Graptopetalum paraguayense
| Graptopetalum paraguayense | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Saxifragales |
| Család | Crassulaceae |
| Alcsalád | Sempervivoideae |
| Nemzetség- csoport |
Sedeae |
| Alnemzetség-csoport | Sedinae |
| Nemzetség | Graptopetalum |
| Faj | Graptopetalum paraguayense |
 
| |
Tudományos név
- Graptopetalum paraguayense (N.E.Br.) E.Walther, 1930 sec. E.Walther (1930)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a görög graptos (írott, tarkázott) és petalon (sziromlevél) szavak összetételéből származik, ami a virágok foltos, mintázott pártájára utal, melyet Nicholas Edward Brown és Eric Walther is rögzített a nomenklatúrai leírásokban.
- A fajnév, a paraguayense jelentése „paraguayi”, ami egy történelmi tévedésen alapul. A növényt először Nicholas Edward Brown írta le 1914-ben a Kew Gardensben egy olyan példány alapján, amelyről tévesen úgy vélték, hogy Paraguay területéről származik. Bár a modern botanikai revíziók és a Caryophyllales.org adatai egyértelműen bizonyították mexikói származását, a botanikai nevezéktan prioritási szabályai miatt a történelmi specifikus jelző érvényben maradt.
Típus
- Graptopetalum paraguayense (N.E.Br.) E.Walther; gyűjtőhely: Mexikó, Tamaulipas, Cerro Bernal közelében, kultúrából származó klónok a Kew Gardens gyűjteményében.
- Első leírása: Cotyledon paraguayensis néven, szerző: Nicholas Edward Brown, megjelent: Bulletin of Miscellaneous Information, Kew, 1914: 272. o.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Eric Walther, 1930-ban.
Graptopetalum paraguayense képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Cotyledon paraguayensis N.E.Br. in Bull. Misc. Inform. Kew 1914: 208 (1914)
- Sedum paraguayense (N.E.Br.) Bullock in Bull. Misc. Inform. Kew 1937: 276 (1937)
- Byrnesia weinbergii (T.B.Sheph.) Rose in Addisonia 7: 37 (1922)
- Echeveria weinbergii T.B.Sheph. in Nursery Cat. (Theodosia B.Shepherd Co.) 1912: 37 (1912)
- Graptopetalum weinbergii (T.B.Sheph.) E.Walther in J. Cact. Succ. Soc. Amer. 1: 184 (1930)
- Sedum weinbergii (T.B.Sheph.) A.Berger in H.G.A.Engler, Nat. Pflanzenfam., ed. 2. 18a: 446 (1930)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Pozsgás, évelő növény, amelynek húsos, sűrű rozettákat képező levelek alkotják a legfőbb díszét. A növekedés során a szár kezdetben felálló, majd a súlyos rozetták miatt elheverő vagy csüngő, szürkésbarna színű lesz, a hossza elérheti a 20–30 cm-t is. A hajtás csúcsán elhelyezkedő rozetták átmérője 6–10 cm. A levelek húsosak, fordított tojásdadok vagy lapát alakúak, 3–7 cm hosszúak és 1,5–3 cm szélesek. A levelek felszíne jellegzetes viaszos réteggel (pruina) borított, amely hamvas, szürkésfehér, ezüstös vagy halvány kékeslila árnyalatot kölcsönöz a növénynek; erős napsütésben sárgás-rózsaszínes tónusok is megjelenhetnek. A gyökérzet sekély, fonalas, kiválóan alkalmazkodott a sziklás repedésekben való megkapaszkodáshoz.
Generatív test
Virág
A virágzat egy laza, elágazó bogernyő, amely tavasszal vagy kora nyáron jelenik meg a rozetták oldalsó részéből fejlődő virágszárakon. Minden egyes virág csillag alakú, öttagú, átmérője körülbelül 1,5–2 cm.
- Takarólevelek: A csésze kicsi, húsos, zöldes szirmokból áll, míg a párta fehér vagy krémfehér, a sziromlevél felülete, illetve a lepellevél (pontosabban a belső lepellevél) csúcsa közelében apró, vörösesbarna vagy bíborszínű pettyekkel, csíkokkal díszített.
- Ivarlevelek: A porzószálak fehéresek, a portokok sárgák és a szirmok megnyúlásakor visszahajlanak, a termő öt különálló termőlevélből áll, melyek felső állásúak, a bibeszál rövid, a bibe pontszerű.
Termés
Tüszőtermés, amely szárazon érik meg, és a felső varratok mentén nyílik ki.
- Magja: Rendkívül apró, porszerű, barna színű, a szél által könnyen terjedő magvak.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó északkeleti része, azon belül elsősorban Tamaulipas állam sziklás hegyvidékei.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- Meredek, függőleges vagy félárnyékos sziklafalakon, vulkanikus kőzetrepedésekben él.
- Litofiton életmódot folytat, ahol a minimális humuszréteg és a gyors vízelvezetés alapvető.
- Szubtrópusi, száraz éghajlati övben fordul elő, ahol a csapadék szezonális, és a növény a hosszú száraz időszakokat a leveleiben tárolt víz segítségével vészeli át.
Kultúrában tartás
A Graptopetalum paraguayense az egyik legellenállóbb és legnépszerűbb szukkulens növény a kultúrában. Kiválóan tartható jó vízáteresztő, sóderrel vagy perlittel kevert talajban. Fényigénye magas, teljes napfényben kapja meg a legszebb kompakt alakját és kapja meg jellegzetes rózsaszínes árnyalatát, de a tűző nyári napon félárnyékot is igényelhet. Mérsékelt öntözést igényel, a két öntözés között hagyni kell a földjét teljesen kiszáradni. Fagytűrése a szukkulensek között kiemelkedő, szárazon tartva a rövid ideig tartó -5 °C és -7 °C közötti fagyokat is károsodás nélkül elviseli. Rendkívül könnyen szaporítható levéldugványról vagy a leheverő szárakról levágott rozetták gyökereztetésével.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Gyakran összetévesztik bizonyos Echeveria fajokkal, különösen az Echeveria elegans-szal, vagy a Pachyphytum nemzetség tagjaival. A legfőbb megkülönböztető bélyege a virágszerkezetben rejlik: a Graptopetalum paraguayense szirmai csillag alakban teljesen szétterülnek és jellegzetesen pettyezettek, míg az Echeveria virágai harang alakúak, a porzók pedig nem hajlanak vissza. A viaszos réteg sérülékenysége és a levelek könnyű leválása a szárról szintén diagnosztikus értékű a rokon Sedum nemzetséghez képest.
Taxonómia és filogenetika
A faj a Crassulaceae (varjúhájfélék) családjába és a Sempervivoideae alcsaládba tartozik. A filogenetikai kutatások, különösen a molekuláris DNS-szekvenálások (plasztisz és nukleáris markerek alapján) kimutatták, hogy a Graptopetalum nemzetség szoros kladisztikai kapcsolatban áll a Sedum és Echeveria nemzetségek bizonyos mexikói csoportjaival, és a természetben is képesek fertilis hibrideket képezni (pl.×Graptoveria). A faj genetikai stabilitása magas, vadon élő populációi morfológiailag egységesek.