Echinocereus dasyacanthus
| Echinocereus dasyacanthus | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Echinocereinae |
| Nemzetség | Echinocereus |
| Faj | Echinocereus dasyacanthus |
 
| |
Tudományos név
- Echinocereus dasyacanthus Engelm., Mem. Tour N. Mexico: 100. 1848 sec. Sánchez & al. 2018
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév ógörög–latin eredetű: echinos = sün, valamint cereus = viaszgyertya, oszlopos alakú növény.
- A fajnév ógörög eredetű: dasys = bozontos, sűrű, valamint akantha = tövis. A név a növény sűrű, gyakran gyapjas hatású töviseire utal.
Típuspéldány
- Első leírása: Memoir of a Tour to Northern Mexico 100 (1848).
- Leírója: George Engelmann.
A(z) Echinocereus dasyacanthus szinonimái
- ≡ Cereus dasyacanthus, ≡ Echinocereus pectinatus var. dasyacanthus
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A növény rendszerint magányos növekedésű.
A hajtás hengeres, a csúcsa felé kissé keskenyedő. Legfeljebb 35 cm magas és 13 cm átmérőjű. A testet a sűrű tövisek szinte teljesen elfedik.
Bordák
A hajtáson 12–21 borda található, amelyek alacsony szemölcsökből állnak.
Areolák
Az areolák a bordák szemölcseinek csúcsán helyezkednek el, egymáshoz viszonylag közel.
Tövisek
A tövisek színe változatos: sárga, rózsaszínes vagy sötétbarna lehet. A közép- és peremtövisek gyakran nehezen különíthetők el egymástól.
- Középtövis: 2–5 vagy több, felálló vagy széttartó állású, 2–25 mm hosszú.
- Peremtövis: 12–25 db, 5–15 mm hosszú. A szomszédos areolák tövisei gyakran összeérnek, sűrű borítást képezve.
Generatív test
Virág
A virágok gyakran a hajtás oldalán jelennek meg.
Színük leggyakrabban sárga, de előfordulnak fehéres, narancs vagy rózsaszín árnyalatú virágok is. Átmérőjük 5–15 cm lehet, ezért a faj az Echinocereus nemzetségen belül a nagyvirágú fajok közé tartozik.
Termés
A termés rendszerint gömbölyű, húsos. Színe zöld vagy bíbor. Felszínén könnyen lehulló tövisek találhatók.
- Magja: fekete színű, kb. 1–1,2 mm átmérőjű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: az Egyesült Államok délnyugati része és Mexikó északi területei. Az USA-ban Arizona, Új-Mexikó és Texas államokban fordul elő, Mexikóban Sonora, Chihuahua és Coahuila államokban.
Kultúrában tartás
Viszonylag könnyen tartható faj, hasonlóan a legtöbb Echinocereus-hoz. A szokásos kaktuszföldben jól fejlődik, feltéve hogy a talaj nem túl savas kémhatású.
Virágzása azonban nem különösebben bőséges: egy példány rendszerint évente csak egy vagy néhány virágot hoz. Ez különösen feltűnő, mivel a faj az Echinocereus-ok között nagyvirágúnak számít.
A populációk között különösen szép színű változatok is előfordulnak, például narancsos vagy élénk sárga virágú formák.
A hideg teleltetést jól tűri, ezért fűtetlen helyen is sikeresen átteleltethető. A hűvös teleltetés azonban önmagában még nem biztosítja a bőséges virágzást.
Egyéb
Texasban megfigyelték, hogy a faj egyes élőhelyeken együtt fordul elő az Echinocereus russanthus egyik formájával. Virág nélkül a két faj gyakran nehezen különböztethető meg egymástól. Amikor azonban virágba borulnak, a különbség azonnal feltűnő: az Echinocereus dasyacanthus nagy, sárga virágokat hoz, míg az Echinocereus russanthus kisebb, barnás virágokat fejleszt.
Szerzők
- Szöveg: Barna János
- Kép: Bodor János és Barna János
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 79. kártya