Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Tacinga” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == ''Tacinga'' Britton & Rose, Cactaceae 1: 39. 1919. Sec. Hunt (2016) '''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === A név eredete, etimológia === A brazil északkeleti régió, a '''Caatinga''' (vagy ''Catinga'') '''anagrammája''', ahol a nemzetség fajai élnek. Ezt a régiót egy '''félsivatagi xerofita''' (''xerophyticus'') növényzet jellemzi, mely '''tövises lombhullató cserjékből''' és '''kaktuszokból''…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
(4 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
== Tudományos név ==
{{Taxonbox | accepted = Tacinga Britton & Rose, Cactaceae 1: 39. 1919. Sec. Hunt (2016)}}
=== A név eredete, etimológia ===


''Tacinga'' Britton & Rose, Cactaceae 1: 39. 1919. Sec. Hunt (2016)
* A nemzetséget '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' írta le 1919-ben. A ''Tacinga'' név egy anagramma, amelyet a brazíliai kaktuszokra gyakran használt helyi név, a „Catinga” (vagy Caatinga) betűinek felcserélésével alkottak meg. Ez a név egyben utalás a Caatinga életközösségre is, amely Brazília északkeleti részének jellegzetes szemiarid, tövises bozótvegetációja, és egyben a nemzetség elsődleges előfordulási helye. A Caatinga szó a tupi-guaraní nyelvből származik (caa: erdő, tinga: fehér), ami a száraz évszakban fehérlő, leveleiket vesztett fákra utal.


'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
=== Típus ===


=== A név eredete, etimológia ===
* ''Tacinga funalis'' Britton & Rose; '''Rose Joseph Nelson''' & '''Russell Paul George''', Bahia, Brazília, 1915 (US).
* '''Első leírása:''' The Cactaceae; descriptions and illustrations of plants of the cactus family 1: 39. (1919).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' 1919.


A brazil északkeleti régió, a '''Caatinga''' (vagy ''Catinga'') '''anagrammája''', ahol a nemzetség fajai élnek. Ezt a régiót egy '''félsivatagi xerofita''' (''xerophyticus'') növényzet jellemzi, mely '''tövises lombhullató cserjékből''' és '''kaktuszokból''' áll.
{{Típusfaj | Tacinga | limit=5}}


== Típuspéldány ==
=== Szinonimák ===
''Tacinga funalis'' Britton & Rose


'''''Első leírása:''''' Britton & Rose, 1919
* '''''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]''''' (Engelm.) F.M. Knuth in Backeb. & Knuth (partim)


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
 
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
==== Hajtás, szár ====
A ''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'' nemzetség változatos növekedési formájú kaktuszokból áll; találhatók köztük kúszó, cserjés vagy akár fatermetű fajok is. A '''szár''' lehet hengeres (globózus vagy megnyúlt) vagy lapított (fillokládium), fajtól függően. A '''hajtás''' szegmensekre tagolt, amelyek gyakran könnyen leválnak. A '''gyökérzet''' gyakran gumósan megvastagodott, ami a szárazsághoz való alkalmazkodást segíti. Az '''areolák''' kicsik, fehér vagy barna nemezzel borítottak, és hordozzák a rendkívül finom, horgas ''glochidium-ok'' tömegét. A '''tövisek''' jelenléte változó: egyes fajoknál (pl. a típusfaj) szinte teljesen hiányoznak vagy fejletlenek, míg másoknál erőteljes '''középtövis''' és '''peremtövis''' csoportok figyelhetők meg. A valódi '''levelek''' aprók, hengeresek és efemerek.
 
'''Bokros''' (''fruticosus'') vagy '''kúszó''' (''lianiformis'') növények nemzetsége.
'''Álló''' (''erectus''), '''kúszó''' (''scandens'') vagy '''heverő''' (''repens'') növekedésűek.
'''Ízelt''' (''articulatus'') '''hengeres''' (''cylindricus''), vagy '''megnyúlt''' (''elongatus'') és '''lapított''' (''compressus'') szárak.
A szárak '''kerekítettek''' (''rotundus'') vagy '''elliptikusak''' (''ellipticus'').
 
==== Areolák ====
 
'''Fekete''' (''niger'') színűek, '''könnyen leváló glochidium-okkal'''.
 
