Xanthorrhoea resinosa

Xanthorrhoea resinosa
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Faj	Xanthorrhoea resinosa

Tudományos név

Xanthorrhoea resinosa Persoon, 1805
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév, a Xanthorrhoea, a görög xanthos (sárga) és rhoia (folyás, áramlás) szavak összetételéből származik, ami a növény által termelt sárga színű gyantára utal.
A specifikus jelző, a resinosa, a latin resina (gyanta) szóból ered, jelentése „gyantás”, utalva a levélalapok között nagy mennyiségben felhalmozódó rögös anyagra.

Típus

Xanthorrhoea resinosa; Port Jackson, Ausztrália; 1805.
Első leírása: Persoon Christiaan Hendrik: Synopsis Plantarum 1: 370. (1805).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Persoon Christiaan Hendrik, 1805.

Xanthorrhoea resinosa képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Acaroides resinifera Solander ex Gaertner (1791)
Xanthorrhoea hastilis var. media (R.Brown) Bentham (1873)
Xanthorrhoea media R.Brown (1810)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A hajtás általában nem képez látható föld feletti törzset, vagy ha igen, az igen rövid (maximum 60 cm magas). A szár (törzs) gyakran a föld alatt marad. A levelek sűrű üstökben helyezkednek el, keresztmetszetükben rombusz alakúak vagy lapítottak, 2–4 mm szélesek és 1,5–2,5 mm vastagok. Színük kékeszöld vagy szürkészöld (glaukusz). A gyökérzet vaskos, gyakran mikorrhiza kapcsolatban áll talajlakó gombákkal.

Generatív test

Virág

A virágzat egy hosszú, felálló, botszerű tüske, amelynek hossza 60 és 120 cm között mozog. A virág apró, krémszínű vagy fehéres.

Takarólevelek: A csésze és a párta apró pikkelyszerű részekre tagolódik, a lepellevél (tepals) hártyás szélű.
Ivarlevelek: A porzószálak fehérek, a portokok sárgák; a termő felső állású, a bibe rövid.

Termés

Fásodott toktermés, amely éretten barna színű.

Magja: Fekete, matt felületű, enyhén lapított.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Ausztrália keleti része, főként Új-Dél-Wales és Victoria államok tengerparti vidékei.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Homokos talajú fenyéreken, parti bozótosokban és száraz eukaliptuszerdőkben él. Kedveli a tápanyagszegény, jó vízelvezetésű talajokat. Pirosztratikus növény: a tűzvész gyakran serkenti a virágzását.

Kultúrában tartás

A Xanthorrhoea resinosa nehezen tartható kultúrában a lassú növekedése és a gyökérbolygatásra való érzékenysége miatt. Magról szaporítható, de az első években nagyon sérülékeny. Jó vízelvezetésű, homokos közegben, napos helyen tartható. Mint az Asphodelaceae család tagja, rokonai közé tartozik az Aloe és a Haworthia, de vízigénye azokénál magasabb a tenyészidőszakban.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít a Xanthorrhoea media fajhoz, de a Xanthorrhoea resinosa levelei keskenyebbek és kifejezettebben szürkészöldek. A Kingia nemzetségtől megkülönbözteti a terminális (csúcsálló) virágzati tüske.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok (APG IV) megerősítették, hogy a nemzetség az Asphodelaceae családba tartozik. A Xanthorrhoeoideae alcsalád monofiletikus, és a filogenetikai fán testvércsoportja az Asphodeloideae és Hemerocallidoideae alcsaládoknak.

Forrás

plants.of.the.world.online.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:534969-1
www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000742459
en.wikipedia.org/wiki/Xanthorrhoea_resinosa
plantnet.rbgsyd.nsw.gov.au/cgi-bin/NSWfl.pl?page=nswfl&lvl=sp&name=Xanthorrhoea~resinosa