„Kategória:Stapelia” változatai közötti eltérés

Stapelia
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae
Nemzetség-; csoport	Ceropegieae
Alnemzetség-; csoport	Stapeliinae
Nemzetség	Stapelia

A lap jelenlegi, 2026. január 2., 19:59-kori változata

Tudományos név

Stapelia (Linnaeus) Linnaeus, 1753

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Carl von Linné nevezte el Johannes Bodaeus van Stapel (1602–1636) tiszteletére, aki holland orvos és botanikus volt. Stapel legismertebb munkája Theophrastus Historia Plantarum című művének bőségesen kommentált kiadása, amelyben az első afrikai növények leírásai is megjelentek. A latin Stapelia név közvetlenül az ő vezetéknevéből származik.

Típus

Stapelia variegata Linnaeus; Gyűjtő: Justus Heurnius, Dél-Afrika, Jóreménység foka, 1624 körül; típuspéldány helye: Herbarium Linné (LINN).
Első leírása: Species Plantarum 1: 217. 1753.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné 1753.

Stapelia variegata képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Gonostemon Haworth
Stisseria Heister ex Adanson
Bonafidia Scopoli
Podanthes Haworth
Tridentea Haworth
Orbea Haworth
Tromotriche Haworth

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Stapelia nemzetség tagjai alacsony termetű, évelő, pozsgás növények. Száruk lédús, víznedvű, általában négybordás vagy négyszögletes keresztmetszetű, csoportos növekedésű, gyakran szőnyegszerűen terjedő. A szárak színe a zöldtől a szürkészöldig terjed, olykor vöröses elszíneződéssel.

A levelek redukáltak, apró pikkelyekké vagy kezdetleges képletekké alakultak, amelyek a szárak élein (podaria) helyezkednek el, és hamar lehullanak. A növények nem rendelkeznek tövisekkel és glochidium-ok sem találhatók rajtuk.

Generatív test

Virág

A virágok a szárak tövénél vagy az oldalsó részeken fejlődnek, magányosan vagy kisebb csoportokban. A virágok mérete tág határok között mozog, egyes fajoké elérheti a 35–40 cm átmérőt is. A párta ötkaréjú, gyakran húsos, felülete pedig ráncos, szemölcsös vagy szőrös.

A színezetük jellemzően sötétvörös, barna, sárgás vagy foltos, gyakran dögvadszerű mintázattal. A virágok jellegzetes, kellemetlen, rothadó húsra emlékeztető szagot árasztanak, amellyel porzóként legyeket és dögbogarakat csalogatnak magukhoz. A virág közepén található a corona (mellékpárta), amely két körből áll (külső és belső corona).

Termés

A termés két, iker-tüszőtokból (folliculus) áll, amelyek éréskor hosszában felrepednek.

Magja: A magvak laposak, barna színűek, és egyik végükön hosszú, fehér selyemszőrökből álló üstök (coma) található, amely segíti a széllel való terjedést (anemochoria).

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség elsősorban Dél-Afrikában őshonos, de elterjedési területe kiterjed Namíbia, Botswana, Zimbabwe és Mozambik területére is. Néhány faj északabbra, egészen a trópusi Afrikáig is megtalálható.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, szemiarid területeken, szavannákon és sziklás vidékeken élnek. Gyakran nagyobb bokrok vagy sziklák árnyékában telepszenek meg, hogy elkerüljék a közvetlen, erős napsugárzást. Jól alkalmazkodtak az időszakos vízhiányhoz pozsgás száraik segítségével.

Szukkulens taxonok

A Stapelia nemzetség minden faja szukkulens. Szárukban jelentős mennyiségű vizet raktároznak, ami lehetővé teszi túlélésüket a száraz környezetben. A klád jellemzője a levéltelenség és a fotoszintézis áthelyeződése a szár szöveteibe. A Stapelieae nemzetségcsoport tagjai közé tartoznak, amelyekre jellemző a specializált, dögszagú virágzat.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a Stapelia a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családjába és az Asclepiadoideae (selyemkóróformák) alcsaládba tartozik. A filogenetikai vizsgálatok alapján szoros rokonságban áll az Orbea és Huernia nemzetségekkel. A taxonómiai besorolás során a virágszerkezet, különösen a corona felépítése a meghatározó bélyeg.

