Coryphantha pseudoechinus subsp. pseudoechinus

Coryphantha pseudoechinus subsp. pseudoechinus
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Coryphantha
Faj	Coryphantha pseudoechinus subsp. pseudoechinus

Tudományos név

Coryphantha pseudoechinus subsp. pseudoechinus sec. Guzmán Cruz & al. 2003
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög „koryphé” = csúcs, tető, magaslat, valamint az „anthos” = virág szavakból származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtáscsúcson vagy annak közelében hozzák.

A fajnév ógörög eredetű: a „pseudo-” jelentése hamis vagy ál, az „echinus” jelentése sün vagy tengeri sün. A név a Coryphantha echinus fajhoz való hasonlóságra utal.

Az alfajnév (pseudoechinus) autonym, amely az alapfajjal azonos nevű nominát alfajt jelöli.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Coahuila állam, Sierra de Paila
Első leírása: Monatsschrift der Deutschen Kakteen-Gesellschaft 1: 17, 1929
Az aktuális taxonómiai besorolás: Boedeker, 1929

A(z) Coryphantha pseudoechinus subsp. pseudoechinus szinonimái

= Coryphantha pusilliflora

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Tövénél sarjadó növény, idővel nagyobb csoportokat képez. Hajtásai tojásdad vagy rövid oszlopos alakúak, 7–12 cm magasak és körülbelül 5 cm átmérőjűek. Színük sötétzöld. A hajtáscsúcs kissé belapult, enyhén gyapjas.

Szemölcsök

A szemölcsök kúposak, spirális elrendezésűek (spirálarány 5:8), rombusz alakú alappal. Szélességük kb. 10 mm, hosszúságuk felül 8 mm, alul 13 mm. Felső oldalukon keskeny, éles barázda húzódik, amelyben az areola közelében néha sárgás extraflorális nektárium található.

Axillák

Az axillák, valamint a szemölcsbarázdák és a fiatal areolák fehér gyapjúval borítottak, amely később részben eltűnik.

Areolák

Az areolák kerekek, körülbelül 2 mm átmérőjűek, enyhén kiemelkednek a szemölcs csúcsán.

Tövisek

Középtövis: általában 1 db, ritkán hiányzik, 14–18 mm hosszú, vastag, tűszerű, egyenesen kiálló; színe barna vagy fekete, később deres szürkévé válik
Peremtövis: 18–20 db, 10–15 mm hosszú, egyenes, merev, tűszerű, sugarasan álló; színük szürkésfehér, fiatalon gyakran sárgás, barnás vagy feketés árnyalatú, később elszürkül

Generatív test

Virág

A virág lapos tölcsér alakú, körülbelül 20 mm hosszú és 30 mm átmérőjű. Színe lilás rózsaszín különböző árnyalataiban változik, a torok gyakran zöldes vagy zöldesfehér.

Lepellevelek: a külsők barnásvörösek, rózsaszín széllel és zöldes alappal; a belsők lilás rózsaszínűek, a torok felé világosodnak
Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok sárgák, bibeszál fehér, bibe fehér, többágú

Termés

A termés megnyúlt tojásdad alakú, körülbelül 15 mm hosszú és 7 mm átmérőjű, éretten vöröses színű, rajta a virágmaradvány gyakran megfigyelhető.

Magja: barna, kb. 1–1,2 mm nagyságú, vese alakú, fényes, hálózatosan gödrözött felületű

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó, Coahuila állam, Sierra de Paila és környéke
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: mészkőtörmelékes domboldalakon és sziklás területeken él, sekély talajokon, 1000–1900 m tengerszint feletti magasságban, más kaktuszokkal, Agave fajokkal, kutyatejfélékkel és pázsitfüvekkel együtt

Kultúrában tartás

Viszonylag könnyen nevelhető faj, amely már fiatal korban is virágzik. Ásványi anyagokban gazdag, kiváló vízáteresztő képességű, enyhén bázikus talajt igényel. Tavasztól őszig napos helyen, csapadéktól védve ajánlott tartani, mérsékelt öntözéssel. Télen világos helyen, teljesen szárazon, 5–10 °C közötti hőmérsékleten teleltetendő.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Coryphantha pseudoechinus subsp. pseudoechinus jellegzetessége a sarjképző növekedés, a sűrű, világos peremtöviszet és a lilás rózsaszín virág. A korábban önálló fajként leírt Coryphantha pusilliflora elsősorban világosabb virágszínével és sárgásabb peremtöviseivel különböztethető meg, de ma az alapalfaj szinonimájának tekintik.

Taxonómia és filogenetika

A nominát alfaj a faj tipikus megjelenési formáját képviseli. A fajon belül több földrajzi változat ismert, amelyek közül néhányat korábban önálló fajként írtak le.

Egyéb

A faj természetes élőhelyén gyakran alkot kisebb-nagyobb telepeket. Virágszíne a Coryphantha nemzetségen belül különösen dekoratívnak számít.

Szerzők

Szöveg és kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 554. kártya