„Kategória:Tacinga” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | accepted = Tacinga Britton & Rose, Cactaceae 1: 39. 1919. Sec. Hunt (2016)}} | ||
| | === A név eredete, etimológia === | ||
}} | |||
== | |||
''Tacinga'' | * A nemzetséget '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' írta le 1919-ben. A ''Tacinga'' név egy anagramma, amelyet a brazíliai kaktuszokra gyakran használt helyi név, a „Catinga” (vagy Caatinga) betűinek felcserélésével alkottak meg. Ez a név egyben utalás a Caatinga életközösségre is, amely Brazília északkeleti részének jellegzetes szemiarid, tövises bozótvegetációja, és egyben a nemzetség elsődleges előfordulási helye. A Caatinga szó a tupi-guaraní nyelvből származik (caa: erdő, tinga: fehér), ami a száraz évszakban fehérlő, leveleiket vesztett fákra utal. | ||
=== Típus === | |||
* ''Tacinga funalis'' Britton & Rose; '''Rose Joseph Nelson''' & '''Russell Paul George''', Bahia, Brazília, 1915 (US). | |||
* '''Első leírása:''' The Cactaceae; descriptions and illustrations of plants of the cactus family 1: 39. (1919). | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' 1919. | |||
{{Típusfaj | Tacinga | limit=5}} | |||
== | === Szinonimák === | ||
''''' | * '''''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]''''' (Engelm.) F.M. Knuth in Backeb. & Knuth (partim) | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
==== Hajtás, szár ==== | A ''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'' nemzetség változatos növekedési formájú kaktuszokból áll; találhatók köztük kúszó, cserjés vagy akár fatermetű fajok is. A '''szár''' lehet hengeres (globózus vagy megnyúlt) vagy lapított (fillokládium), fajtól függően. A '''hajtás''' szegmensekre tagolt, amelyek gyakran könnyen leválnak. A '''gyökérzet''' gyakran gumósan megvastagodott, ami a szárazsághoz való alkalmazkodást segíti. Az '''areolák''' kicsik, fehér vagy barna nemezzel borítottak, és hordozzák a rendkívül finom, horgas ''glochidium-ok'' tömegét. A '''tövisek''' jelenléte változó: egyes fajoknál (pl. a típusfaj) szinte teljesen hiányoznak vagy fejletlenek, míg másoknál erőteljes '''középtövis''' és '''peremtövis''' csoportok figyelhetők meg. A valódi '''levelek''' aprók, hengeresek és efemerek. | ||
''' | |||
A | |||
''' | |||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' nappal vagy éjszaka nyílik. Jellemző rájuk az ornitofília (madár általi megporzás), ezért a '''virág''' gyakran csöves felépítésű, élénk színű (zöldes, sárga, narancs vagy vörös). | |||
* ''' | * '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' pikkelyszerű, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' gyakran visszahajló, szabaddá téve az ivarszerveket. Egy sorban maradjon! | ||
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' hosszan kinyúlnak a pártából, a '''portokok''' kicsik; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' lebenyes. Egy sorban maradjon! | |||
* ''' | |||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A '''termés''' húsos vagy bőrszerű, többnyire globózus vagy tojásdad bogyó, amely éretten sárgás, zöldes vagy vöröses. | |||
* '''Magja:''' A '''magja''' viszonylag nagy (3–5 mm), fehér vagy barnás, kemény, fásodott arillusz borítja. | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
''' | * '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség tagjai kizárólag '''Brazília''' északkeleti részén (különösen '''Bahia''', '''Minas Gerais''', '''Pernambuco''', '''Piauí''' és '''Ceará''' államokban) őshonosak. | ||
''' | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsődlegesen a Caatinga szemiarid bozótosaiban élnek, ahol gyakran '''epifiton''' vagy '''litofiton''' életmódot folytatnak a sziklákon vagy más növényeken kapaszkodva. Kedvelik a forró, száraz éghajlatot és a jó vízelvezetésű talajt. | ||
== Kultúrában tartás == | |||
Kultúrában főleg a különleges virágzatuk miatt kedveltek. A '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' fajok melegigényesek, a fagyot nem tolerálják. Világos, napos helyet és a tenyészidőszakban mérsékelt öntözést igényelnek. Szaporításuk hajtásdugványról viszonylag egyszerű. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
'' | A ''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'' legközelebbi rokonai a dél-amerikai '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' klád tagjai és olyan nemzetségek, mint a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''', de a madármegporzáshoz alkalmazkodott, keskenyebb és gyakran visszahajló lepellevelű virágok, valamint a hosszú, kinyúló porzók jól megkülönböztetik tőlük. | ||
