Echinocereus stoloniferus

Echinocereus stoloniferus
; Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.; Az érvényes leírást lásd itt:; Echinocereus stolonifer
Rendszertani besorolás
Faj	Echinocereus stoloniferus

Echinocereus stolonifer
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport	Echinocereinae
Nemzetség	Echinocereus
Faj	Echinocereus stolonifer

Tudományos név

Echinocereus stolonifer W.T.Marshall in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 9: 159. 1938 sec. Sánchez & al. 2018
elfogadott, érvényes név
Echinocereus stoloniferus W.T.Marshall, nom. inval.
szinonima név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög „echinus” = sün, valamint a latin „cereus” = viaszgyertya, fáklya szavak összetételéből származik. Az előtag a növények tövises jellegére, az utótag pedig az oszlopszerű hajtásformára utal.
A fajnév latin eredetű: „stoloniferus” jelentése tarackos, föld alatti indákat vagy gyöktörzset fejlesztő. A név a faj azon tulajdonságát fejezi ki, hogy föld alatti hajtások segítségével terjed és telepeket képez.

Típuspéldány

Első leírása: Cactus and Succulent Journal (US) 9: 159–160, 1938
Leírója: W. T. Marshall
Típusélőhely: Mexikó, Sonora és Sinaloa határvidéke

A(z) Echinocereus stolonifer szinonimái

(A(z) Echinocereus stoloniferus a(z) Echinocereus stolonifer szinonimája)*

− Echinocereus stoloniferus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Hengeres hajtású, erőteljesen sarjadzó faj, amely idővel kisebb-nagyobb telepeket alkot.

A hajtások szürkészöld színűek, több mint 30 cm magasra növekedhetnek, átmérőjük 4–6 cm.

Bordák

A hajtást 12–16 borda tagolja. A bordák 3–10 mm szélesek, kb. 6 mm magasak, egymástól 5–12 mm távolságra helyezkednek el.

Areolák

Az areolák ovális alakúak, mintegy 2 mm hosszúak és 1 mm szélesek, egymástól 3–5 mm távolságra állnak.

Tövisek

Középtövis: rendszerint 3–5 db (néha kevesebb), 5–16 mm hosszú; tűszerű, egyenes. Színük sárgától rózsaszín árnyalatig változhat, csúcsuk sötétebb, szürkés.
Peremtövis: többnyire 10–16 db, általában 10 mm-nél hosszabb; sugarasan állók, tűszerűek, egyenesek. Színük fehér vagy sárgás, sötétszürke csúccsal.

Generatív test

Virág

A bimbó lepellevelek alatti része gyapjúval és tövisekkel borított.

A virág harang alakú, 6–8 cm hosszú és 8–10 cm átmérőjű. Színe sárga, a lepellevelek csúcsi része gyakran vöröses árnyalatú vagy sötétebb középcsíkkal díszített.

Virágcső: zöld, 20–28 mm hosszú, 10–30 mm átmérőjű
Magház: 12–20 mm hosszú, 12–15 mm széles, zöld; rajta 10–15 db, 5–8 mm hosszú, fehér, sötétebb csúcsú tövis és fehér gyapjú található
Lepellevelek: 30–55 mm hosszúak, 10–20 mm szélesek
Ivarlevelek: porzószálak 10–18 mm hosszúak, sárgás színűek; portokok és virágpor sárgák; bibeszál több mint 30 mm hosszú, felső részén zöldes; a bibe több mint 7 ágú, zöld vagy sötétzöld

Termés

A termés gömb vagy tojás alakú, 15–22 mm hosszú és 15–20 mm vastag, zöld színű.

Magja: fekete, 1,3–1,5 mm hosszú és 1–1,2 mm széles; maghéja jellegzetesen dudoros felszínű

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó — délkelet-Sonora és észak-Sinaloa területén, Guirocobától Saguaribo térségéig
Élőhely: vulkanikus konglomerátum kőzeten kialakult agyagos, köves talajokon
Növénytársulás: meredek lejtők ritkás, nyílt tölgyerdeinek tisztásain
Tengerszint feletti magasság: 200–1600 m

Az Echinocereus stoloniferus subsp. tayopensis elterjedése Kelet-Chihuahua, Északkelet-Sonora és Északnyugat-Durango államokra esik, 400–2000 m magasságban.

Kultúrában tartás

Nem különösebben igényes faj, ha jó vízáteresztő, enyhén agyagos, ásványi anyagokban gazdag talajba ültetjük.

Öntözése mérsékelt legyen, mert a pangó vizet rosszul tűri. Szaporítása magvetéssel vagy sarjak leválasztásával történhet.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Két elfogadott alfaja ismert:

Echinocereus stoloniferus subsp. stoloniferus
Echinocereus stoloniferus subsp. tayopensis

Mindkét alfaj jelentős változékonyságot mutat, különösen a tövisek számában, hosszában és színében. Általában kisebb telepeket képeznek.

Taxonómia és filogenetika

A faj az Echinocereus nemzetség azon csoportjába tartozik, amelyre a telepképző növekedés és a föld alatti hajtások jelenléte jellemző. A populációk morfológiai változatossága miatt taxonómiai megítélése hosszabb ideig vitatott volt.

Egyéb

Természetes élőhelyein állományai napjainkra több helyen megritkultak.

Szerzők

Szöveg: Sorin Copăcescu
Fordította: Lőrincz István
Kép: Bodor János, Gonda István
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 199. kártya