Parodia erinacea

Parodia erinacea
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Notocacteae
Nemzetség	Parodia
Faj	Parodia erinacea

Tudományos név

Parodia erinacea (Haw.) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987 sec. Anceschi & Magli 2018
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév Domingo Parodi (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus tiszteletére keletkezett, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt, növényeket gyűjtött és oktatott.
A fajnév (erinacea) latin eredetű szó, jelentése: sün, sündisznószerű. A növény sűrű, sugárirányban álló tövisezetére utal.

Típuspéldány

Első leírása: Adrian Hardy Haworth: Synopsis Plantarum Succulentarum: 74. (1819), Cactus erinaceus néven.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nigel Paul Taylor (1987).

A(z) Parodia erinacea szinonimái

≡ Cactus erinaceus, ≡ Echinocactus erinaceus, ≡ Malacocarpus corynodes var. erinaceus, ≡ Malacocarpus erinaceus, ≡ Echinocactus acuatus var. erinaceus, ≡ Wigginsia erinacea, ≡ Notocactus erinaceus
= Cactus depressus, ≡ Echinocactus depressus, ≡ Echinocactus acuatus var. depressus, ≡ Wigginsia tephracantha var. depressa, ≡ Notocactus tephracanthus var. depressus
= Echinocactus acuatus, ≡ Melocactus acuatus, ≡ Malacocarpus acuatus, ≡ Wigginsia acuata, ≡ Notocactus acuatus
= Echinocactus sellowii, ≡ Notocactus sellowii, ≡ Parodia sellowii, ≡ Melocactus sellowii, ≡ Malacocarpus sellowi, ≡ Echinocactus acuatus var. sellowii, ≡ Wigginsia sellowii
= Echinocactus tephracanthus, ≡ Melocactus tephracanthus, ≡ Cereus tephracanthus, ≡ Malacocarpus tephracanthus, ≡ Eriocereus tephracanthus, ≡ Trichocereus tephracanthus, ≡ Wigginsia tephracantha, ≡ Notocactus tephracanthus, ≡ Notocactus erinaceus var. tephracanthus, ≡ Notocactus sellowii f. tephracanthus
= Melocactus poliacanthus
= Echinocactus aciculatus, ≡ Malacocarpus aciculatus
= Echinocactus acutangulus
= Echinocactus corynodes, ≡ Malacocarpus corynodes, ≡ Echinocactus acuatus var. corynodes, ≡ Wigginsia corynodes, ≡ Notocactus corynodes, ≡ Notocactus acuatus var. corynodes, ≡ Notocactus erinaceus f. corynodes
= Echinocactus sellowianus
= Echinocactus sessiliflorus, ≡ Malacocarpus sessiliflorus, ≡ Wigginsia sesseliflora, ≡ Notocactus sessiliflorus, − Wigginsia sessiflora
= Echinocactus courantii, ≡ Malacocarpus courantii, ≡ Echinocactus sellowii var. courantii, ≡ Wigginsia courantii, ≡ Notocactus courantii, ≡ Notocactus sellowii var. courantii
= Echinocactus tetracanthus, ≡ Echinocactus sessiliflorus var. tetracanthus, ≡ Malacocarpus sellowianus var. tetracanthus, ≡ Malacocarpus sellowii var. tetracanthus, ≡ Malacocarpus tetracanthus, ≡ Echinocactus sellowii f. tetracanthus, ≡ Notocactus tetracanthus, ≡ Notocactus sessiliflorus f. tetracanthus
= Echinocactus terscheckii
= Malacocarpus sellowianus
= Echinocactus tephracanthus var. spinosior, ≡ Notocactus erinaceus var. spinosior
= Malacocarpus martini, ≡ Echinocactus sellowii var. martini, ≡ Echinocactus sellowii f. martini, ≡ Malacocarpus sessiliflorus var. martini, ≡ Wigginsia sesseliflora var. martini
