Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Tromotriche

Innen: MKOE wiki
Tromotriche
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Asclepiadoideae
Nemzetség-
csoport
Ceropegieae
Alnemzetség-
csoport
Stapeliinae
Nemzetség Tromotriche

Tudományos név

  • Tromotriche (Haworth) Robert Brown, 1810

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög tromos (tremor, reszketés) és thrix, trikhos (szőr, haj) szavakból származik. A név az egyes fajok virágain, különösen a pártacimpák szélein található, rezgő vagy vibráló szőrökre (vibratilis trichoma-k) utal, amelyek a legkisebb légmozgásra is mozgásba lendülnek.

Típus

  • Tromotriche revoluta (Masson) Haworth; Francis Masson, Dél-Afrika, Fokföld; Típuspéldány: BM (British Museum)
  • Első leírása: A nemzetséget Adrian Hardy Haworth írta le először 1812-ben a Synopsis Plantarum Succulentarum című művében, elkülönítve a Stapelia nemzetségtől.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Robert Brown, 1810 (nomenklatúrai rögzítés és áthelyezés a Stapelieae csoporton belül).
Tromotriche revoluta képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Stapelia subgen. Tromotriche (Haworth) Schultes

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Alacsony termetű, évelő szukkulens növények, amelyek gyakran sűrű csomókat vagy szőnyegeket alkotnak. A szárak kúszóak vagy felegyenesedők, húsosak, hengeresek vagy gyengén négyszögletűek, gyakran matt zöldek vagy szürkészöldek, esetenként vöröses elszíneződéssel. A szárak felülete sima vagy finoman szemcsés (papillosus).

A levelek apró, pikkelyszerű maradványokká redukálódtak, amelyek a szárak dudorain (tuberculum) helyezkednek el, hamar leszáradnak. Tejnedvű nedve nincs, a növény víznedvű.

Generatív test

Virág

A virágzat a szárak oldalán, általában az alap közelében fejlődik ki, egy vagy több virágból áll. A párta (corolla) alapja harang vagy tölcsér alakú, a cimpák szétállók vagy visszahajlók. A párta belső felülete gyakran ráncos, szemcsés vagy szőrözött.

Jellemzőek a szegélyeken található, bunkó alakú vagy pálcika alakú vibratilis szőrök, amelyek a beporzó rovarok csalogatására szolgálnak. A mellékpárta (corona) kétkörös, bonyolult felépítésű, a belső kör cimpái gyakran a portokokra borulnak.

Termés

Ikerszerep-tüszőtermés (folliculus), amely éretten két hosszúkás, száraz hüvelyre válik szét.

  • Magja: Lapított, barna színű, végén hosszú, fehér selyemszőrökből álló üstökkel (pappus) rendelkezik, amely segíti a szél általi terjedést (anemochoria).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség fajai kizárólag a Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia területén őshonosak, különösen a Namaqualand és a Karoo régiók száraz területein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szélsőségesen száraz, arid vagy szemiarid területeken élnek. Kedvelik a sziklás lejtőket, cserjések védelmét vagy a kvarckavicsos síkságokat. Jól alkalmazkodtak a téli vagy nyári csapadékos területekhez egyaránt, a kőzetek repedéseiben vagy nagyobb bokrok félárnyékában telepednek meg.

Szukkulens taxonok

A Tromotriche nemzetségbe tartozó összes faj törzsszukkulens (caulis-succulentia). A szárak módosultak a víz tárolására, lehetővé téve a túlélést a hosszú aszályos időszakokban. A fotoszintézist elsősorban a szárak végzik a redukált levelek helyett.

Taxonómia és filogenetika

A nemzetség az Apocynaceae (meténgfélék) családjába, azon belül az Asclepiadoideae alcsaládba és a Stapelieae nemzetségcsoportba tartozik. Az APG IV osztályozás szerint a család a Gentianales rend része. A molekuláris vizsgálatok megerősítették közeli rokonságát az Orbea és Stapelia nemzetségekkel, de a virágmorfológia és a szárfelépítés alapján önálló kládként kezelik.

Forrás

A(z) „Tromotriche” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.