==== Tövisek ====
 
1–6 '''tűszerű''' (''aciculate'') '''tövis''' (''spina''), '''változó méretűek'''.
Néha '''hiányoznak''' (''absens'') vagy '''könnyen lehullanak'''.


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
==== Virág ====
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' nappal vagy éjszaka nyílik. Jellemző rájuk az ornitofília (madár általi megporzás), ezért a '''virág''' gyakran csöves felépítésű, élénk színű (zöldes, sárga, narancs vagy vörös).


* '''Nappali''' (''diurnalis'') vagy '''éjszakai''' (''nocturnalis'') nyílású, '''önmeddő''' (''autosterilis'').
* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' pikkelyszerű, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' gyakran visszahajló, szabaddá téve az ivarszerveket. Egy sorban maradjon!
* A '''szár csúcsának közelében''' (''juxta apex'') jön létre.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' hosszan kinyúlnak a pártából, a '''portokok''' kicsik; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' lebenyes. Egy sorban maradjon!
* A '''lepellevél-cimpák''' (''segmentum perianthii'') egyes fajokban '''erősen visszahajlóak''' (''recurvatus'').
* A '''felálló porzók nem érzékenyek''' (''stamina non sensitivus'') (ellentétben az ''Opuntia'' nemzetséggel).
* '''Halványsárga''', '''zöldes''', '''barnás''' vagy '''lilás''' árnyalattal, vagy '''mély narancs'''tól '''pirosig''' terjedő színű.
* '''Vastag''', '''üreges''' (''cavus'') és '''pikkelyes''' (''squamosus'') '''virágcsővel''' (''tubus floralis'') rendelkezik.
* Az areolákon '''glochidák''' (''glochidium'') vannak.
* '''Kolibrík''' (''Trochilidae'') vagy '''rovarok''' (''insecta'') porozzák '''nappal''', az '''éjszakai beporzók ismeretlenek''' (''ignotus'').


==== Termés ====
==== Termés ====
A '''termés''' húsos vagy bőrszerű, többnyire globózus vagy tojásdad bogyó, amely éretten sárgás, zöldes vagy vöröses.
* '''Magja:''' A '''magja''' viszonylag nagy (3–5 mm), fehér vagy barnás, kemény, fásodott arillusz borítja.
== Elterjedés és élőhely ==


'''Megnyúlt''' (''elongatus''), '''húsos''' (''carnosus''), '''zöld''', '''fehéres''', '''barnás''' vagy '''vöröses''' színű.
* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség tagjai kizárólag '''Brazília''' északkeleti részén (különösen '''Bahia''', '''Minas Gerais''', '''Pernambuco''', '''Piauí''' és '''Ceará''' államokban) őshonosak.
'''Mélyen köldökös''' (''umbilicatus profundus''), a '''száradt lepelmaradványok lehullóak''' (''perianthium siccum deciduum'').
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsődlegesen a Caatinga szemiarid bozótosaiban élnek, ahol gyakran '''epifiton''' vagy '''litofiton''' életmódot folytatnak a sziklákon vagy más növényeken kapaszkodva. Kedvelik a forró, száraz éghajlatot és a jó vízelvezetésű talajt.


* '''''Magja:''''' Nagy (akár <math display="inline">5 \text{ mm}</math>), '''fehéres'''től '''barnásig''' terjedő színű. Általában '''kevés''' (''paucus''), '''gömb''' alakú (''globosus'')tól '''közel gömb''' alakúig (''subglobosus'') vagy '''körte''' alakúig (''pyriformis''). '''Enyhén oldalasan lapított''' (''compressus lateraliter leviter''), '''bőrszerű''' (''coriaceus'') '''arillussal''' (''arillum'') rendelkezik. A '''köldökzsinór''' (''funicularis'') köpeny '''sűrűn szőrökkel''' (''trichoma'') fedett.
== Kultúrában tartás ==


== Elterjedés és élőhely ==
Kultúrában főleg a különleges virágzatuk miatt kedveltek. A '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' fajok melegigényesek, a fagyot nem tolerálják. Világos, napos helyet és a tenyészidőszakban mérsékelt öntözést igényelnek. Szaporításuk hajtásdugványról viszonylag egyszerű.


