Kategória:Malouetieae
| Malouetieae | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Apocynoideae |
| Nemzetség- csoport |
Malouetieae |
Tudományos név
- Malouetieae (G. Don) Müll. Arg., 1860
A név eredete, etimológia
A tribusz neve a Malouetia nemzetségnéven alapul. A Malouetia nemzetséget Aublet nevezte el Jean-Pierre Malouet (1740–1814) francia politikus és diplomata tiszteletére, aki Francia Guyana adminisztrátora volt.
A név klasszikus forrásai és botanikai vonatkozásai:
- Malouetia: Jean-Pierre Malouet nevéből származtatva.
- -eae: A botanikai nomenklatúra szerint a tribusz (nemzetségcsoport) szintjét jelölő szabványos végződés.
Típus
- Malouetia Aubl.
- Első leírása: Müller Argoviensis, Flora Brasiliensis 6(1): 11. 1860.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: George Don írta le először alcsaládi/csoport szinten (Malouetieae), majd Johannes Müller Argoviensis emelte tribusz rangra 1860-ban.
Malouetia képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Malouetiinae
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A tribusz tagjai fás szárú növények, amelyek lehetnek cserjék vagy fák, ritkábban liánok. A hajtások rendszerint tejnedvű szövetekkel rendelkeznek. A levelek egyszerűek, tagolatlanok, átellenes állásúak (folia opposita). A levéllemez éle ép, erezete szárnyas.
Generatív test
Virág
A virágzat általában bogernyő (cyma), amely végálló vagy hónalji helyzetű. A virágok hímnősek, aktinomorf szimmetriájúak. A párta forrt, gyakran tányér alakú vagy tölcséres (hypocrateriform). A porzók a párta csövéhez nőttek, a portokok gyakran nyílhegy alakúak és a bibéhez tapadnak, de nem nőnek hozzá szorosan. A magház felső állású vagy félig alsó állású, két termőlevélből áll.
Termés
A termés két tüszőtermés (folliculus), amelyek éréskor szétválnak.
- Magja: A magvak általában hosszúkásak, és az egyik végükön repítőszőr-üstökkel (coma) rendelkeznek, ami segíti a szél általi terjedést (anemochoria).
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A tribusz fajai elsősorban a trópusi régiókban fordulnak elő. Megtalálhatóak Dél-Amerika (különösen az Amazonas-medence), Közép-Amerika, Afrika trópusi területein, valamint Madagaszkár szigetén és Délkelet-Ázsia egyes részein.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően trópusi esőerdők, galériaerdők és nedves szavannák lakói. Kedvelik a párás, meleg éghajlatot és a jó vízellátottságú talajokat.
Szukkulens taxonok
A Malouetieae tribuszon belül a szukkulencia nem domináns jellemző, a fajok többsége fás szárú mezofita. Azonban bizonyos taxonoknál megfigyelhető a szárazsághoz való alkalmazkodás, például a Pachypodium nemzetséggel való távolabbi rokonság révén a törzs megvastagodása vagy a víztároló szövetek kialakulása előfordulhat a rokon kládokban, de magában a Malouetieae szoros értelmében vett csoportjában a húsos, víztároló levelek vagy szárak ritkák.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján a Malouetieae az Apocynaceae (meténgfélék) családjába, azon belül az Apocynoideae alcsaládba tartozik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a tribusz egy monofiletikus egységet alkot.
A tribuszba tartozó fontosabb nemzetségek:
- Allowoodsonia
- Carruthersia
- Funtumia
- Holarrhena
- Kibatalia
- Malouetia
- Mascarenhasia
- Pachypodium (egyes rendszerekben ide sorolva vagy közeli rokonként kezelve)
- Wrightia
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.