Forrás

A(z) „Stapelia” kategóriába tartozó lapok

A következő 5 lap található a kategóriában, összesen 5 lapból.

S

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-==Stapelia==
+{{Speciesbox|taxon=Stapelia}}
+== Tudományos név ==
-A Stapelia a Meténgfélék (Apocynaceae) családba tartozó, Afrika déli és keleti területeiről származó pozsgás nemzetség. Fajai jellegzetes, csillag alakú virágaikról és húsos, szögletes száraikról ismertek. A virágok gyakran erős illatot árasztanak, amely a természetes beporzókat – főként legyeket – vonzza. A nemzetség több mint 40 jelenleg elfogadott fajt tartalmaz, és a pozsgásgyűjtők körében különösen kedvelt.
+* '''''Stapelia''''' (Linnaeus) Linnaeus, 1753
-===Alaktani leírás===
+=== A név eredete, etimológia ===
-A Stapelia fajok szárai húsosak, négy- vagy ötszögletűek, gyakran karéjos szélűek. A hajtások felületén apró, kiemelkedő pontok jelzik a levélkezdemények maradványait. A növények areolákat nem viselnek, tövisük nincs.
-Virágai rendszerint nagyok, csillag formájúak, sok faj esetében szőrös felszínűek. Színük a sárgától a vörösesbarnáig, ibolyás árnyalatokig változik, gyakran bonyolult mintázattal. A virágok egy része kellemetlen szagot bocsát ki, amely a döglégyfélék beporzását segíti. A termések hosszúkás ikertüszők, bennük selymes szőrű magokkal.
+A nemzetséget '''Carl von Linné''' nevezte el '''Johannes Bodaeus van Stapel''' (1602–1636) tiszteletére, aki holland orvos és botanikus volt. '''Stapel''' legismertebb munkája Theophrastus ''Historia Plantarum'' című művének bőségesen kommentált kiadása, amelyben az első afrikai növények leírásai is megjelentek. A latin ''Stapelia'' név közvetlenül az ő vezetéknevéből származik.
-===Elterjedés és élőhely===
+=== Típus ===
-A nemzetség Dél- és Kelet-Afrika száraz, sziklás, félsivatagi élőhelyeiről ismert, főként Dél-Afrikából, Namíbiából, Botswanából és Etiópiából. Élőhelyeikre a tápanyagban szegény, jó vízáteresztésű talaj, a ritka csapadék és az erős napsütés jellemző. Sok faj félárnyékos, sziklás repedésekben is megtelepszik.
-===Tartása kultúrában===
+* ''Stapelia variegata'' Linnaeus; Gyűjtő: Justus Heurnius, Dél-Afrika, Jóreménység foka, 1624 körül; típuspéldány helye: Herbarium Linné (LINN).
-A Stapelia fajok világos, de a tűző napot kerülő helyen fejlődnek legjobban. Laza, ásványi jellegű, gyors vízelvezetésű talaj ajánlott. Öntözésük mérsékelt a növekedési időszakban, télen szinte teljesen száraz körülményeket igényelnek. A túlöntözés gyökér- és szárrothadást okozhat. Kártevők közül a gyapjastetű gyakran jelent problémát.
+* '''Első leírása:''' Species Plantarum 1: 217. 1753.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carl von Linné 1753.
-===Nevezetes fajok===
+{{Típusfaj|Stapelia variegata|limit=5}}
-* Stapelia gigantea – hatalmas, akár 35 cm átmérőjű virágairól ismert, krémszínű, vörös mintázatú faj.
-* Stapelia grandiflora – sötétebb, bordó árnyalatú, ráncos felszínű virágokkal, erős illattal.
-* Stapelia flavopurpurea – különleges, édeskés illatú virágú faj, zöldes-sárga, kompakt virágokkal.
-* Stapelia leendertziae – harang alakú, mély bíbor színű virágai miatt különleges, szárnyas formájú szárakkal.
-* Stapelia variegata (ma: Orbea variegata) – korábban a nemzetségbe sorolták, ma az Orbea része, de gyűjteményekben máig „Stapelia” néven ismert.
-===Megjegyzések===
+=== Szinonimák ===
-A Stapelia és a közeli nemzetségek (Orbea, Huernia, Piaranthus) rendszertana többször változott. Számos történelmileg „Stapelia”-ként ismert faj ma más nemzetségbe tartozik, ezért a szakirodalomban előforduló névhasználat eltérhet.
