Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Malouetieae

Innen: MKOE wiki
Malouetieae
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Apocynoideae
Nemzetség-
csoport
Malouetieae

Tudományos név

  • Malouetieae (G. Don) Müll. Arg., 1860

A név eredete, etimológia

A tribusz neve a Malouetia nemzetségnéven alapul. A Malouetia nemzetséget Aublet nevezte el Jean-Pierre Malouet (1740–1814) francia politikus és diplomata tiszteletére, aki Francia Guyana adminisztrátora volt.

A név klasszikus forrásai és botanikai vonatkozásai:

  1. Malouetia: Jean-Pierre Malouet nevéből származtatva.
  2. -eae: A botanikai nomenklatúra szerint a tribusz (nemzetségcsoport) szintjét jelölő szabványos végződés.

Típus

  • Malouetia Aubl.
  • Első leírása: Müller Argoviensis, Flora Brasiliensis 6(1): 11. 1860.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: George Don írta le először alcsaládi/csoport szinten (Malouetieae), majd Johannes Müller Argoviensis emelte tribusz rangra 1860-ban.
Malouetia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Malouetiinae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A tribusz tagjai fás szárú növények, amelyek lehetnek cserjék vagy fák, ritkábban liánok. A hajtások rendszerint tejnedvű szövetekkel rendelkeznek. A levelek egyszerűek, tagolatlanok, átellenes állásúak (folia opposita). A levéllemez éle ép, erezete szárnyas.

Generatív test

Virág

A virágzat általában bogernyő (cyma), amely végálló vagy hónalji helyzetű. A virágok hímnősek, aktinomorf szimmetriájúak. A párta forrt, gyakran tányér alakú vagy tölcséres (hypocrateriform). A porzók a párta csövéhez nőttek, a portokok gyakran nyílhegy alakúak és a bibéhez tapadnak, de nem nőnek hozzá szorosan. A magház felső állású vagy félig alsó állású, két termőlevélből áll.

Termés

A termés két tüszőtermés (folliculus), amelyek éréskor szétválnak.

  • Magja: A magvak általában hosszúkásak, és az egyik végükön repítőszőr-üstökkel (coma) rendelkeznek, ami segíti a szél általi terjedést (anemochoria).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A tribusz fajai elsősorban a trópusi régiókban fordulnak elő. Megtalálhatóak Dél-Amerika (különösen az Amazonas-medence), Közép-Amerika, Afrika trópusi területein, valamint Madagaszkár szigetén és Délkelet-Ázsia egyes részein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően trópusi esőerdők, galériaerdők és nedves szavannák lakói. Kedvelik a párás, meleg éghajlatot és a jó vízellátottságú talajokat.

Szukkulens taxonok

A Malouetieae tribuszon belül a szukkulencia nem domináns jellemző, a fajok többsége fás szárú mezofita. Azonban bizonyos taxonoknál megfigyelhető a szárazsághoz való alkalmazkodás, például a Pachypodium nemzetséggel való távolabbi rokonság révén a törzs megvastagodása vagy a víztároló szövetek kialakulása előfordulhat a rokon kládokban, de magában a Malouetieae szoros értelmében vett csoportjában a húsos, víztároló levelek vagy szárak ritkák.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján a Malouetieae az Apocynaceae (meténgfélék) családjába, azon belül az Apocynoideae alcsaládba tartozik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a tribusz egy monofiletikus egységet alkot.

A tribuszba tartozó fontosabb nemzetségek:

  • Allowoodsonia
  • Carruthersia
  • Funtumia
  • Holarrhena
  • Kibatalia
  • Malouetia
  • Mascarenhasia
  • Pachypodium (egyes rendszerekben ide sorolva vagy közeli rokonként kezelve)
  • Wrightia

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.