétikus megjelenésére és különlegesen szép virágaira utalt.
Típus
- Matucana formosa; Friedrich Ritter (FR 1079), Peru, Amazonas, Balsas felett a Marañón-völgyben, 1960.
- Első leírása: Friedrich Ritter írta le 1963-ban a "Taxon" folyóiratban.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Az eredeti leírás már a Matucana nemzetségbe sorolta.
Matucana formosa képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Matucana formosa szinonimái
- ≡ Submatucana formosa, ≡ Borzicactus formosus, ≡ Loxanthocereus formosus
- = Matucana formosa var. minor, ≡ Submatucana formosa var. minor
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A szár általában magányos, de idősebb korában az alapjától sarjadhat, gömbölyded vagy kissé nyomott gömb alakú, átmérője elérheti a 10–15 cm-t, színe szürkészöld vagy kékeszöld. A bordák száma 20–30, alacsonyak, élesen elválasztott, kerekded szemölcsökre tagolódnak. Az areolák kicsik, kezdetben fehér nemezzel borítottak, később kopaszodók. A tövisek merevek, egyenesek vagy enyhén hajlottak, sötétbarnák vagy vörösesbarnák, csúcsuk gyakran sötétebb; a peremtövis 6–11 darab, 10–30 mm hosszú, a középtövis 1–4 darab, erősebb, hossza elérheti a 20–50 mm-t. A gyökérzet répaszerűen megvastagodott főgyökér.
Generatív test
Virág
A virág hosszú tölcsér alakú, 8–10 cm hosszú és 7–9 cm átmérőjű, feltűnően nagy, színe ragyogó kárminvörös vagy bíborvörös, a toroknál gyakran világosabb.
- Takarólevelek: A lepellevél széles, lekerekített vagy hegyes csúcsú, a belső lepellevél selymes fényű.
- Ivarlevelek: A porzószálak lilásvörösek, a portokok sárgák. A bibeszál hosszú, fehér vagy rózsaszínes, a bibe zöldes.
Termés
Gömbölyded vagy tojásdad, kb. 1,5 cm átmérőjű, éretten sárgászöld vagy vörösesbarna, pikkelyes bogyó.
- Magja: Sapkás alakú, matt fekete, finoman szemcsézett.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Peru északi részén, Amazonas és Cajamarca megyék határán, a Rio Marañón völgyében, Balsas környékén honos.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- Meredek sziklafalakon és kanyonok oldalaiban él 800–1100 m tengerszint feletti magasságban.
- Litofiton életmódot folytat, közvetlenül a sziklák repedéseibe kapaszkodik.
- A terület forró, arid, trópusi szavanna éghajlatú.
Kultúrában tartás
A Matucana formosa gyűjteményekben kedvelt, de lassú növekedésű faj. Erőteljes répagyökere miatt rendkívül érzékeny a pangó vízre, ezért durva szemcséjű, ásványi alapú ültetőközegbe kell ültetni. Sok fényt igényel, de a fiatal példányokat óvni kell a perzselő naptól. Teleltetése szárazon, minimum 10–12 °C-on biztonságos, mivel a fagyot egyáltalán nem tűri.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Matucana formosa könnyen felismerhető számos, alacsony bordájáról és a rajtuk lévő éles szemölcsökről. Virága nagyobb és nyitottabb, mint a Matucana paucicostata virága. A Matucana ritteri fajtól a szár színe (szürkészöld vs. fényes zöld) és a tövisezettség jellege választja el.
Taxonómia és filogenetika
A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették a Matucana formosa helyét a nemzetségen belül, mint az északi perui klád egyik karakteres faját. Morfológiai jegyei (zigomorf virág, magtípus) alapján egyértelműen a szűkebb értelemben vett Matucana (korábban Submatucana) csoportba tartozik.