= Echinocactus fricii, ≡ Malacocarpus fricii, ≡ Wigginsia fricii, ≡ Notocactus fricii, ≡ Notocactus sellowii f. fricii, ≡ Eriocactus fricii
= Echinocactus leucocarpus, ≡ Malacocarpus leucocarpus, ≡ Wigginsia leucocarpa, ≡ Notocactus leucocarpus, ≡ Notocactus acuatus var. leucocarpus, ≡ Notocactus sellowii f. leucocarpus
= Echinocactus pauciareolatus, ≡ Malacocarpus pauciareolatus, ≡ Notocactus pauciareolatus, ≡ Notocactus sellowii f. pauciareolatus, ≡ Wigginsia pauciareolata, − Wigginsia sesseliflora var. pauciareolata
= Echinocactus sellowii var. macracanthus
≡ Echinocactus sellowii f. macracanthus, ≡ Malacocarpus macracanthus, ≡ Wigginsia sellowii var. macracantha
= Echinocactus sellowii var. macrogonus, ≡ Echinocactus sellowii f. macrogonus, ≡ Malacocarpus macrogonus, ≡ Wigginsia macrogona, ≡ Notocactus macrogonus, ≡ Notocactus sellowii f. macrogonus
= Echinocactus sellowii var. turbinatus, ≡ Echinocactus sellowii f. turbinatus, ≡ Malacocarpus turbinatus, ≡ Wigginsia turbinata, ≡ Notocactus turbinatus, ≡ Notocactus sellowii f. turbinatus, ≡ Parodia turbinata, ≡ Eriocactus sellowii var. turbinatus
= Echinocactus sellowii var. tetracanthus
= Malacocarpus beltranii, ≡ Wigginsia beltranii, ≡ Notocactus beltranii, − Notocactus sellowii var. beltranii
= Malacocarpus bezrucii, ≡ Wigginsia bezrucii, ≡ Notocactus bezrucii, − Notocactus sellowii var. bezrucii
= Malacocarpus kovaricii, ≡ Wigginsia kovaricii, ≡ Notocactus kovaricii, ≡ Notocactus neoarechavaletae var. kovaricii, ≡ Notocactus neoarechavaletae f. kovaricii
= Malacocarpus rubricostatus, ≡ Wigginsia rubricostata, ≡ Notocactus rubricostatus, ≡ Notocactus sellowii f. rubricostatus
= Echinocactus vorwerkianus, ≡ Malacocarpus vorwerckianus, ≡ Wigginsia vorweckiana, ≡ Notocactus vorwerkianus, ≡ Notocactus sessiliflorus f. vorwerkianus
= Wigginsia stegmannii, ≡ Notocactus stegmannii, ≡ Notocactus sessiliflorus var. stegmannii, − Malacocarpus stegmannii
= Notocactus pulvinatus, ≡ Parodia langsdorfii subsp. pulvinata, ≡ Wigginsia langsdorfii subsp. pulvinata, ≡ Notocactus langsdorfii var. pulvinatus, ≡ Ritterocactus langsdorfii subsp. pulvinatus
= Wigginsia schaeferiana, ≡ Notocactus schaeferianus, ≡ Notocactus turbinatus f. schaeferianus
= Notocactus leococarpus
= Echinocactus sellowii var. macrocanthus, ≡ Malacocarpus macrocanthus, ≡ Wigginsia macrocantha, ≡ Notocactus macrocanthus, ≡ Notocactus sellowii f. macracanthus, − Notocactus sellowii var. macracanthus
= Malacocarpus bezrucii var. centrispinus, − Wigginsia bezrucii var. centrispina, − Notocactus bezrucii var. centrispinus, − Notocactus sellowii f. centrispinus
= Malacocarpus bezrucii var. corniger, − Wigginsia bezrucii var. corniger, − Notocactus bezrucii var. corniger, − Notocactus sellowii f. corniger
− Echinocactus sellowii var. typicus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Magános növény, hajtása gömbszerű, azonban természetes élőhelyén a hajtás egy része gyakran a talajfelszín alatt fejlődik, ezért a felszínen megjelenő része erősen lapított gömb alakúnak tűnik. Idős korban kissé oszlopossá válhat, magassága elérheti a 20 cm-t.

A hajtás színe élénkzöld. A hajtáscsúcs enyhén lapított és gyapjas, ez a gyapjasság a növény életkorával fokozódik.

