Ugrás a tartalomhoz

Austrocylindropuntia subulata

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. április 12., 10:06-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Austrocylindropuntia subulata (Muehlenpf.) Backeb. in Cactaceae (Berlin) 1941(2): 12. 1942. Sec. Ritz & al. (2012) }} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév az ''australis'' (déli) latin melléknév és a korábban leírt '''''Cylindropuntia''''' nemzetségnév összevonása, utalva a dél-amerikai elterjedésre és a hengeres szárfelépítésre. A faji jelző, a ''subulata'', a latin ''subu…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Austrocylindropuntia subulata

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Pterocacteae
Nemzetség Austrocylindropuntia
Faj Austrocylindropuntia subulata
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Austrocylindropuntia subulata (Muehlenpf.) Backeb. in Cactaceae (Berlin) 1941(2): 12. 1942. Sec. Ritz & al. (2012)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév az australis (déli) latin melléknév és a korábban leírt Cylindropuntia nemzetségnév összevonása, utalva a dél-amerikai elterjedésre és a hengeres szárfelépítésre. A faji jelző, a subulata, a latin subula (ár, cipészár) szóból származik, amely a növény jellegzetesen ár alakú, hegyes és húsos leveleire utal. A fajt eredetileg Muehlenpfordt Friedrich írta le 1845-ben.

Típus

  • Pereskia subulata Muehlenpf.; Valószínűleg kultúrából származó típuspéldány, Chile vagy Peru.
  • Első leírása: Allgemeine Gartenzeitung 13: 347. (1845).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Backeberg Curt 1939.
Austrocylindropuntia subulata képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az Austrocylindropuntia subulata erőteljes növekedésű, fatermetű vagy cserjés kaktusz, amely eredeti élőhelyén elérheti a 4 méteres magasságot is. A szár hengeres, felálló, 6–10 cm átmérőjű, színe sötétzöld. A szár felületén jól látható, rombusz alakú, spirálisan elrendeződő szemölcsök találhatók. A nemzetség többi tagjához képest kiemelkedő jellemzője a hosszú ideig megmaradó, húsos, zöld, ár alakú és hegyes levelek, amelyek hossza az 5–12 cm-t is elérheti. Az areolák a szemölcsök felső részén helyezkednek el, fehér nemez borítja őket, és bőségesen termelnek sárgás glochidium-ok-at. A tövisek erősek, sárgás-fehérek, számuk areolánként 1–4, hosszuk elérheti a 8 cm-t. A gyökérzet jól fejlett, mélyre hatoló.

Generatív test

Virág

A virág a hajtás csúcsi részén fejlődik, 6 cm hosszú, színe élénkvörös vagy narancsvörös.

  • Takarólevelek: A külső lepellevél húsos, zöldes-vörös árnyalatú, a belső lepellevél vagy sziromlevél vörös, gyakran a porzóknál rövidebb marad. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak vörösek, a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibe 5-8 ágú, krémfehér. Egy sorban maradjon!

Termés

A termés húsos, tojásdad vagy körte alakú, sötétzöld bogyó, amelyen szintén találhatók apró levelek és areolák.

  • Magja: A magja viszonylag nagy, 10 mm körüli, kemény arillusz borítja.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Eredetileg az Andok magashegyi régióiban honos, főként Peru déli részén, de elterjedt Bolívia, Argentína és Chile északi területein is. Világszerte invazív fajként tartják számon többek között Ausztrália és a Földközi-tenger vidékén.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Sziklás lejtőkön és magashegyi fennsíkokon él 2000 és 3500 méter tengerszint feletti magasságban. Rendkívül szívós, jól tűri a szárazságot és a közvetlen napfényt.

Kultúrában tartás

Nagyon hálás dísznövény, gyors növekedése miatt kedvelt. Sok napsütést és jó vízelvezetésű talajt igényel. Nyáron bőséges öntözést, télen pedig hűvös, száraz pihenőt kíván. Fagytűrő képessége jó, szárazon -5 °C-ig biztonságos. Könnyen szaporítható hajtásdugványokkal.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít az Austrocylindropuntia cylindrica fajra, de az Austrocylindropuntia subulata levelei sokkal hosszabbak és tartósabbak, tövisei pedig jóval erőteljesebbek.

Taxonómia és filogenetika

A legfrissebb nukleáris génszekvenáláson alapuló kutatások (De Vos et al., 2025) megerősítették a faj helyét a Pterocacteae tribusban. A filogenetikai adatok szerint az Austrocylindropuntia nemzetség a Cumulopuntia testvércsoportja, és ezek ketten a tribus egyik legkésőbb divergáló ágát alkotják. A korábban elkülönített Punotia nemzetség beolvasztása az Austrocylindropuntia nemzetségbe filogenetikailag indokolt, mivel a fajok molekuláris szinten szoros egységet alkotnak.

Forrás