Gymnocalycium schickendantzii subsp. delaetii
| Gymnocalycium schickendantzii subsp. delaetii | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Gymnocalyciinae |
| Nemzetség | Gymnocalycium |
| Faj | Gymnocalycium schickendantzii |
| Alfaj | Gymnocalycium schickendantzii subsp. delaetii |
Tudományos név
- Gymnocalycium schickendantzii subsp. delaetii (K.Schum.) G.J.Charles in Cactaceae Syst. Init. 20: 18. 2005. Sec. Charles (2009)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A Gymnocalycium nemzetségnév a görög gymnos (γυμνός – meztelen) és kalyx (κάλυξ – kehely, bimbó) szavakból származik, ami a kaktuszok virágcsövének és bimbójának csupasz, pikkelyes felületére utal.
- Az alapfaj epitetonja, a schickendantzii, Friedrich Schickendantz német vegyész és botanikus tiszteletére lett elnevezve.
- Az alfaj neve, a delaetii, Frantz De Laet neves belga kertész és pozsgásnövény-kereskedő emlékét őrzi, aki jelentős szerepet játszott a dél-amerikai kaktuszok európai elterjesztésében.
Típus
- Echinocactus delaetii; Karl Moritz Schumann, Argentína, Salta tartomány, 1901.
- Első leírása: Alfajként a Cactaceae Systematix Initiatives 20. számában jelent meg 2005-ben (eredeti leírása Echinocactus delaetii néven a Monatsschrift für Kakteenkunde 11. kötetében, 1901-ben).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Graham Charles 2005.
Gymnocalycium schickendantzii subsp. delaetii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Gymnocalycium schickendantzii subsp. delaetii szinonimái
- ≡ Echinocactus delaetii, ≡ Gymnocalycium delaetii
- = Echinocactus joossensianus, ≡ Gymnocalycium joossensianum
- = Gymnocalycium antherostele
- = Gymnocalycium delaetii f. antherosacos
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növény jellemzően magányos, a hajtás ellaposodott gömb alakú vagy gömbölyded, színe élénkzöld vagy sárgászöld. A kifejlett szár átmérője elérheti a 10–15 cm-t. A bordák száma általában 5–8, szélesek, mély keresztirányú barázdákkal tagoltak, amelyek kifejezett, lekerekített szemölcsöket alkotnak. Az areolák nagyok, oválisak, kezdetben sárgásfehér nemez borítja őket, később kopaszodnak. A tövisek száma areolánként 6–9, hosszuk 1,5–4 cm. A peremtövis sugarasan elálló, gyakran kissé visszahajló a testre, színük szürkésbarna vagy sárgásbarna. A középtövis általában hiányzik, vagy ha jelen van, alig különbözik a peremtövisektől.
Generatív test
Virág
A virág tölcsér alakú, színe a fehértől a halvány rózsaszínig terjed, hossza 4–5 cm.
- Takarólevelek: A belső lepellevél krémfehér vagy rózsaszínes, a külső lepellevél zöldes vagy vörösesbarna középsávval díszített.
- Ivarlevelek: A porzószálak sárgásfehérek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibe 8–10 ágú.
Termés
A termés hordó alakú vagy gömbölyded, éretten zöldes vagy sötétvörös, pikkelyekkel borított.
- Magja: Kicsi, sapka alakú, feketésbarna, finoman szemcsézett.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína északnyugati része, különösen Salta tartomány területein endemikus.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 500 és 1500 méter közötti tengerszint feletti magasságban fordul elő. Sziklás hegyoldalakon, füves pampák és bozótosok szélén él. Gyakran litofiton módon, sziklák repedéseiben vagy köves talajban telepszik meg, ahol a bozót árnyékában kap védelmet.
Kultúrában tartás
Könnyen nevelhető taxon. Ásványi anyagokban gazdag, jó vízelvezetésű talajt igényel. A tenyészidőszakban kedveli a világos helyet, de a tűző naptól óvni kell, mert a sárgászöld szár könnyen megéghet. Öntözése mérsékelt legyen, két öntözés között hagyni kell a földjét kiszáradni. Teleltetése szárazon, 5–10 °C-on ideális. A subsp. schickendantzii-nél valamivel több hőt és árnyékot igényel.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A subsp. delaetii megkülönböztethető a típusalfajtól, a subsp. schickendantzii-től élénkzöldebb testszíne, kevesebb és szélesebb bordák és rövidebb, vaskosabb tövisek alapján. Hasonlíthat a Gymnocalycium saglionis fiatal példányaira, de virágzatának szerkezete és a bordák tagoltsága egyértelműen elkülöníti.
Taxonómia és filogenetika
A molekuláris adatok alapján a taxon a Gymnocalycium nemzetség Microsemineum kládjába tartozik. Bár korábban önálló fajként (Gymnocalycium delaetii) kezelték, a 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették szoros genetikai kapcsolatát a Gymnocalycium schickendantzii fajkomplexummal, így jelenleg annak alfajaként tartják számon. A populációk földrajzi izolációja Salta tartományban indokolja az alfaji szintű elkülönítést.