Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Malouetieae

Innen: MKOE wiki
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Malouetieae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Apocynoideae
Nemzetség-
csoport
Malouetieae

Tudományos név

  • Malouetieae (G. Don) Müll. Arg., 1860
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A tribusz neve a Malouetia nemzetségnéven alapul. A Malouetia nemzetséget Aublet nevezte el Jean-Pierre Malouet (1740–1814) francia politikus és diplomata tiszteletére, aki Francia Guyana adminisztrátora volt.

A név klasszikus forrásai és botanikai vonatkozásai:

  1. Malouetia: Jean-Pierre Malouet nevéből származtatva.
  2. -eae: A botanikai nomenklatúra szerint a tribusz (nemzetségcsoport) szintjét jelölő szabványos végződés.

Típus

  • Malouetia Aubl.
  • Első leírása: Müller Argoviensis, Flora Brasiliensis 6(1): 11. 1860.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: George Don írta le először alcsaládi/csoport szinten (Malouetieae), majd Johannes Müller Argoviensis emelte tribusz rangra 1860-ban.
Malouetia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Malouetiinae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A tribusz tagjai fás szárú növények, amelyek lehetnek cserjék vagy fák, ritkábban liánok. A hajtások rendszerint tejnedvű szövetekkel rendelkeznek. A levelek egyszerűek, tagolatlanok, átellenes állásúak (folia opposita). A levéllemez éle ép, erezete szárnyas.

Generatív test

Virág

A virágzat általában bogernyő (cyma), amely végálló vagy hónalji helyzetű. A virágok hímnősek, aktinomorf szimmetriájúak. A párta forrt, gyakran tányér alakú vagy tölcséres (hypocrateriform). A porzók a párta csövéhez nőttek, a portokok gyakran nyílhegy alakúak és a bibéhez tapadnak, de nem nőnek hozzá szorosan. A magház felső állású vagy félig alsó állású, két termőlevélből áll.

Termés

A termés két tüszőtermés (folliculus), amelyek éréskor szétválnak.

  • Magja: A magvak általában hosszúkásak, és az egyik végükön repítőszőr-üstökkel (coma) rendelkeznek, ami segíti a szél általi terjedést (anemochoria).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A tribusz fajai elsősorban a trópusi régiókban fordulnak elő. Megtalálhatóak Dél-Amerika (különösen az Amazonas-medence), Közép-Amerika, Afrika trópusi területein, valamint Madagaszkár szigetén és Délkelet-Ázsia egyes részein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően trópusi esőerdők, galériaerdők és nedves szavannák lakói. Kedvelik a párás, meleg éghajlatot és a jó vízellátottságú talajokat.

Szukkulens taxonok

A Malouetieae tribuszon belül a szukkulencia nem domináns jellemző, a fajok többsége fás szárú mezofita. Azonban bizonyos taxonoknál megfigyelhető a szárazsághoz való alkalmazkodás, például a Pachypodium nemzetséggel való távolabbi rokonság révén a törzs megvastagodása vagy a víztároló szövetek kialakulása előfordulhat a rokon kládokban, de magában a Malouetieae szoros értelmében vett csoportjában a húsos, víztároló levelek vagy szárak ritkák.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján a Malouetieae az Apocynaceae (meténgfélék) családjába, azon belül az Apocynoideae alcsaládba tartozik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a tribusz egy monofiletikus egységet alkot.

A tribuszba tartozó fontosabb nemzetségek:

Forrás

Alkategóriák

Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van.