'''''Földrajzi elterjedés:''''' '''Brazília''' (Alagoas, Bahia, Minas Gerais, Paraiba, Pernambuco, Rio Grande do Norte, Sergipe), '''Venezuela''' (Sucre).
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


'''''Élőhely:''''' A brazil északkeleti '''caatinga''' '''száraz tüskés erdeiben''', '''mészkő''' (''calx'') vagy '''gránit''' (''graniticus'') '''kiemelkedéseken''', '''sziklás talajon'''.
A ''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'' legközelebbi rokonai a dél-amerikai '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' klád tagjai és olyan nemzetségek, mint a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''', de a madármegporzáshoz alkalmazkodott, keskenyebb és gyakran visszahajló lepellevelű virágok, valamint a hosszú, kinyúló porzók jól megkülönböztetik tőlük.


'''Fák''' alatt, más '''kaktuszok''' és '''pozsgások''' (''Melocactus, Arrojadoa, Jatropha'' és '''kaudiciform''' vagy '''geofita''' növények) között.
== Szukkulens taxonok ==


Egyes fajok (''T. funalis'') '''fák ágainak segítségével''' nőnek, '''kevert''' (''inextricabilis'') '''szár-gubancot''' alkotva, '''törmelékes''' (''detritalis'') talajon.
A nemzetség az ''[[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]]'' alcsalád tagja. A klád jellemzője a tagolt testfelépítés, a glochidiák jelenléte és az arilluszos mag. A ''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'''' speciális elágazási mintázata és virágmorfológiája az alcsaládon belüli evolúciós specializációt mutatja.


* '''''Éghajlati tényezők:''''' '''20 m''' (''T. lilae'') és '''1550 m''' tengerszint feletti magasság között fordul elő.
== Taxonómia és filogenetika ==
* '''''Növénytársulás, életmód:''''' A caatinga száraz tüskés erdőiben.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' egy monofiletikus csoportot alkot, amely mélyen beágyazódik az ''[[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]]'' alcsaládba. A modern rendszertan szerint a nemzetséget kiterjesztették: korábban különálló taxonként kezelt csoportokat vontak össze benne, mivel a DNS-szekvenciák alapján ezek közös evolúciós eredettel rendelkeznek.


A '''felálló porzók''' (''stamina erectus'') '''nem érzékenyek''' (''non sensitivus''), ellentétben az ''Opuntia'' nemzetséggel.
A filogenetikai adatok szerint a nemzetség a brazíliai Caatinga régióban divergeált, alkalmazkodva a speciális szemiarid körülményekhez. A kutatások kimutatták, hogy a nemzetségen belül két fő fejlődési vonal különíthető el:
* Az egyik ágat a hengeres szárú, kúszó vagy kapaszkodó életmódú fajok alkotják (például a típusfaj, a ''Tacinga funalis'').
* A másik ágat a lapított szárú (platykladódiumos) fajok képviselik, amelyeket korábban gyakran az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' nemzetségbe soroltak morfológiai hasonlóságuk miatt.


== Egyéb ==
A molekuláris bizonyítékok alapján a korábban önálló nemzetségként leírt taxonok közül több is a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' szinonimája lett, vagy abba beolvadt. A nemzetség legközelebbi rokonai a dél-amerikai elterjedésű ''[[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]'' tribus tagjai, ám a madármegporzáshoz (ornitofília) való adaptáció során kialakult egyedi virágszerkezetük izolálta őket rokonaitól.


* '''''Taxonómiai megfontolások:''''' Jelenleg 8 elismert faj, egy alfaj és egy hibrid van: – ''Tacinga braunii'' Esteves 1989 – ''Tacinga funalis'' Britton &amp; Rose 1919 – ''Tacinga inamoena'' (K.Schum.) W.Stuppy &amp; N.P.Taylor 2001 – ''Tacinga lilae'' (Trujillo &amp; M.Ponce) Majure &amp; R.Puente 2013 – ''Tacinga palmadora'' (Britton &amp; Rose) W.Stuppy &amp; N.P.Taylor 2001 – ''Tacinga saxatilis'' (F.Ritter) W.Stuppy &amp; N.P.Taylor 2001 – ''Tacinga saxatilis'' subsp. ''estevesii'' (P.J.Braun) W.Stuppy &amp; N.P.Taylor 2001 – ''Tacinga subcylindrica'' (M.Machado &amp; N.P.Taylor) M.Machado &amp; N.P.Taylor 2011 – ''Tacinga werneri'' (Eggli) W.Stuppy &amp; N.P.Taylor 2001 – ''Tacinga x quipa'' (F.A.C.Weber) W.Stuppy &amp; N.P.Taylor 2001
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Tacinga}}


