„Ceropegia fusca” változatai közötti eltérés
| (4 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Ceropegia fusca Bolle 1861 | synonym = }} | {{Taxonbox | accepted = Ceropegia fusca Bolle 1861 | synonym = }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A '''nemzetségnév''' ógörög szóösszetétel: „kerios” = viasz, viaszgyertya, valamint „pegnynai” = egyesít, összekapcsol, összeállít. A név a nemzetség fajainak különleges, gyertya- vagy lámpaszerű virágaira utal. | * A '''nemzetségnév''' ógörög szóösszetétel: „kerios” = viasz, viaszgyertya, valamint „pegnynai” = egyesít, összekapcsol, összeállít. A név a nemzetség fajainak különleges, gyertya- vagy lámpaszerű virágaira utal. | ||
* A '''fajnév''' a latin „fuscus” szóból ered, jelentése sötétbarna, feketés, amely a faj virágainak színére utal. | * A '''fajnév''' a latin „fuscus” szóból ered, jelentése sötétbarna, feketés, amely a faj virágainak színére utal. | ||
[[Fájl:Ceropegia fusca 1 rész-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Ceropegia fusca 1 rész-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Ceropegia fusca 1 rész-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Ceropegia fusca 1 rész-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Ceropegia fusca 1 rész-004.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
| 16. sor: | 18. sor: | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás ==== | ==== Hajtás ==== | ||
Lágyszárú évelő, cserjeszerű megjelenésű növény, rendszerint tőben elágazó. Magassága elérheti az 1,5 métert. Erősen szukkulens hajtásai ízekre tagoltak, mereven felállók, az idősebb és hosszabb hajtások a talaj felé hajlanak. | Lágyszárú évelő, cserjeszerű megjelenésű növény, rendszerint tőben elágazó. Magassága elérheti az 1,5 métert. Erősen szukkulens hajtásai ízekre tagoltak, mereven felállók, az idősebb és hosszabb hajtások a talaj felé hajlanak. | ||
A hajtások színe hamvasszürke, vöröseszöld vagy olívzöld. Megfelelő napfényes tartásban sűrű, fehér viaszbevonat borítja őket. A fiatal hajtások csokoládébarna színűek, viaszbevonatuk még hiányzik. A hajtások átmérője a tövük közelében rendszerint meghaladja a 12 mm-t, az ízesüléseknél fokozatosan csökken, a hajtásvégek közelében akár 6 mm alá is. | A hajtások színe hamvasszürke, vöröseszöld vagy olívzöld. Megfelelő napfényes tartásban sűrű, fehér viaszbevonat borítja őket. A fiatal hajtások csokoládébarna színűek, viaszbevonatuk még hiányzik. A hajtások átmérője a tövük közelében rendszerint meghaladja a 12 mm-t, az ízesüléseknél fokozatosan csökken, a hajtásvégek közelében akár 6 mm alá is. | ||
==== Levelek ==== | ==== Levelek ==== | ||
A hajtáscsúcsokon jelennek meg, keskenyek, felállók, tűszerűek. Hosszuk 2–12 cm, szélességük 1,5–9 mm. Átellenesen, párosával állnak. Színük általában sötétbarna, közepükön világos színű ér húzódik. | A hajtáscsúcsokon jelennek meg, keskenyek, felállók, tűszerűek. Hosszuk 2–12 cm, szélességük 1,5–9 mm. Átellenesen, párosával állnak. Színük általában sötétbarna, közepükön világos színű ér húzódik. | ||
| 31. sor: | 28. sor: | ||
A levelek rövid életűek, száraz időszakban gyorsan leszáradnak, így a növény az év nagyobb részében levéltelen. | A levelek rövid életűek, száraz időszakban gyorsan leszáradnak, így a növény az év nagyobb részében levéltelen. | ||
==== Tejnedv ==== | ==== Tejnedv ==== | ||
Az Apocynaceae családra jellemzően tejnedvet tartalmazó növény. | Az ''[[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]]'' családra jellemzően tejnedvet tartalmazó növény. | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virágzat ==== | ==== Virágzat ==== | ||
