Kategória:Pachypodiinae
| Pachypodiinae | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Apocynoideae |
| Nemzetség- csoport |
Malouetieae |
| Alnemzetség-csoport | Pachypodiinae |
| Pachypodieae | |
|---|---|
 Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Pachypodiinae | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Pachypodieae |
Tudományos név
- Pachypodiinae Pichon (1948)
elfogadott, érvényes név - Pachypodieae (Pichon) Benth. & Hook. f.
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A szubtribusz neve a típusnemzetség, a Pachypodium nevéből származik, amely a görög pachys (vastag) és podion (láb) szavak összetétele. Az elnevezés a növények jellegzetesen megvastagodott, pozsgás törzsére utal, amely a talajfelszínnél gyakran kiszélesedik. A klasszikus görög etimológiát Liddell és Scott (LSJ) szótára is alátámasztja a „vastag” és „lábacska” jelentésű tövekkel. A botanikai névtani források (IPNI) szerint Marcel Pichon 1948-ban írta le a taxont ebben a rangban, a névválasztást pedig az extrém törzsszukkulencia (pachycaul életforma) indokolta. A Stearn-féle Botanical Latin és Genaust etimológiai művei megerősítik, hogy a név a taxonómiai csoport legszembetűnőbb morfológiai bélyegére reflektál.
Típus
- Pachypodium Lindley; gyűjtő: Francis Masson, Dél-Afrika, 1775.
- Első leírása: Mémoires du Muséum National d'Histoire Naturelle 27: 174. (1948)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Marcel Pichon, 1948
Pachypodium képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Pachypodieae (Pichon) Benth. & Hook. f.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A szubtribusz tagjai kifejezett törzsszukkulens növények. A hajtás vagy szár jellemzően megvastagodott, húsos, vizet tároló szövetekkel rendelkezik (caudex), felszíne gyakran erősen fásodó vagy kérgesedő. A szár felszínén spirális vagy sorokba rendezett tövisek találhatók, amelyek párosával vagy hármasával állnak az areola-szerű párnákon. A levelek egyszerűek, épek, általában a hajtás csúcsán, rozettaszerűen csoportosulnak, a nyugalmi időszakban lehullanak. A gyökérzet mélyre hatoló karógyökér vagy szétterülő, de minden esetben alkalmazkodott a száraz aljzathoz.
Generatív test
Virág
A virágzat végálló, kevés virágú forgó vagy magányos virág. A virág nagy, tölcséres vagy forrt szirmú, színe a fehértől a sárgán át a bíborvörösig változhat.
- Takarólevelek: A csésze 5 cimpájú, rövid. A párta forrt, tölcsér alakú, a párta cimpái a bimbóban megcsavarodottak. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak rövidek, a portokok nyíl alakúak és a bibeszál köré csoportosulnak. A termő két különálló termőlevélből áll. Egy sorban maradjon!
Termés
Két ikertüsző termés, amely éréskor hosszában felnyílik.
- Magja: Számos, lapított, a csúcsán selymes repítőszőr-üstökkel ellátott, ami segíti a széllel való terjedést.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A szubtribusz képviselői főként az afrotropikus flórabirodalomban élnek; a fajok többsége Madagaszkár szigetén endemikus, de jelentős számban fordulnak elő a Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia, Angola és Zimbabwe területén is.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szélsőségesen száraz, szemiarid területek lakói. Megtalálhatók sziklás hegyoldalakon, kvarcit-mezőkön és lombhullató száraz erdőkben. Litofiton életmódjuk gyakori.
Kultúrában tartás
A Pachypodiinae tagjai, különösen a Pachypodium nemzetség fajai, népszerűek az egzotikus növénygyűjtők körében. Magas fényigényűek és jó vízelvezetésű, ásványi talajt igényelnek. Télen, a lombhullatás után szinte teljes szárazságot és legalább 10–15 °C hőmérsékletet igényelnek.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlítanak a Nerieae tribuszba tartozó Adenium nemzetségre, de a Pachypodiinae tagjai szinte mindig rendelkeznek tövisekkel, míg az Adenium szárai tövis nélküliek. A kaktuszoktól (Cactaceae) valódi leveleik és tejnedvük különbözteti meg őket.
Szukkulens taxonok
A szubtribusz a törzsszukkulencia egyik leglátványosabb formáját mutatja az Apocynaceae családon belül. A klád jellemzője a pachycaul felépítés, ahol a fotoszintézis jelentős részét a szukkulens szár veszi át a lombhullató időszakban.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV szerint a szubtribusz az Apocynaceae család Apocynoideae alcsaládjába, a Malouetieae tribuszba tartozik. A 2010 utáni molekuláris kutatások (pl. Livshultz et al.) megerősítették a csoport monofiletikus jellegét és szoros rokonságát a fás szárú afrikai Malouetieae nemzetségekkel.
Forrás
- Plants of the World Online (POWO)
- International Plant Names Index (IPNI)
- World Flora Online (WFO)
- Llifle Encyclopedia of Succulents
- Pichon, M. (1948): Mémoires du Muséum National d'Histoire Naturelle.