== Szerzők és forrás ==
== Forrás ==


* '''''Szöveg:''''' Britton &amp; Rose
* [https://thelastcactusclassification.top/category/tacinga/ The Last Cactus Classification - Tacinga]
* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/tacinga/
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30002016-2 Plants of the World Online - Tacinga]
* [https://www.ipni.org/n/30002016-2 International Plant Names Index - Tacinga]


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Opuntieae]]

A lap 2026. április 12., 08:09-kori változata

Tacinga Britton & Rose, Cactaceae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Opuntieae
Nemzetség Tacinga

Tudományos név

  • Tacinga Britton & Rose, Cactaceae 1: 39. 1919. Sec. Hunt (2016)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetséget Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson írta le 1919-ben. A Tacinga név egy anagramma, amelyet a brazíliai kaktuszokra gyakran használt helyi név, a „Catinga” (vagy Caatinga) betűinek felcserélésével alkottak meg. Ez a név egyben utalás a Caatinga életközösségre is, amely Brazília északkeleti részének jellegzetes szemiarid, tövises bozótvegetációja, és egyben a nemzetség elsődleges előfordulási helye. A Caatinga szó a tupi-guaraní nyelvből származik (caa: erdő, tinga: fehér), ami a száraz évszakban fehérlő, leveleiket vesztett fákra utal.

Típus

  • Tacinga funalis Britton & Rose; Rose Joseph Nelson & Russell Paul George, Bahia, Brazília, 1915 (US).
  • Első leírása: The Cactaceae; descriptions and illustrations of plants of the cactus family 1: 39. (1919).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson 1919.
Tacinga képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Tacinga nemzetség változatos növekedési formájú kaktuszokból áll; találhatók köztük kúszó, cserjés vagy akár fatermetű fajok is. A szár lehet hengeres (globózus vagy megnyúlt) vagy lapított (fillokládium), fajtól függően. A hajtás szegmensekre tagolt, amelyek gyakran könnyen leválnak. A gyökérzet gyakran gumósan megvastagodott, ami a szárazsághoz való alkalmazkodást segíti. Az areolák kicsik, fehér vagy barna nemezzel borítottak, és hordozzák a rendkívül finom, horgas glochidium-ok tömegét. A tövisek jelenléte változó: egyes fajoknál (pl. a típusfaj) szinte teljesen hiányoznak vagy fejletlenek, míg másoknál erőteljes középtövis és peremtövis csoportok figyelhetők meg. A valódi levelek aprók, hengeresek és efemerek.

Generatív test

Virág

A virágzat magányos, a virág nappal vagy éjszaka nyílik. Jellemző rájuk az ornitofília (madár általi megporzás), ezért a virág gyakran csöves felépítésű, élénk színű (zöldes, sárga, narancs vagy vörös).

  • Takarólevelek: A külső lepellevél pikkelyszerű, a belső lepellevél vagy sziromlevél gyakran visszahajló, szabaddá téve az ivarszerveket. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak hosszan kinyúlnak a pártából, a portokok kicsik; a termő alsó állású, a bibeszál hosszú, a bibe lebenyes. Egy sorban maradjon!

Termés

A termés húsos vagy bőrszerű, többnyire globózus vagy tojásdad bogyó, amely éretten sárgás, zöldes vagy vöröses.

  • Magja: A magja viszonylag nagy (3–5 mm), fehér vagy barnás, kemény, fásodott arillusz borítja.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség tagjai kizárólag Brazília északkeleti részén (különösen Bahia, Minas Gerais, Pernambuco, Piauí és Ceará államokban) őshonosak.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsődlegesen a Caatinga szemiarid bozótosaiban élnek, ahol gyakran epifiton vagy litofiton életmódot folytatnak a sziklákon vagy más növényeken kapaszkodva. Kedvelik a forró, száraz éghajlatot és a jó vízelvezetésű talajt.

