Echinocereus acifer
| Echinocereus acifer | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Echinocereinae |
| Nemzetség | Echinocereus |
| Faj | Echinocereus acifer |
Tudományos név
- Echinocereus acifer (Otto ex Salm-Dyck) Jacobi in Allg. Gartenzeitung 24: 109. 1856 sec. Sánchez & al. 2018
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia

- A nemzetségnév az ógörög „echinos” = sün és a latin „cereus” = gyertyaszerű szavakból származik, utalva a növény sűrű töviszetére és oszlopos vagy hengeres hajtásaira.
- A fajnév latin eredetű szóösszetétel: „acus” = tű, valamint a „-fer” = hordozó képzőből áll, amely a faj erőteljes, tűszerű töviseire utal.
Típuspéldány
- Első leírása: Cereus acifer, Salm-Dyck, 1850
- Az Echinocereus nemzetségbe helyezte: Haage, 1859
- Eredeti típusélőhely: Mexikó (pontos lelőhely nem ismert)
A(z) Echinocereus acifer szinonimái
- ≡ Cereus acifer, ≡ Echinocereus acifer, ≡ Echinocereus acifer, ≡ Echinocereus triglochidiatus var. acifer, ≡ Echinocereus polyacanthus subsp. acifer, ≡ Echinocereus triglochidiatus subsp. acifer, ≡ Echinocereus acifer subsp. acifer
- = Echinopsis valida var. densa, ≡ Echinocereus polyacanthus var. densus
- = Echinocereus acifer var. brevispinulus
- = Echinocereus acifer var. tenuispinus
- = Echinocereus acifer var. trichacanthus
- = Echinocereus acifer subsp. tubiflorus
- = Echinocereus acifer subsp. ventanensis
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A növény rendszerint a tövétől sarjad, 5–8 hajtásból álló kisebb párnákat alkot. A hajtások hengeresek, sötétzöld színűek, 10–40 cm magasak és 5–10 cm átmérőjűek.
Bordák
A hajtást 9–12 erősen szemölcsös, gumós felépítésű borda tagolja.
Areolák
A fiatal areolák tomentosusak, egymástól 10–15 mm távolságra helyezkednek el, átmérőjük kb. 3 mm.
Tövisek
- Középtövis: legfeljebb 5 db, sárga vagy vörösesbarna színű, később elszürkül
- Peremtövis: 10–15 db, sugárirányban álló, a középtöviseknél vékonyabb
Generatív test
Virág
A virágbimbók gyapjas, fehéres alapon vörösesbarna sörtékkel borított areolákból fejlődnek. A virág tölcsér alakú, kívül piros, belül sárga színű, ritkán enyhén görbült. Hossza 8–12 cm, átmérője elérheti a 10 cm-t.
- Ivarlevelek: a porzók sárgák, a bibeszál és a bibe zöldtől világoszöld színű
- A virágok kétivarúak és önbeporzásra képesek.
Termés
A termés ovális alakú, zöldes színű marad, kb. 3 cm hosszú és 2 cm átmérőjű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó — Guanajuato, Zacatecas, San Luis Potosí és Durango államok
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: sziklás, gyakran erdős területeken fordul elő, mohával borított felszíneken és sziklarepedésekben telepszik meg.
Kultúrában tartás
A faj jól tartható, viszonylag alkalmazkodó Echinocereus. Világos, napos helyet igényel. A tenyészidőszakban mérsékelt, rendszeres öntözést kíván, míg télen teljesen száraz tartás szükséges. Jó vízáteresztő, ásványi jellegű talajban fejlődik megfelelően.
Szaporítása magvetéssel vagy vegetatív úton, sarjak leválasztásával történhet. A magok csírázása 20–25 °C közötti hőmérsékleten eredményes. A dugványok gyökereztetése során célszerű steril körülményeket biztosítani a gombás fertőzések elkerülése érdekében.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Megjelenésében az Echinocereus triglochidiatus fajkomplexhez áll közel, azonban virágai rendszerint kétivarúak és öntermékenyek. Hosszú, sűrűn álló tövisei és párnás növekedési formája alapján jól felismerhető.
Taxonómia és filogenetika
Az Echinocereus acifer a Cactaceae család egyik jellegzetes faja. Taxonómiai besorolása hosszú ideig változó volt, több szerző az Echinocereus triglochidiatus változataként vagy alfajaként kezelte. A morfológiai sajátosságok alapján ma önálló fajként tartják számon.
Egyéb
A faj természetes élőhelyén gyakran telepszik meg sziklarepedésekben, ahol tömött párnákat képezve alkalmazkodik a száraz környezeti viszonyokhoz.
Szerzők
- Szöveg:
- Kép: Szigetvári József
- Lektorálta:
Forrás
- Caryophyllales.org
- LLIFLE www.llifle.com”