== Szukkulens taxonok == | |||
A nemzetség az ''[[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]]'' alcsalád tagja. A klád jellemzője a tagolt testfelépítés, a glochidiák jelenléte és az arilluszos mag. A ''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'''' speciális elágazási mintázata és virágmorfológiája az alcsaládon belüli evolúciós specializációt mutatja. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' egy monofiletikus csoportot alkot, amely mélyen beágyazódik az ''[[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]]'' alcsaládba. A modern rendszertan szerint a nemzetséget kiterjesztették: korábban különálló taxonként kezelt csoportokat vontak össze benne, mivel a DNS-szekvenciák alapján ezek közös evolúciós eredettel rendelkeznek. | |||
A '' | A filogenetikai adatok szerint a nemzetség a brazíliai Caatinga régióban divergeált, alkalmazkodva a speciális szemiarid körülményekhez. A kutatások kimutatták, hogy a nemzetségen belül két fő fejlődési vonal különíthető el: | ||
* Az egyik ágat a hengeres szárú, kúszó vagy kapaszkodó életmódú fajok alkotják (például a típusfaj, a ''Tacinga funalis''). | |||
* A másik ágat a lapított szárú (platykladódiumos) fajok képviselik, amelyeket korábban gyakran az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' nemzetségbe soroltak morfológiai hasonlóságuk miatt. | |||
A molekuláris bizonyítékok alapján a korábban önálló nemzetségként leírt taxonok közül több is a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' szinonimája lett, vagy abba beolvadt. A nemzetség legközelebbi rokonai a dél-amerikai elterjedésű ''[[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]'' tribus tagjai, ám a madármegporzáshoz (ornitofília) való adaptáció során kialakult egyedi virágszerkezetük izolálta őket rokonaitól. | |||
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Tacinga}} | |||
== | == Forrás == | ||
* | * [https://thelastcactusclassification.top/category/tacinga/ The Last Cactus Classification - Tacinga] | ||
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30002016-2 Plants of the World Online - Tacinga] | |||
* [https://www.ipni.org/n/30002016-2 International Plant Names Index - Tacinga] | |||
[[Kategória: | [[Kategória:Opuntieae]] | ||
A lap 2026. április 12., 08:09-kori változata
| Tacinga Britton & Rose, Cactaceae | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Opuntieae |
| Nemzetség | Tacinga |
Tudományos név
- Tacinga Britton & Rose, Cactaceae 1: 39. 1919. Sec. Hunt (2016)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetséget Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson írta le 1919-ben. A Tacinga név egy anagramma, amelyet a brazíliai kaktuszokra gyakran használt helyi név, a „Catinga” (vagy Caatinga) betűinek felcserélésével alkottak meg. Ez a név egyben utalás a Caatinga életközösségre is, amely Brazília északkeleti részének jellegzetes szemiarid, tövises bozótvegetációja, és egyben a nemzetség elsődleges előfordulási helye. A Caatinga szó a tupi-guaraní nyelvből származik (caa: erdő, tinga: fehér), ami a száraz évszakban fehérlő, leveleiket vesztett fákra utal.
Típus
- Tacinga funalis Britton & Rose; Rose Joseph Nelson & Russell Paul George, Bahia, Brazília, 1915 (US).
- Első leírása: The Cactaceae; descriptions and illustrations of plants of the cactus family 1: 39. (1919).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson 1919.
Tacinga képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Cylindropuntia (Engelm.) F.M. Knuth in Backeb. & Knuth (partim)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A Tacinga nemzetség változatos növekedési formájú kaktuszokból áll; találhatók köztük kúszó, cserjés vagy akár fatermetű fajok is. A szár lehet hengeres (globózus vagy megnyúlt) vagy lapított (fillokládium), fajtól függően. A hajtás szegmensekre tagolt, amelyek gyakran könnyen leválnak. A gyökérzet gyakran gumósan megvastagodott, ami a szárazsághoz való alkalmazkodást segíti. Az areolák kicsik, fehér vagy barna nemezzel borítottak, és hordozzák a rendkívül finom, horgas glochidium-ok tömegét. A tövisek jelenléte változó: egyes fajoknál (pl. a típusfaj) szinte teljesen hiányoznak vagy fejletlenek, míg másoknál erőteljes középtövis és peremtövis csoportok figyelhetők meg. A valódi levelek aprók, hengeresek és efemerek.
Generatív test
Virág
A virágzat magányos, a virág nappal vagy éjszaka nyílik. Jellemző rájuk az ornitofília (madár általi megporzás), ezért a virág gyakran csöves felépítésű, élénk színű (zöldes, sárga, narancs vagy vörös).