A virágok a levélhónaljakban fejlődnek, virágrügyekből csomókban jelennek meg. Egy csomóban rendszerint 2–5 virág található, de számuk elérheti a 20-at is. | A virágok a levélhónaljakban fejlődnek, virágrügyekből csomókban jelennek meg. Egy csomóban rendszerint 2–5 virág található, de számuk elérheti a 20-at is. | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
Alakjuk különleges, díszes lámpáshoz hasonlítható. A pártát alkotó öt keskeny lepellevél csúcsi részen összeér, ezzel kialakítva a jellegzetes lámpaszerű formát. | Alakjuk különleges, díszes lámpáshoz hasonlítható. A pártát alkotó öt keskeny lepellevél csúcsi részen összeér, ezzel kialakítva a jellegzetes lámpaszerű formát. | ||
Színük sötét vörösesbarna. A virág belső felépítése a nemzetségre jellemző összetett struktúrájú. | Színük sötét vörösesbarna. A virág belső felépítése a nemzetségre jellemző összetett struktúrájú. | ||
==== Korona (corona) ==== | ==== Korona (corona) ==== | ||
A porzókból és a pártacsőből kialakuló mellékkorona a nemzetségre jellemző módon fejlett, a beporzási mechanizmus fontos eleme. | A porzókból és a pártacsőből kialakuló mellékkorona a nemzetségre jellemző módon fejlett, a beporzási mechanizmus fontos eleme. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termés a selyemkórókra jellemző ikertüsző. Két, V-alakban szétálló, akár 10 cm hosszú tüszőből áll. | A termés a selyemkórókra jellemző ikertüsző. Két, V-alakban szétálló, akár 10 cm hosszú tüszőből áll. | ||
| 58. sor: | 47. sor: | ||
* '''Magja:''' repítőszőrös, a szél általi terjedést segítő bóbitával ellátott. | * '''Magja:''' repítőszőrös, a szél általi terjedést segítő bóbitával ellátott. | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' a Kanári-szigetek endemikus növényfaja. Előfordul Tenerife (különösen a Macizo de Anaga hegység az északkeleti részen), Gran Canaria és La Palma szigetén. | * '''Földrajzi elterjedés:''' a Kanári-szigetek endemikus növényfaja. Előfordul Tenerife (különösen a Macizo de Anaga hegység az északkeleti részen), Gran Canaria és La Palma szigetén. | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' erősen napsütötte, vörös lávatörmelékes talajokon él, 600 m tengerszint feletti magasságig. Laza bokrokat alkot más pozsgás fajokkal (pl. ''[[Euphorbia canariensis]]'', ''[[Euphorbia balsamifera]]''), törpecserjékkel és egyéb lágyszárú növényekkel együtt. | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' erősen napsütötte, vörös lávatörmelékes talajokon él, 600 m tengerszint feletti magasságig. Laza bokrokat alkot más pozsgás fajokkal (pl. ''Euphorbia canariensis'', ''Euphorbia balsamifera''), törpecserjékkel és egyéb lágyszárú növényekkel együtt. | |||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | <span id="kultúrában-tartás"></span> | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Sűrű bokrot képező, mereven felálló, hamvas hajtásai miatt mutatós dísznövény. Virágzása kultúrában tavasszal és kora nyáron várható. | Sűrű bokrot képező, mereven felálló, hamvas hajtásai miatt mutatós dísznövény. Virágzása kultúrában tavasszal és kora nyáron várható. | ||
| 72. sor: | 60. sor: | ||
Talaja tartalmazzon nagy arányban vulkáni eredetű ásványi anyagokat, homokot. Télen világos helyen, szárazon tartandó, 10 °C alatti hőmérsékletet nem visel el. Tavaszig ne öntözzük. | Talaja tartalmazzon nagy arányban vulkáni eredetű ásványi anyagokat, homokot. Télen világos helyen, szárazon tartandó, 10 °C alatti hőmérsékletet nem visel el. Tavaszig ne öntözzük. | ||
<gallery mode="packed-hover" heights="200" caption="Ceropegia fusca"> | <gallery mode="packed-hover" heights="200" caption="Ceropegia fusca"> | ||
