Xanthorrhoea resinosa

Xanthorrhoea resinosa
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asphodelaceae
Alcsalád	Xanthorrhoeoideae
Nemzetség	Xanthorrhoea
Faj	Xanthorrhoea resinosa

Tudományos név

Xanthorrhoea resinosa Persoon, 1805
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév, a Xanthorrhoea, a görög xanthos (sárga) és rhoia (folyás, áramlás) szavak összetételéből származik, ami a növény által termelt sárga színű gyantára utal.
A specifikus jelző, a resinosa, a latin resina (gyanta) szóból ered, jelentése „gyantás”, utalva a levélalapok között nagy mennyiségben felhalmozódó rögös anyagra.

Típus

Xanthorrhoea resinosa; Port Jackson, Ausztrália; 1805.
Első leírása: Persoon Christiaan Hendrik: Synopsis Plantarum 1: 370. (1805).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Persoon Christiaan Hendrik, 1805.

Xanthorrhoea resinosa képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Acaroides resinifera Solander ex Gaertner (1791)
Xanthorrhoea hastilis var. media (R.Brown) Bentham (1873)
Xanthorrhoea media R.Brown (1810)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A hajtás általában nem képez látható föld feletti törzset, vagy ha igen, az igen rövid (maximum 60 cm magas). A szár (törzs) gyakran a föld alatt marad. A levelek sűrű üstökben helyezkednek el, keresztmetszetükben rombusz alakúak vagy lapítottak, 2–4 mm szélesek és 1,5–2,5 mm vastagok. Színük kékeszöld vagy szürkészöld (glaukusz). A gyökérzet vaskos, gyakran mikorrhiza kapcsolatban áll talajlakó gombákkal.

Generatív test

Virág

A virágzat egy hosszú, felálló, botszerű tüske, amelynek hossza 60 és 120 cm között mozog. A virág apró, krémszínű vagy fehéres.

Takarólevelek: A csésze és a párta apró pikkelyszerű részekre tagolódik, a lepellevél (tepals) hártyás szélű.
Ivarlevelek: A porzószálak fehérek, a portokok sárgák; a termő felső állású, a bibe rövid.

Termés

Fásodott toktermés, amely éretten barna színű.

Magja: Fekete, matt felületű, enyhén lapított.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Ausztrália keleti része, főként Új-Dél-Wales és Victoria államok tengerparti vidékei.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Homokos talajú fenyéreken, parti bozótosokban és száraz eukaliptuszerdőkben él. Kedveli a tápanyagszegény, jó vízelvezetésű talajokat. Pirosztratikus növény: a tűzvész gyakran serkenti a virágzását.

Kultúrában tartás

A Xanthorrhoea resinosa nehezen tartható kultúrában a lassú növekedése és a gyökérbolygatásra való érzékenysége miatt. Magról szaporítható, de az első években nagyon sérülékeny. Jó vízelvezetésű, homokos közegben, napos helyen tartható. Mint az Asphodelaceae család tagja, rokonai közé tartozik az Aloe és a Haworthia, de vízigénye azokénál magasabb a tenyészidőszakban.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít a Xanthorrhoea media fajhoz, de a Xanthorrhoea resinosa levelei keskenyebbek és kifejezettebben szürkészöldek. A Kingia nemzetségtől megkülönbözteti a terminális (csúcsálló) virágzati tüske.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok (APG IV) megerősítették, hogy a nemzetség az Asphodelaceae családba tartozik. A Xanthorrhoeoideae alcsalád monofiletikus, és a filogenetikai fán testvércsoportja az Asphodeloideae és Hemerocallidoideae alcsaládoknak.

Forrás

plants.of.the.world.online.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:534969-1
www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000742459
en.wikipedia.org/wiki/Xanthorrhoea_resinosa
plantnet.rbgsyd.nsw.gov.au/cgi-bin/NSWfl.pl?page=nswfl&lvl=sp&name=Xanthorrhoea~resinosa