- Takarólevelek: A külső lepellevél pikkelyszerű, a belső lepellevél vagy sziromlevél gyakran visszahajló, szabaddá téve az ivarszerveket. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak hosszan kinyúlnak a pártából, a portokok kicsik; a termő alsó állású, a bibeszál hosszú, a bibe lebenyes. Egy sorban maradjon!
Termés
A termés húsos vagy bőrszerű, többnyire globózus vagy tojásdad bogyó, amely éretten sárgás, zöldes vagy vöröses.
- Magja: A magja viszonylag nagy (3–5 mm), fehér vagy barnás, kemény, fásodott arillusz borítja.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség tagjai kizárólag Brazília északkeleti részén (különösen Bahia, Minas Gerais, Pernambuco, Piauí és Ceará államokban) őshonosak.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsődlegesen a Caatinga szemiarid bozótosaiban élnek, ahol gyakran epifiton vagy litofiton életmódot folytatnak a sziklákon vagy más növényeken kapaszkodva. Kedvelik a forró, száraz éghajlatot és a jó vízelvezetésű talajt.
Kultúrában tartás
Kultúrában főleg a különleges virágzatuk miatt kedveltek. A Tacinga fajok melegigényesek, a fagyot nem tolerálják. Világos, napos helyet és a tenyészidőszakban mérsékelt öntözést igényelnek. Szaporításuk hajtásdugványról viszonylag egyszerű.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Tacinga legközelebbi rokonai a dél-amerikai Opuntia klád tagjai és olyan nemzetségek, mint a Brasiliopuntia, de a madármegporzáshoz alkalmazkodott, keskenyebb és gyakran visszahajló lepellevelű virágok, valamint a hosszú, kinyúló porzók jól megkülönböztetik tőlük.
Szukkulens taxonok
A nemzetség az Opuntioideae alcsalád tagja. A klád jellemzője a tagolt testfelépítés, a glochidiák jelenléte és az arilluszos mag. A 'Tacinga' speciális elágazási mintázata és virágmorfológiája az alcsaládon belüli evolúciós specializációt mutatja.
Taxonómia és filogenetika
A molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a Tacinga egy monofiletikus csoportot alkot, amely mélyen beágyazódik az Opuntioideae alcsaládba. A modern rendszertan szerint a nemzetséget kiterjesztették: korábban különálló taxonként kezelt csoportokat vontak össze benne, mivel a DNS-szekvenciák alapján ezek közös evolúciós eredettel rendelkeznek.
A filogenetikai adatok szerint a nemzetség a brazíliai Caatinga régióban divergeált, alkalmazkodva a speciális szemiarid körülményekhez. A kutatások kimutatták, hogy a nemzetségen belül két fő fejlődési vonal különíthető el:
- Az egyik ágat a hengeres szárú, kúszó vagy kapaszkodó életmódú fajok alkotják (például a típusfaj, a Tacinga funalis).
- A másik ágat a lapított szárú (platykladódiumos) fajok képviselik, amelyeket korábban gyakran az Opuntia nemzetségbe soroltak morfológiai hasonlóságuk miatt.
A molekuláris bizonyítékok alapján a korábban önálló nemzetségként leírt taxonok közül több is a Tacinga szinonimája lett, vagy abba beolvadt. A nemzetség legközelebbi rokonai a dél-amerikai elterjedésű Opuntieae tribus tagjai, ám a madármegporzáshoz (ornitofília) való adaptáció során kialakult egyedi virágszerkezetük izolálta őket rokonaitól.
Érvényes taxonok és szinonimáik
| # | Taxonnév | Típusfaj, szinonimák |
|---|---|---|
| 1 | Tacinga |
|
| 2 | Tacinga armata | |
| 3 | Tacinga braunii | |
| 4 | Tacinga ×flammea | |
| 5 | Tacinga funalis |
|
| 6 | Tacinga gladispina | |
| 7 | Tacinga inamoena |
|
| 8 | Tacinga lilae |
|
| 9 | Tacinga palmadora |
|
| 10 | Tacinga ×quipa |
|
| 11 | Tacinga saxatilis |
|
| 12 | Tacinga saxatilis subsp. estevesii |
|
| 13 | Tacinga saxatilis subsp. saxatilis | |
| 14 | Tacinga subcylindrica |
|
| 15 | Tacinga werneri |
|
Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:
- „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
- „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
- A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
- nem fogadják el érvényes névként,
- nem lehet egyértelműen besorolni,
- bizonytalan eredetű,
- vagy nem tartozik a családba.
Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.
Forrás
A(z) „Tacinga” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.