Echinocereus salm-dyckianus

Echinocereus salm-dyckianus
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport	Echinocereinae
Nemzetség	Echinocereus
Faj	Echinocereus salm-dyckianus

Tudományos név

• Echinocereus salm-dyckianus Scheer in Bot. Voy. Herald: 291. 1856 sec. Hunt 2016
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév a görög „echinos” = sündisznó és a latin „cereus” = gyertya, fáklya szavakból származik. A név a nemzetség fajainak gyakran sűrűn tövises, oszlopos vagy hengeres hajtásaira utal.
• A fajnév Joseph Franz Salm-Reifferscheid-Dyck (1773–1861) német herceg és botanikus nevét őrzi, aki a 19. század egyik legjelentősebb kaktuszkutatója volt, és hatalmas kaktuszgyűjteményt tartott fenn.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: az eredeti típuspéldány valószínűleg elveszett; a típusélőhely Chihuahua környéke (Mexikó)
• Első leírása: Botany of the Voyage of H.M.S. Herald, 1856
• Leírta: Scheer

Fotó: Szigetvári József

A(z) Echinocereus salm-dyckianus szinonimái

• − Echinocereus salm-dyckianus
• = Cereus salm-dyckianus
• = Echinocereus salmianus
• = Cereus salmianus
• = Echinocereus salmianus
• = Echinocereus salm-dyckianus var. noctiflorus
• = Echinocereus scheeri var. obscuriensis, ≡ Echinocereus salm-dyckianus subsp. obscuriensis, ≡ Echinocereus salm-dyckianus f. obscuriensis, ≡ Echinocereus scheeri subsp. obscuriensis
• = Echinocereus scheeri subsp. rischeri, ≡ Echinocereus rischeri

Fotó: Szigetvári József

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Erősen sarjadzó, gyakran nagy telepeket alkotó kaktusz. Egyetlen tő akár több tucat, kedvező körülmények között közel száz hajtást is fejleszthet. A hajtások hengeresek, többnyire felállók vagy kissé elfekvők, csúcsuk felé enyhén elkeskenyednek. Színük zöld vagy sárgászöld. Magasságuk általában 10–25 cm, átmérőjük 3–5 cm.

Bordák

A hajtást 7–10 borda tagolja. A bordák alacsonyak, kissé hullámosak vagy gyengén dudorosak, szélességük 5–10 mm, magasságuk 3–5 mm.

Fotó: Szigetvári József

Axillák

Az axillák rövid, világos színű gyapjas szőrökkel fedettek.

Areolák

Az areolák kerek vagy ovális alakúak, legfeljebb 5 mm hosszúak. A bordákon egymástól kb. 8–12 mm távolságra helyezkednek el, fiatalon sárgás vagy fehéres filccel fedettek.

Tövisek

A tövisek egyenesek, merevek, keresztmetszetük közel kör alakú.

• Középtövis: 1–4 db, 5–30 mm hosszú, fehéres vagy vörösesbarna színű, gyakran sötétebb csúccsal; rendszerint vastagabb és hosszabb a peremtöviseknél
• Peremtövis: 7–9 db, 3–12 mm hosszú, fehéres, sárgás vagy szürkés színű, többnyire sötétebb csúccsal

Generatív test

Fotó: Szigetvári József

Virág

A virág tölcséres vagy csöves alakú, 7–10 cm hosszú, 4–7,5 cm átmérőjű. Színe narancsvörös vagy vöröses-narancs, a torok világosabb árnyalatú. Illatos, nappal és éjszaka egyaránt nyitva maradhat. A virágcső 4–7 cm hosszú, zöldes színű, areolákkal, amelyek fehér gyapjúval és rövid tövisekkel fedettek.

• Lepellevelek: keskeny, lándzsás alakú sziromlevelek
• Ivarlevelek: a porzószálak fehérek, felső részük bíbor árnyalatú; a portokok bíbor vagy sötét színűek; a bibeszál fehér, a bibe 8–10 zöld karéjból áll.

Termés

A termés ovális vagy körte alakú, 25–30 mm hosszú és legfeljebb 20 mm átmérőjű. Színe zöld vagy sötétzöld, húsa fehér. Éréskor felreped és kiszórja magjait.

• Magja: fekete színű, kb. 2 mm hosszú, felületén jellegzetes szemölcsös mintázattal

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Mexikó, elsősorban Sonora keleti és Chihuahua nyugati területein
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: a Sierra Madre Occidental hegységben fordul elő, 1700–2400 m tengerszint feletti magasságban. Kanyonokban és sziklás lejtőkön él, gyakran félárnyékban. Előfordul más kaktuszfajok társaságában, például Echinocereus rigidissimus, Echinocereus stolonifer és Echinocereus polyacanthus mellett.

Kultúrában tartás

Tartása hasonló a nemzetség legtöbb fajához. Világos, napos helyet igényel, de a természetben gyakran félárnyékban nő, ezért az üvegházi kultúrában is jól viseli az enyhe árnyékolást.

A vegetációs időszakban mérsékelt, de rendszeres öntözést igényel. Jó vízáteresztő, ásványi jellegű talajban fejlődik legjobban. A pangó víz kerülendő.

Télen világos helyen, teljesen szárazon tartandó, kb. 6–10 °C körüli hőmérsékleten.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Közeli rokonságban áll az Echinocereus scheeri fajjal, amelytől elsősorban rövidebb tövisei és általában kisebb átmérőjű hajtásai különböztetik meg.

A faj erősen sarjadzó növekedésű, és gyakran nagy, laza telepeket alkot.

Taxonómia és filogenetika

A fajt 1856-ban Scheer írta le. A szakirodalomban időnként az Echinocereus scheeri közeli rokonaként vagy annak változataként is kezelték, ezért több szinonim név is kapcsolódik hozzá.

Egyéb

Virágait természetes élőhelyén gyakran kolibrik porozzák be. A faj kromoszómaszáma 4n = 44.

Forrás

• Echinocereus.com
• Kew Science – Plants of the World Online