Kultúrában tartás

Kultúrában főleg a különleges virágzatuk miatt kedveltek. A Tacinga fajok melegigényesek, a fagyot nem tolerálják. Világos, napos helyet és a tenyészidőszakban mérsékelt öntözést igényelnek. Szaporításuk hajtásdugványról viszonylag egyszerű.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Tacinga legközelebbi rokonai a dél-amerikai Opuntia klád tagjai és olyan nemzetségek, mint a Brasiliopuntia, de a madármegporzáshoz alkalmazkodott, keskenyebb és gyakran visszahajló lepellevelű virágok, valamint a hosszú, kinyúló porzók jól megkülönböztetik tőlük.

Szukkulens taxonok

A nemzetség az Opuntioideae alcsalád tagja. A klád jellemzője a tagolt testfelépítés, a glochidiák jelenléte és az arilluszos mag. A 'Tacinga' speciális elágazási mintázata és virágmorfológiája az alcsaládon belüli evolúciós specializációt mutatja.

Taxonómia és filogenetika

A molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a Tacinga egy monofiletikus csoportot alkot, amely mélyen beágyazódik az Opuntioideae alcsaládba. A modern rendszertan szerint a nemzetséget kiterjesztették: korábban különálló taxonként kezelt csoportokat vontak össze benne, mivel a DNS-szekvenciák alapján ezek közös evolúciós eredettel rendelkeznek.

A filogenetikai adatok szerint a nemzetség a brazíliai Caatinga régióban divergeált, alkalmazkodva a speciális szemiarid körülményekhez. A kutatások kimutatták, hogy a nemzetségen belül két fő fejlődési vonal különíthető el:

  • Az egyik ágat a hengeres szárú, kúszó vagy kapaszkodó életmódú fajok alkotják (például a típusfaj, a Tacinga funalis).
  • A másik ágat a lapított szárú (platykladódiumos) fajok képviselik, amelyeket korábban gyakran az Opuntia nemzetségbe soroltak morfológiai hasonlóságuk miatt.

A molekuláris bizonyítékok alapján a korábban önálló nemzetségként leírt taxonok közül több is a Tacinga szinonimája lett, vagy abba beolvadt. A nemzetség legközelebbi rokonai a dél-amerikai elterjedésű Opuntieae tribus tagjai, ám a madármegporzáshoz (ornitofília) való adaptáció során kialakult egyedi virágszerkezetük izolálta őket rokonaitól.

Érvényes taxonok és szinonimáik

# Taxonnév Típusfaj, szinonimák
1 Tacinga
2 Tacinga armata
3 Tacinga braunii
4 Tacinga ×flammea
5 Tacinga funalis
  • Opuntia funalis
  • = Tacinga atropurpureaTacinga funalis var. atropurpureaTacinga funalis subsp. atropurpurea
  • = Tacinga zehntneri
  • = Tacinga atropurpurea var. zehntnerioides
6 Tacinga gladispina
7 Tacinga inamoena
  • Opuntia inamoenaPlatyopuntia inamoena
  • = Opuntia inamoena var. flaviflora
  • = Platyopuntia inamoena f. spinigeraOpuntia inamoena f. spinigera
8 Tacinga lilae
  • Opuntia lilae
9 Tacinga palmadora
  • Opuntia palmadora
  • = Opuntia catingicolaOpuntia palmadora subsp. catingicola
10 Tacinga ×quipa
  • Opuntia ×quipa
11 Tacinga saxatilis
  • Platyopuntia saxatilisOpuntia saxatilis
  • = Opuntia saxatilis var. occibahiensisOpuntia saxatilis subsp. occibahiensisTacinga saxatilis subsp. occibahiensis
  • = Opuntia saxatilis var. pomosa
  • Opuntia saxatilis subsp. pomosaTacinga saxatilis subsp. pomosa
  • = Opuntia saxatilis var. minutispinaOpuntia saxatilis subsp. minutispinaTacinga saxatilis subsp. minutispina
12 Tacinga saxatilis subsp. estevesii
  • Opuntia estevesiiTacinga estevesii
13 Tacinga saxatilis subsp. saxatilis
14 Tacinga subcylindrica
  • Tacinga inamoena subsp. subcylindrica
15 Tacinga werneri
  • Opuntia werneri

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

  • „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
  • „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
  • A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
    • nem fogadják el érvényes névként,
    • nem lehet egyértelműen besorolni,
    • bizonytalan eredetű,
    • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.


Forrás

A(z) „Tacinga” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.