| 82. sor: | 65. sor: | ||
Fájl:Ceropegia fusca 2 rész-001.jpg|Kajdacsi János | Fájl:Ceropegia fusca 2 rész-001.jpg|Kajdacsi János | ||
</gallery> | </gallery> | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
A nemzetség legtöbb faja lágyszárú, kúszó növekedésű, gyakran vastag, gumószerű gyökérrel rendelkezik. A ''Ceropegia fusca'' ezzel szemben kivételesen erősen szukkulens hajtású, cserjeszerű habitusú faj. | |||
Leírt alfaja a subsp. ''albertii'' (2003, Tenerife déli része), amelynek virágai belül sárga színűek. Más lényeges különbség nem ismert, ezért alfaji státusza vitatott. | Leírt alfaja a subsp. ''albertii'' (2003, Tenerife déli része), amelynek virágai belül sárga színűek. Más lényeges különbség nem ismert, ezért alfaji státusza vitatott. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A nemzetséget [[Carl Linnaeus|Linné]] írta le 1753-ban a ''Species Plantarum'' című művében. A ''Ceropegia'' nemzetség jelenleg mintegy 160 néven ismert fajt foglal magában, amelyek Afrika, Ázsia, Ausztrália és az Indonéz-szigetvilág területén fordulnak elő. | A nemzetséget [[Carl Linnaeus|Linné]] írta le 1753-ban a ''Species Plantarum'' című művében. A ''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]'' nemzetség jelenleg mintegy 160 néven ismert fajt foglal magában, amelyek Afrika, Ázsia, Ausztrália és az Indonéz-szigetvilág területén fordulnak elő. | ||
<gallery mode="packed-hover" heights=" | <gallery mode="packed-hover" heights="250" caption="Ceropegia fusca"> | ||
Fájl:Ceropegia fusca.JCs-01.jpg|Jokhel Csaba | Fájl:Ceropegia fusca.JCs-01.jpg|Jokhel Csaba | ||
Fájl:Ceropegia fusca.JCs-02.jpg|Jokhel Csaba | Fájl:Ceropegia fusca.JCs-02.jpg|Jokhel Csaba | ||
| 95. sor: | 79. sor: | ||
<span id="egyéb"></span> | <span id="egyéb"></span> | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A faj a Kanári-szigetek flórájának jellegzetes, endemikus eleme. Szukkulens, cserjeszerű megjelenése a nemzetségen belül kivételesnek tekinthető. | A faj a Kanári-szigetek flórájának jellegzetes, endemikus eleme. Szukkulens, cserjeszerű megjelenése a nemzetségen belül kivételesnek tekinthető. | ||
A lap jelenlegi, 2026. augusztus 9., 13:30-kori változata
| Ceropegia fusca | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Asclepiadoideae |
| Nemzetség- csoport |
Ceropegieae |
| Alnemzetség-csoport | Ceropegiinae |
| Nemzetség | Ceropegia |
| Faj | Ceropegia fusca |
 
| |
Tudományos név
- Ceropegia fusca Bolle 1861
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév ógörög szóösszetétel: „kerios” = viasz, viaszgyertya, valamint „pegnynai” = egyesít, összekapcsol, összeállít. A név a nemzetség fajainak különleges, gyertya- vagy lámpaszerű virágaira utal.
- A fajnév a latin „fuscus” szóból ered, jelentése sötétbarna, feketés, amely a faj virágainak színére utal.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: nem ismert.
- Első leírása: Bonplandia 9: 51. 1861.
Szinonima:
Ceropegia dichotoma subsp. fusca (Bolle) Rowley 1998.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás
Lágyszárú évelő, cserjeszerű megjelenésű növény, rendszerint tőben elágazó. Magassága elérheti az 1,5 métert. Erősen szukkulens hajtásai ízekre tagoltak, mereven felállók, az idősebb és hosszabb hajtások a talaj felé hajlanak.
A hajtások színe hamvasszürke, vöröseszöld vagy olívzöld. Megfelelő napfényes tartásban sűrű, fehér viaszbevonat borítja őket. A fiatal hajtások csokoládébarna színűek, viaszbevonatuk még hiányzik. A hajtások átmérője a tövük közelében rendszerint meghaladja a 12 mm-t, az ízesüléseknél fokozatosan csökken, a hajtásvégek közelében akár 6 mm alá is.
