Gymnocalycium carminanthum

Gymnocalycium oenanthemum
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium oenanthemum

Gymnocalycium carminanthum
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Gymnocalycium oenanthemum
Rendszertani besorolás
Faj	Gymnocalycium carminanthum

Tudományos név

• Gymnocalycium oenanthemum Backeb. in Blätt. Kakteenf. 1934(9): [2] genus 74, sp. 4. 1934 sec. Zuloaga & al. 2019
  elfogadott, érvényes név
• Gymnocalycium carminanthum Borth & Koop in Kakteen And. Sukk. 27: 73. 1976
  szinonima név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév a görög „gymnos” (meztelen, csupasz) és „calyx” (kehely) szavakból származik, a virágcső, a magház és az alatti rész szőrtelen jellegére utal. Gymnocalycium
• A fajnév latin–ógörög eredetű, a „carmineus” (kárminvörös) és „anthos” (virág) szavakból áll, a faj jellegzetes virágszínére utal. Gymnocalycium carminanthum

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Argentína, Catamarca tartomány, Sierra de Ambato hegység.
• Első leírása: KuaS 27(4): 73–76 (1976).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Borth & Koop (1976).

Fotó: Mánfai Gyula

A(z) Gymnocalycium oenanthemum szinonimái

• (A(z) Gymnocalycium carminanthum a(z) Gymnocalycium oenanthemum szinonimája)*

• = Gymnocalycium tillianum, ≡ Gymnocalycium oenanthemum var. tillianum
• = Gymnocalycium carminanthum, ≡ Gymnocalycium oenanthemum subsp. carminanthum
• = Gymnocalycium ambatoense
• = Gymnocalycium carminanthum var. montanum, ≡ Gymnocalycium tillianum subsp. montanum, ≡ Gymnocalycium oenanthemum var. montanum
• = Gymnocalycium ambatoense subsp. plesnikii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Lapos gömb alakú hajtás, 10–12 cm átmérőjű és kb. 5–6 cm magas, enyhén besüllyedő csúccsal. Színe tompa kékeszöldtől szürkészöldig változik.

Szemölcsök

A bordák lapítottak, a csúcs közelében lekerekítettek, szögletes púpokba tagoltak. A púpok között vízszintes árok húzódik, amely az idősebb részeken kisimul.

Areolák

A bordák púpjain helyezkednek el, egymástól viszonylag szabályos távolságban.

Tövisek

• Középtövis: általában hiányzik, ritkán 1–2 db, erősebb, felfelé hajló, 8–12 mm hosszú.
• Peremtövis: 5–9 db, többnyire 7, 15–25 mm hosszúak, ár alakúak, háromszög keresztmetszetűek. Színük fiatalon narancsvöröses, később szürkés-rózsásbarnától világosszürkéig változik.

Generatív test

Virág

Harang alakú, a hajtáscsúcs körüli areolákból fejlődik, kb. 6 cm széles és 4,5 cm hosszú.

• Lepellevelek: csésze és párta jellegű lepellevelek, színük élénk karmazsinvörös, néha fénylő árnyalattal.
• Ivarlevelek: porzószálak és portokok világos színűek; bibeszál világos, bibe többágú.

Termés

Keskeny körte alakú, sötétzöldtől olívzöldig terjedő színű, kb. 15 mm hosszú.

• Magja: feketések, kb. 1 mm hosszúak, gömb alakúak, dudoros felszínűek, beesett köldökkel.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Argentína, Catamarca tartomány. Cactaceae
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A Sierra de Ambato hegységben, 1300–2200 m magasságban fordul elő. Sziklás hegyoldalakon, ritkás bokros és pázsitfüves növényzetben, gyakran nyílt, árnyékolás nélküli élőhelyeken nő.

Kultúrában tartás

Szaporítása magról viszonylag könnyű, bár a magoncok kezdetben lassan fejlődnek. Ivarérettséget 4–6 éves korban ér el. Enyhén savanyú (pH 6–6,8), ásványi anyagokban gazdag, jó vízáteresztő talajt igényel, amelyhez andezit őrlemény keverése ajánlott. Télen 5–10 °C-on, teljesen száraz közegben teleltetendő, rövid ideig enyhe fagyot is elvisel. A fiatal növényeket évente, később 2–3 évente célszerű átültetni. Mérsékelt tápanyag-utánpótlást igényel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Jellegzetes lapított hajtása és élénk kárminvörös virága jól elkülöníti más fajoktól. A piros virágú Gymnocalycium fajok között a viszonylag rövid virágcső különösen fontos bélyeg.

Taxonómia és filogenetika

Önálló, jól elkülöníthető faj, ismert szinonimák nélkül. A nemzetségen belül a vörös virágú fajok kisebb csoportjába tartozik.

Egyéb

A faj virágai viszonylag hosszú ideig nyitva maradnak, akár egy hétig is, ami a nemzetségen belül szokatlanul hosszú virágélettartamnak számít.

Szerzők

• Szöveg: Papp László; Mánfai Gyula
• Kép: Papp László; Bodor János
• Lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, és a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) – Pozsgások 201. kártya