Ugrás a tartalomhoz

Gymnocalycium oenanthemum

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. május 2., 22:30-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium oenanthemum Backeb. in Kaktusář 1934(9): 2. 1934. Sec. Charles (2009)}} === A név eredete, etimológia === * A ''Gymnocalycium'' nemzetségnév a görög ''gymnos'' (γυμνός), azaz „meztelen” és a ''kalyx'' (κάλυξ), azaz „kehely” vagy „bimbó” szavak összetételéből származik. Ez a morfológiai sajátosság a virágcső és a bimbó pikkelyezettségére utal, amelyről hiányoznak a más kakt…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Gymnocalycium oenanthemum

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Gymnocalyciinae
Nemzetség Gymnocalycium
Faj Gymnocalycium oenanthemum
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Gymnocalycium oenanthemum Backeb. in Kaktusář 1934(9): 2. 1934. Sec. Charles (2009)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A Gymnocalycium nemzetségnév a görög gymnos (γυμνός), azaz „meztelen” és a kalyx (κάλυξ), azaz „kehely” vagy „bimbó” szavak összetételéből származik. Ez a morfológiai sajátosság a virágcső és a bimbó pikkelyezettségére utal, amelyről hiányoznak a más kaktuszfélékre jellemző szőrök, sörték vagy tövisek.
  • A faji jelző, az oenanthemum, a görög oinos (οἶνος – bor) és anthos (ἄνθος – virág) szavakból tevődik össze, jelentése „borvirágú”, ami a szirmok jellegzetes borvörös színére utal.

Típus

  • Gymnocalycium oenanthemum; Curt Backeberg, Argentína, Mendoza (később korrigálva Catamarca), 1934.
  • Első leírása: A Kaktus-ABC című műben jelent meg, 1934-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1934.
Gymnocalycium oenanthemum képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Gymnocalycium oenanthemum szinonimái

  • = Gymnocalycium tillianum, ≡ Gymnocalycium oenanthemum var. tillianum
  • = Gymnocalycium carminanthum, ≡ Gymnocalycium oenanthemum subsp. carminanthum
  • = Gymnocalycium carminanthum var. montanum, ≡ Gymnocalycium tillianum subsp. montanum, ≡ Gymnocalycium oenanthemum var. montanum
  • = Gymnocalycium ambatoense subsp. plesnikii


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A növény magányos növekedésű, lapított gömb alakú hajtás jellemzi, amely idővel rövid oszlopossá válhat. A szár színe matt szürkészöld vagy sötétzöld, átmérője elérheti a 12–15 cm-t. A bordák száma általában 11–13, szélesek, tompák, jól látható vízszintes barázdákkal tagoltak. Az areolák oválisak, szürkés nemezzel borítottak. A tövisek száma areolánként 5–7, erősek, görbültek, színük fiatalon vörösesbarna, később szürkés. A középtövis általában nem különül el élesen a peremtövis csoporttól, de néha egy felfelé mutató tövis annak tekinthető.

Generatív test

Virág

A virág tölcsér alakú, ragyogó borvörös vagy karminvörös színű, hossza és átmérője egyaránt 4–5 cm körüli.

  • Takarólevelek: A lepellevél (szirom) lándzsás vagy spatula alakú, a belső lepellevél széle gyakran világosabb, a torok mélyvörös.
  • Ivarlevelek: A porzószálak vörösek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál vöröses, a bibe sárgásfehér.

Termés

A termés ovális, sötétzöld vagy barnásvörös színű, pikkelyekkel borított.

  • Magja: Kicsi, matt fekete, felülete finoman szemcsézett.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentína északnyugati része, különösen Catamarca tartomány hegyvidéki területei (Sierra de Ambato).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
    • 800 és 1500 méter közötti tengerszint feletti magasságban fordul elő.
    • Sziklás lejtőkön, repedésekben élő litofiton vagy köves talajon fejlődő növény.
    • A növénytársulásokban gyakran bokrok védelmében él, de bírja a közvetlen napsütést is.

Kultúrában tartás

Lassan növő, de hálás faj. Kedveli az ásványi anyagokban gazdag, jó vízáteresztő képességű talajt. A tenyészidőszakban rendszeres öntözést igényel, de két öntözés között hagyni kell a földjét kiszáradni. Teleltetése szárazon, 5–10 °C-on történjen. A tűző napot kedveli, mert ez elősegíti az erős tövis fejlődését és a bő virágzást.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Gymnocalycium oenanthemum legközelebbi rokona a korábban önálló fajként kezelt Gymnocalycium carminanthum, amelytől csak nehezen különíthető el (utóbbi termete kisebb, tövisei valamivel finomabbak). Hasonlít még a Gymnocalycium saglionis-ra, de virágszíne (vörös szemben a fehérrel/rózsaszínnel) azonnal megkülönbözteti tőle.

Taxonómia és filogenetika

A molekuláris vizsgálatok a fajt a Gymnocalycium nemzetségen belül a Microsemineum alnemzetségbe sorolják. A filogenetikai adatok szerint szoros rokonságban áll a Gymnocalycium baldianum és Gymnocalycium hossei fajokkal. A rendszertani határok gyakran elmosódnak a szomszédos populációkkal, ezért több korábban leírt fajt (pl. Gymnocalycium tillianum) ma már e taxon szinonimájának vagy alfajának tekintenek.

Forrás