Bordák

Bordáinak száma 15–23, keskenyek, tompa élűek. A bordákat keresztirányú árkok tagolják dudorsorokra. Az areolák ezekben az árkokban helyezkednek el.

Az areolák környékén a bordák kissé kiszélesednek, amely hullámos jelleget kölcsönöz a bordáknak.

Areolák

Az areolák egymástól mintegy 1 cm távolságra helyezkednek el. A legfiatalabb areolákat dús, fehéres gyapjú borítja, amely később gyorsan kihullik.

Tövisek

Középtövis: 1 db, egyenes, kissé felfelé álló. A hajtáscsúcs közelében barnás színű, később szürkévé válik, barna csúccsal. Hossza körülbelül 14 mm.
Peremtövis: körülbelül 8 db. A felső három vékony, sörteszerű, mintegy 8 mm hosszú, a többi erősebb, 10–14 mm hosszú. A legalsó kivételével kissé kifelé hajlanak.

Generatív test

Virág

A virágok mérete változó, legfeljebb 4 cm hosszúak és 7 cm átmérőjűek lehetnek.

Belső lepellevelek: selyemfényű sárgák, lapát alakúak, csúcsuk lekerekített és fogazott.
Külső lepellevelek: gyakran szív alakúak, visszahajlók, szegélyük vöröses.
Magház és virágcső: a hajtáscsúcsi gyapjú részben elfedi. Felületüket keskeny, zöldes pikkelyek borítják.
Porzószálak: sárgák.
Portokok: halványsárgák.
Bibeszál: rózsaszín.
Bibe: élénkvörös.

A virágcső areoláit és pikkelyeit szürkésbarna gyapjú borítja.

Termés

A termések a megporzás után mintegy négy hónappal jelennek meg, és egyetlen nap alatt bújnak elő a sűrű gyapjúból.

Kezdetben zöldesek, később rózsaszínűre érnek. Alakjuk bunkószerű, hosszúságuk 2,3–4 cm, átmérőjük 5–7 mm.

Mag: világos- vagy középbarnák, harang alakúak, 1,3 mm hosszúak és 1,1 mm szélesek, nagy, szürke köldökkel.

Elterjedés és élőhely

Típus élőhely: nem ismert, mivel a fajt kultúrában nevelt példány alapján írták le.
Földrajzi elterjedés: Uruguay, Brazília déli része és Argentína, az előző két ország határvidékének közelében. Egyes populációi Bolíviában is előfordulnak.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: általában csupasz sziklákon él, néhány száz méteres tengerszint feletti magasságban. Ritkás pázsitfüvek, alacsony kétszikű lágyszárúak és gyér cserjések között található. A Bolíviából ismert populációk mintegy 2600 méteres magasságban, sziklagyepekben fejlődnek.

Kultúrában tartás

Gyűjteményekben a többi Parodia fajhoz hasonlóan tartható. Tavasszal és nyáron célszerű szabadban, csapadéktól védett helyen, enyhe árnyékolással tartani.

A tavaszi kihelyezéskor a nemzetség fajai közül később hagyják el az üvegházat, általában április második felében. Ősszel korán, szeptember közepén kerüljenek vissza védett helyre.

Téli nyugalmi időszakban szárazon tartandó. Az utolsó öntözést október közepéig kapja meg, tavasszal az első öntözés márciusban esedékes. Enyhe időjárás esetén februárban egy kevés permetezéssel enyhíthető a növény vízhiánya.

Talaja kevés szerves anyagot tartalmazó, mészmentes ásványi keverék legyen.

Egyéb

A faj rendkívül változékony megjelenésű.

A Notocactus nemzetség Parodia történő beolvasztása után számos korábban önálló taxon a Parodia sellowii szinonimájaként jelent meg. Később a The New Cactus Lexicon a Parodia sellowii-t a Parodia erinacea alá sorolta.

Ezek között több olyan alak is található, amely határozott morfológiai különbségeket mutat, ezért egyes formák külön bemutatása indokolt.

Szerzők

Kép és szöveg: Lukoczki Zoltán
Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 645. kártya