+* ''Gonostemon'' Haworth
+* ''Stisseria'' Heister ex Adanson
+* ''Bonafidia'' Scopoli
+* ''Podanthes'' Haworth
+* ''Tridentea'' Haworth
+* ''Orbea'' Haworth
+* ''Tromotriche'' Haworth
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A ''Stapelia'' nemzetség tagjai alacsony termetű, évelő, pozsgás növények. Száruk lédús, ''víznedvű'', általában négybordás vagy négyszögletes keresztmetszetű, csoportos növekedésű, gyakran szőnyegszerűen terjedő. A szárak színe a zöldtől a szürkészöldig terjed, olykor vöröses elszíneződéssel.
+A levelek redukáltak, apró pikkelyekké vagy kezdetleges képletekké alakultak, amelyek a szárak élein (podaria) helyezkednek el, és hamar lehullanak. A növények nem rendelkeznek tövisekkel és ''glochidium-ok'' sem találhatók rajtuk.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A virágok a szárak tövénél vagy az oldalsó részeken fejlődnek, magányosan vagy kisebb csoportokban. A virágok mérete tág határok között mozog, egyes fajoké elérheti a 35–40 cm átmérőt is. A párta ötkaréjú, gyakran húsos, felülete pedig ráncos, szemölcsös vagy szőrös.
+A színezetük jellemzően sötétvörös, barna, sárgás vagy foltos, gyakran dögvadszerű mintázattal. A virágok jellegzetes, kellemetlen, rothadó húsra emlékeztető szagot árasztanak, amellyel porzóként legyeket és dögbogarakat csalogatnak magukhoz. A virág közepén található a ''corona'' (mellékpárta), amely két körből áll (külső és belső ''corona'').
+==== Termés ====
+A termés két, iker-tüszőtokból (''folliculus'') áll, amelyek éréskor hosszában felrepednek.
+* '''Magja:''' A magvak laposak, barna színűek, és egyik végükön hosszú, fehér selyemszőrökből álló üstök (''coma'') található, amely segíti a széllel való terjedést (''anemochoria'').
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség elsősorban '''Dél-Afrikában''' őshonos, de elterjedési területe kiterjed '''Namíbia''', '''Botswana''', '''Zimbabwe''' és '''Mozambik''' területére is. Néhány faj északabbra, egészen a trópusi Afrikáig is megtalálható.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, szemiarid területeken, szavannákon és sziklás vidékeken élnek. Gyakran nagyobb bokrok vagy sziklák árnyékában telepszenek meg, hogy elkerüljék a közvetlen, erős napsugárzást. Jól alkalmazkodtak az időszakos vízhiányhoz pozsgás száraik segítségével.
+== Szukkulens taxonok ==
+A ''Stapelia'' nemzetség minden faja szukkulens. Szárukban jelentős mennyiségű vizet raktároznak, ami lehetővé teszi túlélésüket a száraz környezetben. A klád jellemzője a levéltelenség és a fotoszintézis áthelyeződése a szár szöveteibe. A ''Stapelieae'' nemzetségcsoport tagjai közé tartoznak, amelyekre jellemző a specializált, dögszagú virágzat.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG IV osztályozás szerint a ''Stapelia'' a ''Gentianales'' rendbe, az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családjába és az ''Asclepiadoideae'' (selyemkóróformák) alcsaládba tartozik. A filogenetikai vizsgálatok alapján szoros rokonságban áll az ''Orbea'' és ''Huernia'' nemzetségekkel. A taxonómiai besorolás során a virágszerkezet, különösen a ''corona'' felépítése a meghatározó bélyeg.
+== Forrás ==
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DStapelia https://www.worldfloraonline.org/search?query=Stapelia]
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Stapelia
+* https://www.llifle.com/
+[[Kategória:Stapeliinae]]