Levelek
A hajtáscsúcsokon jelennek meg, keskenyek, felállók, tűszerűek. Hosszuk 2–12 cm, szélességük 1,5–9 mm. Átellenesen, párosával állnak. Színük általában sötétbarna, közepükön világos színű ér húzódik.
A levelek rövid életűek, száraz időszakban gyorsan leszáradnak, így a növény az év nagyobb részében levéltelen.
Tejnedv
Az Apocynaceae családra jellemzően tejnedvet tartalmazó növény.
Generatív test
Virágzat
A virágok a levélhónaljakban fejlődnek, virágrügyekből csomókban jelennek meg. Egy csomóban rendszerint 2–5 virág található, de számuk elérheti a 20-at is.
Virág
Alakjuk különleges, díszes lámpáshoz hasonlítható. A pártát alkotó öt keskeny lepellevél csúcsi részen összeér, ezzel kialakítva a jellegzetes lámpaszerű formát. Színük sötét vörösesbarna. A virág belső felépítése a nemzetségre jellemző összetett struktúrájú.
Korona (corona)
A porzókból és a pártacsőből kialakuló mellékkorona a nemzetségre jellemző módon fejlett, a beporzási mechanizmus fontos eleme.
Termés
A termés a selyemkórókra jellemző ikertüsző. Két, V-alakban szétálló, akár 10 cm hosszú tüszőből áll.
- Magja: repítőszőrös, a szél általi terjedést segítő bóbitával ellátott.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: a Kanári-szigetek endemikus növényfaja. Előfordul Tenerife (különösen a Macizo de Anaga hegység az északkeleti részen), Gran Canaria és La Palma szigetén.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: erősen napsütötte, vörös lávatörmelékes talajokon él, 600 m tengerszint feletti magasságig. Laza bokrokat alkot más pozsgás fajokkal (pl. Euphorbia canariensis, Euphorbia balsamifera), törpecserjékkel és egyéb lágyszárú növényekkel együtt.
Kultúrában tartás
Sűrű bokrot képező, mereven felálló, hamvas hajtásai miatt mutatós dísznövény. Virágzása kultúrában tavasszal és kora nyáron várható.
Tavasztól őszig meleg, teljes napfénynek kitett helyen tartsuk. A fagyok elmúltával szabadban is elhelyezhető, csapadék elleni védelem nélkül, amennyiben talaja kiváló vízelvezetésű.
Talaja tartalmazzon nagy arányban vulkáni eredetű ásványi anyagokat, homokot. Télen világos helyen, szárazon tartandó, 10 °C alatti hőmérsékletet nem visel el. Tavaszig ne öntözzük.
- Ceropegia fusca
-
Kajdacsi János -
Kajdacsi János
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A nemzetség legtöbb faja lágyszárú, kúszó növekedésű, gyakran vastag, gumószerű gyökérrel rendelkezik. A Ceropegia fusca ezzel szemben kivételesen erősen szukkulens hajtású, cserjeszerű habitusú faj.
Leírt alfaja a subsp. albertii (2003, Tenerife déli része), amelynek virágai belül sárga színűek. Más lényeges különbség nem ismert, ezért alfaji státusza vitatott.
Taxonómia és filogenetika
A nemzetséget Linné írta le 1753-ban a Species Plantarum című művében. A Ceropegia nemzetség jelenleg mintegy 160 néven ismert fajt foglal magában, amelyek Afrika, Ázsia, Ausztrália és az Indonéz-szigetvilág területén fordulnak elő.
- Ceropegia fusca
-
Jokhel Csaba -
Jokhel Csaba
Egyéb
A faj a Kanári-szigetek flórájának jellegzetes, endemikus eleme. Szukkulens, cserjeszerű megjelenése a nemzetségen belül kivételesnek tekinthető.
Szerzők
- Szöveg: Kajdacsi János és Lukoczki Zoltán
- Kép: Kajdacsi János
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 338–339. kártya